“Egyszerűen senkik vagytok” – új törésvonalak a szélsőjobboldalon - Szélsőjobbmonitor, 2019. január
Összefoglaló
- 2019 első hónapját leginkább a túlóratörvény tematizálta.
- Kompromittáló videó és hanganyagok láttak napvilágot Sneider Tamásról, a Jobbik elnökéről. Január végére pedig ismét Damoklész kardjaként lebegett az Állami Számvevőszék büntetése a párt fölött.
- Vona Gábor tovább folytatta életvezetési tanácsadói és vlogger karrierjét, valamint felesége, Vona-Szabó Krisztina új könyvét, az Idáig jutottunkat promótálta.
- Ifjú neonácik leplezték le magukat Instagramon, és léptek ki (vagy lettek leváltva) a Mi Hazánk Mozgalomból, benzinkúti matricák borzolták a kedélyeket, Toroczkai László pedig megtartotta első, EP-program bemutatóval egybekötött évértékelőjét.
- A szélsőjobboldali szervezetek januárban nagyrészben az évkezdéssel voltak elfoglalva. Emellett számos második világháborúhoz köthető emlékeseményt tartottak, melyeken részvételükkel támogatták egymást. A túlóratörvény kérdése egyre kevésbé mozgatta meg őket, de különböző ügyek mentén egyre világosabban kirajzolódott, hogy melyek azok a szervezetek, amik átpártoltak a Mi Hazánk Mozgalomhoz. Ez főként a Kárpátia, “Egyszerűen senkik vagytok” című új számának megítélésében mutatkozott meg.
- Egyéni szinten a szélsőjobb egy-két szereplője kifejezetten aktív volt a hónapban. Morvai Krisztina rengeteget szerepelt a kormánysajtóban, közelgő visszavonulásával egyre erősebben kritizálja az EU-t, és magyar EP-képviselő társait. László Balázs egykori Identitesz-vezér, majd a Mi Hazánk Ifjúságának egyik szervezője pedig kilépett a szervezetből, és egyéni utakon folytatja.
Jobbik
Együttműködés a többi párttal
A Jobbik számára a január az európai parlamenti választások jegyében indult. Gyöngyösi Márton, a Jobbik külügyi politikusa, frakcióvezetője és nagy valószínűséggel EP-listavezető várományosa már az újév másnapján sajtótájékoztatóval kezdett, ahol ismertette a Jobbik kampányának részleteit. Gyöngyösi program alapú kampányra készül, mely három fő téma köré fog felépülni: biztonság és migráció, elvándorlás Magyarországról, és a határon túli magyarok érdekvédelme. Ezen témák természetesen már a decemberben nyilvánosságra hozott EP-választási programban is visszaköszöntek. A külpolitikus szerint Orbán kiléptetné Magyarországot az EU-ból, viszont a Jobbiknak határozott véleménye, hogy az országnak mind kulturálisan, mind politikailag európainak kell maradnia. Ez a középre húzó néppártiság újabb indikátora a korábbi erősen EU-ellenes retorikával szemben. Gyöngyösi ellentétes párhuzamokat vont a korai és mai Orbán között (amely egyébként visszatérő kommunikációs elem a Jobbiknál), és le is kommunistázta a miniszterelnököt. A szélsőségesek kiválásával szerinte erősödött és tisztult a Jobbik, amely egy szintén gyakran visszatérő kommunikációs elem a párt számára.
Az Ukrajnából kitiltott Gyöngyösi egyébiránt továbbra is a Jobbik fő külügyese - hosszú interjúban taglalta az Azonnali.hu-nak, hogy európai szövetségkeresésünk akár a jelenlegi EPP, akár a jelenlegi ECR felé is mutathat, azonban, mint kiemelte, nem valószínű, hogy ezek a parlamenti csoportok jelenlegi összetételükben maradnak meg az EP-választások után is. A közös, teljes ellenzéki EP-lista gondolatát elvetette, melyet később Mirkóczki Ádám is megerősített az ATV-ben, azonban pozitívan beszélt az általa 21. századi pártoknak nevezett Momentumról és LMP-ről. Gyöngyösi hangsúlyozta, hogy a Jobbik néppárti konszolidációja egyre növeli a Jobbik nemzetközi elfogadottságát (személyesen találkozott többek között az észt nagykövettel), valamint példákat hozott a néppártosodás sikerére belföldön. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a nemzetközi nyilvánosságban a néppárti váltás nem ért még el a nagyközönséghez, mivel az ECR listavezetője egy interjúban kategorikus kizárta a Jobbikkal való kooperációt. Gyöngyösi a Jobbik korábbi Ororszországgal és Ukrajnával kapcsolatos politikáját helyesnek tartja, az Oroszország elleni szankciókat ellenzi. Bírálta az Orbán-kormányt, amiért nem ér el sikereket diplomácia útján a határon túli kisebbségek ügyében.
A párt egyik szélsőségesebb megnyilvánulása is az EP-választásokhoz kötődött a hónapban - Sneider Tamás pártelnök arról posztolt a saját Facebook oldalára az Alfahír nyomán, hogy a Fidesz “genderistákat” küldene az EP-be, akik egy szerinte Alaptörvény- és családellenes európai parlamenti jelentést támogattak. Az eredeti Alfahír cikk “a meleglobbi által támogatott jelentésnek” nevezi a képviselők által megszavazott iratot, amely kitér az egynemű párok házasságára, a gyermek-örökbefogadás biztosítására és a mesterséges megtermékenyítés lehetővé tételére leszbikus párok számára, valamint a béranyaság igénybevételére a homoszexuális párok esetében.
Egész pályás letámadás – sorra kerültek elő Sneider Tamásról készült kép-, és hangfelvételek kormányközeli portálokon
A januári tüntetéshullámban megindult, korábban nem látott ellenzéki együttműködés közepébe próbált látványosan éket verni februárban a kormányközeli média, inkább kevesebb, mint több sikerrel. A szándék ugyanakkor sejthető, hiszen mindeközben a Mi Hazánk politikusai rendszeres vendégként próbálták a Jobbikot hitelteleníteni, és a „balliberális„ tömbhöz sorolni azt a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz tartozó orgánumokban.
A hónap közepén egy - a HírTV által bemutatott, majd a kormánypárti sajtó által gyorsan átvett - felvétellel folytatódott az a szivárogtatási sorozat, mely Szávay István antiszemita kijelentésének felbukkanásával kezdődött, és melynek részeként Sneider Tamásról magánbeszélgetések vagy családi rendezvények során rögzített hang- és videófelvételeket hoztak nyilvánosságra. Az első felvétel a pártelnök esküvőjén készült, és három dolgot emel ki: az egyik a Sneider nyakában ülő feleségének náci szalutálásra emlékeztető karmozdulata, a másik az ültetésnél használt “Roy” becenév a pártelnökre (melyet még skinhead tinédzser korából örökölt), a harmadik pedig a vőfély által elmondott, humorosnak szánt beszéd, melyen a férfi a melegeket és a feketéket gúnyolja a násznép szórakoztatására. Sneider a felvételek kikerülése után viccnek nyilvánította az ATV azon kérdését, hogy lemond-e pártelnöki posztjáról.
Ezt követően még két felvétel jelent meg a kormánypárti médiában - az egyiken Sneider a Betyársereg egy muzulmán hitre tért tagjáról nyilatkozik úgy, hogy „áttért muzulmán hitre, hát szíve joga, sokkal jobb, mintha zsidó hitre tért volna át”, a másikon pedig a saját képességeiről és karakteréről beszélve említi meg, hogy ő tud lenni akár a nép embere, akár az erőskezű vezető, aki nem fél semmitől, hiszen "jöhetnek a cigányok, én mindenkit agyonütök".
A pártelnök az ATV-ben reagált a kikerült felvételekre, ahol azt mondta, 24 éve ugyanazt vallja: mióta egy roma személy elleni testi sértési ügybe keveredett, nem támogatja az erőszakot és a problémák erőszakkal való rendezését. Arra a felvetésre, hogy Vona Gábor elítélte az esküvői feltételén látottakat, a pártelnök azzal reagált, hogy ez Vona Gábor magánvéleménye, de le fog vele ülni beszélgetni a kérdésről.
Az ellenzéki egységet ugyanakkor nem tudta érdemben megtörni egyik botrány sem, ahogy arról az Origo gyűjtést is közölt: az MSZP-P volt miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely a HírTV-ben arról beszélt, hogy a Jobbikot már elhagyták a számára problémás egyének, Ungár Péter LMP-s képviselő pedig elítélte az antiszemitizmust az Echo TV-ben, de a Jobbikról sem pozitív, sem negatív véleményt nem kívánt megfogalmazni.
A Jobbik megpróbáltatásai azonban ezzel nem értek véget - a hónap végén derült ki, hogy az Állami Számvevőszék ismételten hiányosságokat talált a Jobbik kampányelszámolásában, és így 136,4 millió forintra bünteti azt. Emellett ugyanekkora összeggel csökkenti a párt állami támogatását. Nagy érvágás ez a szervezetnek, hiszen, ha nem képes fizetni a büntetés részleteit, akár végelszámolás alá is vonhatják.
A Jobbik ügyei, szakpolitika
A Jobbik természetesen saját témáit is továbbvitte szakpolitikusaik által:
- A szociális ügyek és a bérválság továbbra is prioritást élveznek a Jobbik napirendjén. A hónap első sajtótájékoztatóján a párt a devizahitel-károsultakhoz, a lakástakarékkal rendelkezőkhöz, az albérlőkhöz, az alacsony keresetűekhez és a rabszolgatörvény érintettjeihez szólt. Ennek kapcsán a párt gyakran hivatkozott az ellenzéki pártok és szakszervezetek által elfogadott Munkavállalói Minimumra, melybe a Jobbik egyik zászlóvivő ügye, a férfiak számára biztosított 40 év munkaviszony utáni nyugdíj lehetősége is bekerült. Ezeken túl a párt egyik régi témája, a rendőrség bérrendezésére is ismét napirendre került.
- Túlóratörvény - A Jobbik a rabszolgatörvény visszavonását követeli, és azt, hogy az Orbán-kormány tárgyalja újra a multicégekkel kötött stratégiai megállapodásait. Ennek kapcsán stratégiai partnerséget ajánlanak a magyar munkavállalóknak. Az NVB nem hitelesítette a Jobbik kezdeményezését a túlóratörvényről szóló népszavazásra, ezért a párt fellebbez.
- Egészségügy - Rig Lajos ágyakat vitt egy vidéki kórháznak, az azonban nem fogadta el a képviselő ajándékát.
- Paksi bővítés – A párt Aszódi Attila lemondása után a paksi bővítésről nyilatkozott úgy, hogy az vállalhatatlanná vált a rengeteg titkolózás, csúszások és korrupciós potenciál miatt.
- Oktatás – A Jobbik közleményt adott ki az iskolaelhagyó diákok negatív rekordjáról.
Összességében elmondható, hogy a Jobbik politikai üzeneteit továbbra is a bérválság megoldása, az “összeszerelőüzem” gazdasági berendezkedés bírálata, a vidék felzárkóztatásának szükségessége, az országot sújtó szociális kérdések megoldása és a multinacionális vállalatok kritikája dominálja. Ezekkel a materiális kérdésekkel valószínűleg a baloldali szavazók felé kívánnak nyitni, tovább folytatva a néppárti stratégiát.
Személyi és szervezeti változások
A hónap fontos változása volt, hogy új budapesti elnököt kapott a Jobbik Bencsik János személyében, aki Szávay István helyét is el fogja foglalni az Országgyűlésben. Bencsikkel interjút is készített az Alfahír, ahol a politikus utal rá, hogy az önkormányzati választáson a Jobbik kész együttműködni az ellenzékkel a vállalható jelöltek kérdésében.
Ezen felül több új vidéki alapszervezetet is alakított a párt, például Balatonszentgyörgyön és Izsófalván.
Támogatottság
Ami a támogatottság változásait illeti, úgy tűnik, a Jobbiknak jót tettek az utcai megmozdulások és a közös ellenzéki fellépés a decemberi és januári időszakban. A Publicus mérése alapján a teljes népességben 1%-kal javult a párt támogatottsága, és így 10%, míg a biztos választók között 15%-ról 17%-ra nőtt a Jobbikos választók tábora. A Mediánnál a teljes népességben változatlanul 9%-on, míg a biztos választók között 1%-ot javulva 13%-on állnak.
Mi Hazánk Mozgalom
A párt legjelentősebb eseménye januárban a Mi Hazánk Mozgalom első évértékelője volt, melyen a pártelnök Toroczkai László is felszólalt. Évértékelő beszédében nagy hangsúlyt fektetett néhány afrikai ország népesedésének ütemére, és az ebből adódó migrációs kockázatra. Az eseményen mutatták be a Mi Hazánk EP-programját is, mely megalkotta a párt európai társadalomképét adó “Északi Civilizáció” elnevezést, hitet tesz a nemzetek Európája mellett, egy EU-tagság kérdését érintő népszavazás lehetőségét lebegteti, és elutasítja a “kevert népességű Európát”.
A mozgalom kommunikációjában továbbra is harmadik útként pozícionálja magát, miközben az ellenzéket kritikával illeti az általuk “hisztipolitizálásnak” nevezett viselkedés miatt. Az üzeneteiket éppen ezért erre a nyugodt ellenzékiségre fűzik fel: Dúró Dóra gyermekotthont látogató videója is “Értelmes Ellenállás” felütéssel kezdődik (mely december óta a párt fő szlogenje), melyet követően a politikus kiemeli, hogy miután elsőre nem engedték be a gyermekotthonba, ő illedelmesen tudomásul vette azt, és máskor próbálkozott. Ezzel párhuzamot vont az ellenzéki képviselők MTVA-nál tanúsított radikálisabb viselkedésével.
A párt képviselői a többi ellenzéki pártnál továbbra is lényegesen többet szerepelnek a kormányközeli médiában. Az Echo TV képernyőjén elemezhették Sneider Tamás szélsőséges megnyilvánulásait, valamint kritizálhatták a Jobbikot az ellenzék többi szereplőjével való együttműködés miatt. A Hír TV kamerái előtt úgy érvelhettek, hogy a Jobbik immár a “balliberális tömb része”, a Magyar Időkben hitet tehettek a bevándorlásellenes politika helyessége mellett, valamint az Origo lapjain hangoztathatták, hogy ők a “Gyurcsány-mentes ellenzék”. Toroczkai Lászlóról pedig a Hír TV portréműsora, a Főhős készített epizódot.
A hónap médiamegjelenései és nyilatkozatai a Mi Hazánk politikusaitól tehát továbbra is arra engednek következtetni, hogy a párt a Fidesz-KDNP kormányzásával nagyrészt egyetért, és elégedett azzal, a létező ellenzéket azonban minden kormányközeli fórumon igyekszik támadni. Mindeközben azonban a Mi Hazánk, mint arra a párt által felkarolt ügyek segítségével később kitérünk, a Jobbik által hangoztatott és tematizált szakpolitikai témákat (bérrendezés, devizahitel-károsultak, bérunió) igyekszik átvenni, ezzel kvázi elfoglalni a Jobbik helyét a politikai térben, és biztosítva arról a hazai és külföldi nyilvánosságot, hogy a Fidesz-KDNP még mindig a mérsékeltebb jobboldalt reprezentálja Magyarországon.
Szélsőséges megnyilvánulások
Decemberben az ATV szembesítette Toroczkai Lászlót azzal, hogy Lantos János, a párt ifjúsági szervezetének elnökségi tanácsosa korábban Pax Hungarica tag volt, egy beszédében pedig a fajelmélet retorikai elemeit is használta. László Balázs az ifjúsági tagozat országos szervezője pedig etnonacionalista nézeteket hangoztatott egy 2017-es felvételen. Lantos János tisztségét ugyan megszüntették, párttag viszont maradhatott. Január elején azonban az ATV ismét cikket közölt az ifjakról, akik Walter Péter Pál vezetésével olyan képet osztottak meg Instagramon, melyen náci karlendítéssel üdvözlik egymást. A cikk kiemeli továbbá, hogy az ifjak egy elnökségi tagja berlini látogatása során megkérdőjelezhető kijelentést tett a közösségi médiában a “Birodalmi Pártnapok” helyszínének meglátogatása kapcsán, valamint, hogy egy másik megosztotta a Szálasi-indulót.
A cikk érdekes átrendeződést indított el a pártban, amelyet a pártelnök maga is megerősített egy január eleji ATV interjúban: Waltert kizárták, László pedig önként távozott a pártból. Az interjú során ugyanakkor magáról Toroczkairól is előkerült egy fénykép, melyen náci szalutálással pózol egy római focimeccsen. A pártelnök a képet azzal magyarázta, hogy szerinte egy ókori római köszöntés, mely Rómában régóta elfogadott.
