Voices of Central and Eastern Europe - országjelentés Magyarországról

A Political Capital a szlovák Globsec think tank partnereként elemezte egy tíz országra (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia) kiterjedő közvéleménykutatás eredményeit. A Political Capital országjelentése arra keresi a választ, miként értékelik a magyarok demokráciájukat, mennyire elégedettek a kormányzással, és mennyire fogékonyak a konspirációs elméletekre és megtévesztő információkra.

Az országjelentés legfőbb megállapításai alapján:

• A magyarok túlnyomó többsége elkötelezett támogatója a liberális demokráciának és az azzal együtt járó rendszeres választásoknak és többpártrendszernek, szemben egy választásokkal nem bajlódó erős vezetővel; véleményük ennél azonban árnyaltabb. A magyarok 45%-a elégedett a demokrácia működésével az országban; ez különösen a kormánypártok támogatóira igaz. A magyarok mintegy egyharmada feláldozná szabadságjogait anyagi helyzete javulásáért, a biztonságért vagy a hagyományos értékek védelméért cserébe. Csupán a válaszadók 31%-a állította továbbá, hogy a politikai rendszer figyelembe veszi igényeit, míg 55% szerint semmi sem változik, függetlenül attól, melyik oldal van hatalmon.
• A felmérés szerint a magyarok általában bizalommal viszonyulnak az olyan független intézmények iránt, mint például a köztársasági elnök, a rendőrség, a fegyveres erők, a bíróságok és az igazságszolgáltatás. Rendkívül alacsony azonban a kormányba vetett bizalom szintje, ez alól csak a kormánypártok támogatóinak véleménye jelent kivételt. A politikai pártok iránti bizalom általánosan alacsony.
• A válaszadók általában elégedettek életük alakulásával és társadalmi helyzetükkel, de inkább elégedetlenek anyagi helyzetükkel. Az utóbbi kérdést illetően kizárólag a Fidesz szavazói jelezték, hogy többnyire elégedettek. Szintén kizárólag a Fidesz szavazói alkották azt a csoportot, amely esetében a válaszadók relatív többsége (41%) állította, hogy mindenki sikeressé válhat az országban. A legtöbb magyar ugyanakkor azt vallja, hogy kedvezőbb a társadalmi helyzete a gazdagoknak és a fővárosiaknak (68% ill. 49%).
• A válaszadók 46%-a szerint a magyarországi média szabad vagy inkább szabad, míg 49% vall ezzel ellentétes álláspontot. 44% jelezte, hogy megbízik a fősodorbeli médiában. A Fidesz szavazói jelentősen nagyobb arányban állították, hogy médiaszabadság van Magyarországon, és szintén nagyobb arányban jelezték, hogy megbíznak a standard fősodorbeli médiában; ez valószínűleg a kormányzat azon törekvéseinek eredménye, hogy számos fősodorbeli médiumot (pl. az állami műsorszórókat, az Origót stb.) saját közvetlen vagy közvetett irányítása alá vonjon.
• A válaszadók többsége szerint a migránsok fenyegetést jelentenek identitásukra és értékeikre. Az Egyesült Államokat, az EU-t, a nyugati társadalmakat és az LMBTI közösséget ugyanakkor a többség nem tekinti ilyen fenyegetésnek.
• A magyarok egy jelentős rétege nyitott az összeesküvés-elméletekre, de fontos különbségek figyelhetőek meg az egyes elméletek között. Míg a válaszadók 49%-a szerint „a zsidók túl sok hatalommal rendelkeznek” és „a közelmúlt kormányellenes tüntetéseit Soros György szervezte és finanszírozta”, csupán 24% állította, hogy „a Világkereskedelmi Központ elleni támadást az Egyesült Államok kormánya tervelte ki”. A kormányzat által terjesztett narratívák (pl. a Soros által támogatott tüntetések, az EU diktál Magyarországnak) rendkívül népszerűek a Fidesz szavazói körében. Szintén ez a csoport hajlamos továbbá a leginkább azt állítani, hogy a zsidók túl sok hatalommal rendelkeznek. A magasabb iskolai végzettségűek – és különösen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők – kevésbé fogékonyak az összeesküvés-elméletekre (bizonyos esetekben akár 20 százalékpontos különbség is megfigyelhető a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettségűek között).
• Az eredmények szerint komoly törésvonalak jellemzik a magyar társadalmat. A pártpreferencia fontos indikátora az egyes intézményekbe vetett bizalomnak (pl. a kormány és a fősodorbeli média), az összeesküvés-elméletek elfogadásának vagy az országban működő demokráciával való elégedettségnek. Szintén megfigyelhető továbbá a városi-vidéki ellentét bizonyos kérdések esetében, mint például a demokrácia, a médiaszabadság és a fenyegetettség megítélése.

A teljes magyar nyelvű tanulmány itt olvasható, a rövid összefoglaló pedig itt érhető el. A tanulmány angol nyelvű verziója innen tölthető le, az angol összefoglaló pedig elérhető itt.

A hazai eredményeket bemutató videó itt nézhető meg: