Csehország a mesterséges intelligencia fejlesztésének útján

Csehország vezető hatalom lenne a mesterséges intelligencia (MI) terén, így elutasítja a szektor szabályozását, a cégek azonban nem kapnak elég állami támogatást. Az országban az MI kérdése a közéleti viták részévé vált az elmúlt időszakban, szakértők, politikusok és más érintettek is felismerték, hogy e technológia kutatása és fejlesztése kulcsfontosságúvá válhat a közeljövőben.

 

Csehország nem véletlenül utasítja el az MI szigorú, uniós szintű szabályzását. Azok, akik az országban az MI-szektorban tevékenykednek, úgy érzik: az uniós törvények visszafordíthatatlanul lelassíthatják az MI-vel kapcsolatos kutatási és fejlesztési erőfeszítéseket.

Ezt vallja többek között Tomáš Mikolov cseh MI-szakértő, aki dolgozott már a Google, a Microsoft és a Facebook kötelékében is. Nemrégiben tért haza Csehországba, jelenleg a prágai Cseh Műszaki Egyetemen dolgozik.

„Az MI technológia a számítógépes algoritmusok egy csoportja, amelyek összetett feladatokat végeznek, például gépi fordítást vagy kép- és beszédfelismerést. Ezek lényegében statisztikai megközelítések a nagy adathalmazokhoz” – magyarázta Mikolov.

„A kérdés az, hogy van-e értelme megpróbálni európai szinten szabályozni a statisztika használatát a számítógépes programokban. Az MI szabályozása gyakran olyan lehetetlen víziókra épül, amelyeknek semmi közük nincs a technológia mai állásához” – mondja a szakember.

„Véleményem szerint a szabályozásról szóló olyan viták helyett, amelyek csupán lelassítják vagy korlátozzák a modern technológia fejlődését, az MI kutatásának támogatásáról és alkalmazásáról kellene beszélni, nehogy lemaradjunk arról a vonatról, amelyre az Egyesült Államok és Kína már rég felszállt” – tette hozzá Mikolov.

Minél lazább a szabályozás, annál jobb

A Cseh Köztársaság Ipari Szövetsége osztja ezt az álláspontot. A szervezet digitális gazdaságért és technológiáért felelős elnöke, Ondřej Ferdus szerint fontos lenne szabályokat felállítani, ugyanakkor a meggondolatlan szabályozásnak kellemetlen következményei lehetnek.

„Európa jó helyzetben van, hogy vezető szereplővé váljon az MI-szektorban. A túlszabályozás ugyanakkor elfojthatja ezt az ambíciót. Ezért értünk egyet a cseh megközelítéssel” – mondta az EURACTIV.cz-nek.

Mi is tehát a cseh megközelítés? Az ország szerint a középpontba az önszabályozást, valamint az önkéntes megközelítéseket kell állítani, ahogyan azt egy múlt ősszel kiadott nem hivatalos cseh kormányzati dokumentum teszi.

„Az MI területén elsődlegesen a társadalmi biztonságot támogatjuk. Ebben a dokumentumban kiemeljük azt is, hogy ún. vörös vonalakat kell felállítani az olyan kockázatos applikációk setében, mint az arcfelismerő szoftverek, a társadalmi kreditrendszerek vagy az emberi érzelmeket felismerő programok” – mondja Jan Míča, a cseh kormányhivatal európai digitális ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője.

„Ami a szabályozást illeti, mi egy alapos kockázatelemzésen alapuló megközelítést támogatunk, és csak olyan esetekben tartjuk helyesnek a szabályozást, amikor feltétlenül szükség van rá. Nem szeretnénk felesleges akadályokat görgetni a fejlesztők és a vállalatok elé” – tette hozzá Míča.

Csehország egyike annak a 14 országnak, amelyek október elején arra kérték az Európai Bizottságot, álljon ki az MI lehető legenyhébb szabályozásáért.