Személyi és szervezeti változások
A Mi Hazánk Mozgalom országos hálózata tovább bővült: Budaörsön, Kecskeméten, Kiskunhalason és Békésen is létrejött egy-egy alapszervezet, január végén pedig szárnyat bontott a párt nyíregyházi alapszervezete.
A Mi Hazánk Mozgalom ügyei, politikai állásfoglalásai
- Túlóratörvény - A Mi Hazánk Mozgalomnak december után januárban sem sikerült a közbeszéd tematizálása, azonban az elmúlt két hónapot meghatározó témákhoz ők is hozzászóltak: Juhász Szilárd, a párt Heves megyei elnöke nyilatkozott arról egy interjúban, hogyan járultak hozzá a Gumiipari Szakszervezetek munkavállalók jogaiért folytatott küzdelméhez. Ferenczi Gábor egy Veszprém megyei útlezáráson vett részt, amelyről a kormányközeli VEOL számolt be. Toroczkai László pedig sajtótájékoztatót tartott arról, hogy az ország nyolc helyszínén tartottak közös demonstrációt a szakszervezetekkel.
- Bérrendezés - a párt alelnöke, Ferenczi Gábor a rendvédelmi dolgozók kormány által megvalósított részleges bérrendezését illette karikával, mellyel egy olyan témába nyúlt bele a Mi Hazánk, amelyet eddig a Jobbik neve fémjelzett. A másik ilyen keretezésű téma az európai színvonalú bérek követelése volt, melyet “bérunió” néven szintén korábban a Jobbik tűzött a zászlajára.
- Természetes népszaporulat - Dúró Dóra negyedik gyermeke érkezésének kapcsán kommunikálta a párt, hogy átlagosan milyen sok gyermekkel rendelkeznek az elnökség tagjai, ezzel is támogatva a kormányzat által vitt népesedéspolitika narratíváját.
- Devizahitelek - A párt egy videójában a devizahitelesek gondjaira hívta fel a figyelmet, amely kapcsán a Fidesz és az ellenzék közös felelősségéről beszél, ezzel ismételten csak egy korábban a Jobbikhoz köthető témát karolva fel.
- Matrica-gate - Miután egy online közösségi finanszírozási kampány indult, hogy az irredenta autómatricákat helyettesítsék az országok jelenkori körvonalit mutató matricákkal, Toroczkai László bejelentette, hogy pártja felszólította a benzinkutakat működtető társaságokat, cégeket, hogy ne árusítsák az újfajta matricákat. Azon benzinkutakat pedig, amelyek mégis megteszik ezt, el fogják torlaszolni.
Támogatottság
Igencsak eltérő számok láttak napvilágot a Mi Hazánk Mozgalom támogatottságának változásairól január folyamán. A Nézőpont mérése alapján a teljes népességben 1%-ot javítva 2%-on, a biztos választók között pedig 3%-on áll a párt, míg a Századvég szerint mindkét csoportban 0% a Mozgalom támogatottsága. A Publicus eközben 1-1%-ra méri őket a mind a teljes népesség, mind a biztos szavazók körében.
Egyéb szélsőjobboldali szervezetek
Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM)
Nem indult jól az év a HVIM tagjainak: Klaus Iohannis román elnök nem adott kegyelmet a mozgalom, két székelyföldi vezetőjének Szőcs Zoltánnak, és Beke Istvánnak. Mint ismeretes a két férfit még 2018 júliusában ítélték 5 év szabadságvesztésre, terrorcselekmény előkészítéséért.
A mozgalom az évet az immár hagyományos - amúgy a keleti kereszténységhez köthető - Vízkereszt napi jeges megmártózással indította, melyről számos szélsőjobbhoz kötődő szervezet, vagy portál beszámolt.
A HVIM egyetlen igazán jelentős eseménye a hónapban a Legbátrabb Város emléktúra volt, amit Ballassagyarmaton tartottak. A programról az M1 is készített beszámolót, így elsőnek fordult elő, hogy egy szélsőjobbos szervezet által tartott esemény hosszabb összeállítással kerülhetett be a közmédia csatornáinak valamelyikébe.
A szervezet vezetősége újra elindította vlogsorozatát, melyben számos aktuális témát érintettek: beszéltek a túlóratörvényről, és ezzel kapcsolatban a jelenlegi politikai rendszer megítéléséről. Szóba kerül a Dunába lőtt zsidók maradványa utáni aktuális kutatás, amit lehetetlen vállalkozásnak ítéltek (a részt saját bevallásuk szerint erősen megvágták, így kimaradnak belőle a szélsőséges megnyilvánulások). A szélsőjobbos szervezetek közül ebben a vlogban beszélnek egyedül az M5 homoszexualitás gyógyításával kapcsolatos műsoráról, a HVIM vezetése egyöntetűen üdvözítőnek tartotta, hogy egy ilyen anyag megszülethetett.
Betyársereg
A Betyársereg országos szinten nem volt aktív a hónapban. Januári tevékenységüket kimerítették a különböz klánok évnyitó rendezvényei, melyek közül kiemelkedik a Motoros Klán újévi disznóvágása. A hónap második felében a sportra helyezték a hangsúlyt, honlapukon elkezdték az edzésvideó-sorozatukat, egy kisebb csoport pedig Utazó Edzőtábor programot hirdetett. Ezek a tevékenységek, és az a klánok évnyitó rendezvényein meghatározott céljairól szóló beszámolók előrevetítik azt, hogy a Betyársereg a 2019-es évben még nagyobb hangsúlyt fog fektetni a tagok fizikai erőnlétének fejlesztésére.
Január végén honlapjukon felületet biztosítottak László Balázs új blogjának, a Provokatívnak, melyről szinte minden írást átvettek. Ezzel is kifejezték szimpátiájukat a Mi Hazánk Ifjaiból kilépett szélsőjobboldali szereplő felé.
Január utolsó napjaiban a mozgalom “pontos diagnózisnak” nevezte a Kárpátia, “Egyszerűen senkik vagytok” című számát, ezzel is megmutatva, hogy a Betyársereg már nem a Jobbik felé húz.
Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM)
A MÖM tagsága is az évkezdéssel, és jótékonysági akcióik folytatásával volt elfoglalva. A szervezet tartott adományosztást Végegyházán és Medgyesházán, emellett az emődi alapszervezet gyűjtést hirdetett egy helyi tűzkárosult család számára. A Döntéshozó Testület évkezdő budapesti rendezvényén elhatározták, hogy 2019-ben szeretnék erősíteni a szervezet jelenlétét Erdélyben és a Felvidéken. Ezt főként szintén jótékonysági akciókon keresztül tennék. Hó végén a gyöngyösi alapszervezet akciót indított a helyi toronyházba beköltöző “drogosok” ellen, ez az épület rendszeres ellenőrzésében merült ki.
A szervezet profilját januárban erősen annak vezetője László Attila határozta meg. Ő volt az egyetlen a szélsőjobboldali szereplők közül, aki tiltakozott a Szarvasi Vas Fémipari Zrt. bezárása ellen, és szintén egyedüli volt, aki nyíltan részt vett a január 19-i országos útlezárásokkal tarkított tiltakozó akcióban. László Attila továbbra is a Jobbikot támogatja (még mindig ő a Jobbik medgyesházi elnöke), ez a túlóratörvény ellenzésében, és a helyi jobbikos vezetők, főként Dr. Szabó Ervin támogatásában is megnyilvánul. A hó végén megosztotta Sneider Tamás válaszát a Kárpátia, “Egyszerűen senkik vagytok” című számára, ezzel a lépésével ő volt az egyetlen szélsőjobboldali szereplő, aki egyértelműen elhatárolódott a szöveg tartalmától.
Identátiás Generáció (IG)
Nagy győzelemnek értékelte az IG Zakar Péter a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettesének egy kerekasztalon elhangzott mondatait, miszerint az egyetemet “nemzetivé kell tenni”. Az IG tagjai ezt a nyilatkozatot összefüggésbe hozták decemberi akciójukkal, mikor a szegedi Belváros hídra egy 25 nm-es “Gender embernek farkasa” feliratú molinót feszítettek ki.