Az iparszövetség számára is fontos, hogy megtalálják az egyensúlyt a szabályozás és a gyors fejlesztések között. 2020 elején felállítottak egy informális, közép- és kelet-európai országok szervezeteit tömörítő csoportot „MI-kihívók” néven. A csoport többek között közös álláspontot fogalmazott meg a Bizottság MI-ről szóló fehér könyvével kapcsolatban.

Az MI körülvesz minket

Ahogyan a cikk elején idézett Tomáš Mikolov, a szakma több képviselője is utalt az MI-vel kapcsolatos irreális elképzelésekre. A prg.ai projekt egyik társalapítója, Pavel Juruš is hasonlókról beszélt.

„Még mindig találkozom olyan tudományos-fantasztikus elképzelésekkel, amelyek szerint az MI egy napon elpusztíthat minket. Valójában az MI már hosszú ideje befolyásolja az életünket, többek között a közösségi oldalakon és egyéb elektronikus médiumokban megjelenő javaslatokon keresztül. Arról azonban kevés szó esik, hogy milyen célokat kellene szolgálnia az MI-nek” – jelezte Juruš.

A prg.ai a tudomány, oktatás és kereskedelem az MI-n keresztüli fejlesztésére szolgáló platform. Célja továbbá, hogy összekösse a diákok, tanárok, tudósok, jogászok és filozófusok közösségeit, hogy párbeszédet folytathassanak az MI társadalomban betöltött szerepéről. Ennek okán Pavel Juruš nem ellenzi különösebben a szabályozást.

„Általában az óvatosság pártján állok, mivel az MI számos kockázatot hordoz magában. Néhány érintett úgy gondolja, hogy a szabályozás egyet jelent azzal, hogy akadályokat görgetünk a vállalkozások útjába, ez szerintem azonban hibás és leegyszerűsítő megközelítés” – fejti ki a szakember.

Véleménye szerint valójában egy jól megalapozott szabályozási keretrendszer képes lenne segíteni az MI fejlesztését és kereskedelmi alkalmazását.

Rámutat arra is, hogy nagyon jól teljesítő cégek működnek Csehországban, de ezek kevés kormányzati támogatásban és befektetésben részesülnek.

„A kutatóintézetek nagyon jól teljesíthetnének. Ami hiányzik, az a kutatások fejlesztésével és a tudománymenedzsmenttel kapcsolatos stratégiai hozzáállás. Sajnos ez a probléma a tudomány alulfinanszírozottságából ered a Cseh Köztársaságban” – magyarázta Pavel Juruš.

Juruš úgy véli: a globális verseny hatalmas, és Csehország nem képes vonzó feltételeket kínálni a külföldi tudósok és tőke számára. „Tehetséges emberek mennek külföldre a jobb ajánlatokért” – mondta, hozzátéve, hogy a cseh kormány jelenlegi MI kutatás-fejlesztési megközelítése messze nem elég ahhoz, hogy európai vezetővé tegye az országot a szektorban.

Az iparszövetség részéről Ondřej Ferdus is kiemeli, hogy jelentősebb támogatásra van szükség a kormánytól. Véleménye szerint a járvány éppen arra mutatott rá, hogy mennyire fontos a digitalizáció és az MI.

Ferdus a cseh magánszféra és a cseh egyetemek erősségére is kitér. „Csehországban százak végeznek alkalmazott kutatásokat az MI területén, és erős háttere van az országnak az MI oktatásában és fejlesztésekben” – emelte ki. Az iparszövetség felmérése szerint a cégek 88 százaléka maga fizet ezekért az tevékenységekért. „Egyértelmű, hogy a cégek felismerték az MI fontosságát, ezért a saját erőforrásaikat is hajlandóak befektetni” – mondta Ferdus. 

Lukáš Hendrych (EURACTIV.cz)

 

A cikk eredetileg a Visegrad.info oldalon jelent meg angol nyelven, az EurActiv Csehország, az EurActiv Szlovákia, az EurActiv Lengyelország és a budapesti Political Capital közös projektje keretében, további részletek a honlapunkon.