A szervezet nem volt igazán aktív a hónapban, Bódi Ábel, az IG vezetőjének kivételével. Közösségi médiás oldalain szinte minden fontos közpolitikai eseményre reagált a hónapban: elítélte a túlóratörvényt, Budaházy Györgyöt támogatva erősen kikelt a “szivárvány koalíció” ellen, volt ötlete a hajléktalan helyzet megoldására, és üdvözölte a Kárpátia, “Egyszerűen senkik vagytok” című számát. A hónapban Youtube-on is nagyon aktív volt, négy videót is feltöltött, melyek eléggé változatos témákkal foglalkoztak. Csatornáján szó volt a menekültek által elkövetett erőszakos bűncselekményekről, arról, hogy miért fog a Fideszre szavazni az EP választáson, és a „jobboldali” fiatalok munkakeresési nehézségeiről is. Emellett elindította viccesnek szánt hírparódia sorozatát, a Faktelen News-t.
Légió Hungária (LH)
Az LH januári tevékenységét a második világháborúra való emlékezés töltötte ki, amelyek közül is kiemelkedett az általuk szervezett Ostromkalauz program. Tagjaik részt vettek a HVIM által szervezett Legbátrabb Város emléktúrán, a Viharsarki Ellenállás alszervezetük pedig éjszakai teljesítménytúrát tartott Doboz mellett.
A “sétáló történelemóra” szerű Ostromkalauz a Budát védő magyar és német katonákra emlékezett. Különlegessége az volt, hogy bekerült a Funzine internetes programajánló portál hétvégi programajánló válogatásába, így meglepően sokan 70-80-an vettek részt rajta. Az eseményen a Mi Hazánk Ifjaiból frissen kilépett László Balázs is részt vett. A hónap végén az LH Facebook oldalát pár órára letiltották szélsőséges nézetek terjesztése miatt, de sikeresen fellebbeztek a döntés ellen, így az oldal újra él.
Egyéb szélsőjobboldali szereplők
- Morvai Krisztina független EP képviselő igen aktív volt a hónapban, aminek oka, hogy a kormánypárti sajtó előszeretettel hívta nyilatkozni. Az interjúk főleg a hó eleji brüsszeli tüntetésről, Ujhelyi Istvánról, és a Jobbik jelenlegi ügyeiről szóltak. A képviselőnő EP felszólalásai is hasonló témaköröket érintettek, elítélte a Magyarországot ért támadásokat, és helyette a Franciaországban történő atrocitásokat ajánlotta az EP figyelmébe.
- Budaházy György folytatta aláírásgyűjtő akcióját Trianon újratárgyalásáért. A hónapban két, általa sikeresnek tartott eseményt is tartottak a témában, az egyiken a Vadhajtások.hu meg is szólaltatta Budaházy Györgyöt, akinek így volt akalma elmondani mennyire elítéli a túlóratörvény ellen tiltakozókat. Ez a január 5-i tüntetésekre reagáló posztjában is megmutatkozott: ő volt az első, aki felhívta a figyelmet, arra, hogy mennyire nem tartja helyesnek, hogy az árpádsávos és a szivárványszínű zászló egymás mellett láthatóak (ehhez csatlakozott később Bódi Ábel, az IG vezetője is).
- A Mi Hazánk Ifjúsága körüli botrányok következtében lemondott a szervezetbeli posztjáról László Balázs, korábbi Identitesz- és Erő és Elszántság-vezető. Ezt követően rögtön megkezdte új online tevékenységét a Provokatív blog üzemeltetését. A blog önmeghatározása szerint “Egy személyes blog, ahol posztliberális korunk dogmái mit sem érnek! Gondolatok, vélemények, közlemények: politikailag nem korrekten.” Ez a két mondat tényleg pontosan körülírja az oldal tartalmát. László Balázs emellett részt vett az LH Ostromkalauz programján is, ami mutatja, milyen ideológiai irányban képzeli el jövőbeli tevékenységét.
- Januárban Orosz Mihály Zoltán sem pihent. Rögtön a hónap elején reagálnt Kövér László tőle vett gondolataira, miszerint “építők és rombolók országa vagyunk”. Mivel a Házelnök nem hivatkozott Orosz Mihály Zoltánra (és a volt érpataki polgármester amúgy sem szimpatizál a kormánypárttal), ezért kikérte magának, hogy gondolatait ilyen módon magáévá tegye a Fidesz vezetése.
A hónap legfontosabb eseményei
Jobbik
- 2019. január 2.: Jobbik alapszervezet alakult Balatonszentgyörgyön.
- 2019. január 3.: Rendkívüli országgyűlési ülésnap a parlamentben, melyen az ellenzék a Mi Hazánk kivételével egységesen állt ki a túlóratörvény ellen. A Jobbik és az LMP kivételével az ellenzéki pártok önmaguk által írt esküt tettek, majd az utóbbi két szervezettel csatlakozva kivonultak az Országház lépcsőjére egy Momentummal közös sajtótájékoztatóra.
- 2019. január 5.: Közös ellenzéki tüntetés a túlóratörvény ellen, melyen Jakab Péter Jobbik-szóvivő is felszólal.
- 2019. január 8.: A szombathelyi önkormányzat elutasította a túlóratörvény alkalmazását az önkormányzati cégeknél. Ugyanezen a napon a Jobbik IT petíciót indított, hogy 2020-tól ne legyen kötelező a középfokú nyelvvizsga a felsőoktatásba való bejutáshoz.
- 2019. január 10.: Mirkóczki Ádám azt nyilatkozta a Magyar Narancsnak, hogy a Gyurcsány-kormány alatt sokkal jobb volt a demokrácia, és hogy vissza kellett volna lépnie 2018 áprilisában a Jobbiknak néhány OEVK-ban.
- 2019. január 19.: Jobbik alapszervezet alakul Izsófalván.
- 2019. január 21.: Felvételeket közölt a Hír TV Sneider Tamás esküvőjéről, ahol a felesége náci szalutálásra emlékeztető gesztust tesz kezével. Ugyanezen a napon a Jobbik jászapáti elnöke 10 év után elhagyta a pártot.
- 2019. január 22.: A második Sneider felvétel is megjelenik a kormányközeli médiában, ahol a muszlim vallást a zsidó vallásnál előbbrevalónak állítja be a pártelnök. Ugyanezen a napon Bencsik Jánost választották a budapesti Jobbik elnökévé.
- 2019. január 28.: A harmadik Sneider felvétel is nyilvánosságra kerül, ahol azzal példálózik erős vezetői karaktere kapcsán a pártelnök, hogy belőle kinézik, hogy megveri a romákat.
- 2019. január 31.: Az ÁSZ bejelentette, hogy a Jobbik tiltott párttámogatás miatt újabb büntetésre számíthat.
Mi Hazánk Mozgalom
- 2019. január 10.: Devecser polgármestere, Ferenczi Gábor, aki a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke is, újévköszöntő rendezvényt tartott.
- 2019. január 18.: Megalakult a Mi Hazánk Mozgalom kiskunhalasi és kecskeméti alapszervezete.
- 2019. január 22.: Országos forgalomlassító demonstrációt (félpályás útlezárásokat) tartott a párt 8 helyszínen a gumiipari szakszervezettel közösen.
- 2019. január 22.: Megalakult a Mi Hazánk Mozgalom békési alapszervezete.
- 2019. január 23.: Megalakult a Mi Hazánk Mozgalom Budaörsöt és környékét alapszervezete.
- 2019. január 26.: Megtartotta első évértékelőjét a Mi Hazánk Mozgalom, amely eseményt Toroczkai László beszéde és az EP-program bemutatása színesített.
- 2019. január 31.: Megalakult az MHM nyíregyházi alapszervezete.
HVIM
- 2019. január 6.: Vízkereszti jeges megmártózás a Velencei-tóban
- 2019. január 11.: A komáromi alapszervezet kukászacskóval borítja le a szlovák-magyar határon álló Trianon emlékművet
- 2019. január 26.: Legbátrabb Város emléktúra
Légió Hungária
- 2019. január 27.: Ostromkalauz a Budai Várban
MÖM
- 2019. január 13.: A MÖM Döntéshozó Testületi megbeszélést tartott Budapesten.
- 2019. január 19.: László Attila is csatlakozik az orosházi útzárhoz, majd az azt követő tüntetéshez
A monitorozást és elemzést januárban Gálosi Dóra és Császár Simon Gergely, a Political Capital gyakornokai készítették.