A digitális szektorra vonatkozó szlovák helyreállítási terv egyelőre nem számol az iparral

Az állam szerepét hangsúlyozza az informatikában a szlovák kormány a digitalizációt támogató helyreállítási terve. A koronavírus okozta válság által érintett magánvállalatok azonban még nem látják, pontosan milyen formát ölthetnek a digitalizáció szempontjából továbbra is lemaradásokkal küzdő iparnak szánt célzott támogatások. Nemrég benyújtották saját javaslataikat a kormány számára.

Hiába beszél a szlovák kormány a digitális ipar támogatásáról, az október elején bemutatott reformtervek első változata nem foglalkozik konkrétan a szektorral. Az országban zajló digitalizáció támogatása pedig elsősorban állami kezdeményezéseken keresztül valósulhat meg, például a digitális oktatás, az elektronikus közigazgatási szolgáltatások, a kiberbiztonság vagy a nagy sebességű internet-hozzáférés fejlesztésén keresztül.

A szektor támogatása az állami elképzelések szerint közvetett módon valósulna meg: a nyilvánosságra hozott tervek adóreformokat tartalmaznak, az építési szabályok reformjait és a kutatás-fejlesztés hatékonyabb kezelését helyezik kilátásba. A munkaadók és a digitális szektor képviselői szerint ugyanakkor még a tervben vázolt tanácsadóközpontok, ügynökségek és stratégiák kialakítása sem lesz elegendő, szerintük ugyanis az ipar digitalizációjának támogatására fordítandó pénzeket célzottabb módon kellene felhasználni. Javaslatuk szerint – a környező országokban bevált módszerekhez hasonlóan – a támogatást közvetlenül a vállalatok által megvalósított projektekhez kell rendelni.

Késésben a szlovák terv

Bár Igor Matovič miniszterelnök azt ígérte, Szlovákiában a „reformok nyara” lesz az idei, amely alatt nyilvános viták keretében egyeztetnek az európai pénzek minél hatékonyabb felhasználásáról, a vitákra végül zárt ajtók mögött került sor, és azokon kizárólag szakértők vehettek részt. A helyreállítási terv szlovák részét először a Pénzügyminisztérium mutatta be októberben. Kiderült azonban, hogy a bemutatott terv nem tartalmazott olyan konkrét projektlistát, amelyet az Európai Bizottság várt volna, hanem inkább egy „reform menünek” volt tekinthető, amelyről a kormány és annak egyes minisztériumai kedvükre válogathatnak.

A bemutatott dokumentum leginkább a következő tíz évre vonatkozó, hosszú távú terv, és később vita tárgyává válhat, hiszen a benne szereplő mintegy 30 milliárd euró értékű elképzelések megvalósításához messze nem lenne elegendő a Brüsszel által Szlovákiának biztosítandó 7,5 milliárd euró. A „menü” szerint nagyságrendileg 500 millió euró jutna digitalizációra.

Az informatikáért és beruházásokért felelős Veronika Remišová miniszterelnök-helyettes (és egyben a kisebbik kormánypárt elnöke) maga is elégedetlenségének adott hangot a tervezettel kapcsolatban. A koalícióban résztvevő többi párthoz hasonlóan a Remišová által vezetett Az Emberekért (Za ľudí) párt is összeállította saját prioritásait és helyreállítási tervét. A tervezet szerint a digitális átállás alapját a következőknek kell képezniük: a háztartások számára elérhető nagy sebességű internet (ennek költségét 300 millió euróra becsülik), elektronikus közigazgatási szolgáltatások a lakosság számára (300 millió euró), a digitális készségek fejlesztése (50 millió euró), a digitális gazdaság és az innováció (280 millió), illetve a biztonság a digitális világban (90 millió euró). „A költségek egy részét a helyreállítási tervből, egy másik részét EU-s támogatásokból teremtjük elő” – jelentette ki Remišová. Ebben az esetben is hiányoznak azonban a konkrétumok. Veronika Remišová miniszterelnök-helyettes szerint az „elsődleges cél, hogy megfeleljünk az állampolgárok és a vállalkozók igényeinek az állammal való kapcsolattartás terén”.

Források vállalatok számára

Németország elsősorban kölcsönökön keresztül finanszírozná gazdasága helyreállítását és a vállalatok megerősítését. Franciaország szintén támogatások formájában tervezi a francia cégeket megsegíteni; ilyen támogatások tennék ki a tervezett források akár 40 százalékát. A Szlovákiával szomszédos Cseh Köztársaság 32 milliárd cseh korona értékben tervezi támogatni a vállalatokat.

A szlovák helyreállítási terv jelenlegi változata azonban nem tartalmazza a vállalatok támogatását – éppen ezért a szlovákiai magánszektor egyelőre nem különösebben lelkes a tervezettel kapcsolatban. Szakértők szerint míg a legtöbb EU-tagállam a negyedik generációs ipar támogatására készül és az abban aktív vállalatokat tervezi megerősíteni, a szlovák kormány attól tart, hogy az új technológiák miatt munkahelyek fognak megszűnni. Richard Sulík gazdasági miniszter szerint általában nem állami támogatásokkal kell egészséges piacot teremteni.

A szlovák ipar jelentős lemaradásban van a környező országokhoz képest a digitalizációs normákat illetően. A koronavírus-járvány – az azt követő helyreállítás pedig még inkább – kiélezheti a különbségeket. Az Eurostat szerint Szlovákia már ma is kevésbé támogatja vállalatait, mint az EU más országai, beleértve Szlovákia szomszédait is. Ráadásul a szlovák vállalatok háromnegyede nem képes önállóan megbirkózni az ipar 4.0 szakmai kérdésével, hiába tartják azt fontosnak – állapította meg egy felmérés.

„Ez igen komoly probléma, mivel az európai versenykörnyezetben eleve hátrányos helyzetben lévő szlovák vállalatok pozíciója csak tovább gyengül” – mondják a munkaadói szervezetek és a szlovák digitális platformok képviselői, akik jelenleg saját részletes tervüket készítik elő a kormány számára a szektor a pandémiát követő újjáépítésére vonatkozóan.

„Ha sikerül elérnünk, hogy a szlovákiai vállalatok felismerik, mire van szükségük és hol férhetnek ahhoz hozzá, akkor beszélhetünk majd az ún. minősített igényekről. (…) Ha azonban csupán odáig jutunk el, hogy a vállalatok felismerik, mire van szükségük, akkor csak félúton járunk, mivel ezzel nem valósul meg az érintett vállalatok tényleges digitális átalakulása” – figyelmeztetnek a munkaadók saját javaslatukban. Más EU-tagállamokhoz hasonlóan szerintük Szlovákiában is szükség van arra, hogy „a források közvetlenül a vállalatoknál megvalósuló projektekhez kerüljenek”.

Kis- és nagyvállalatokat támogató beruházások

Tekintve Szlovákia lemaradását a gazdaság és a társadalom digitális átállása terén, a vállalatok közel 1,73 milliárd eurós ráfordítást javasolnak a digitalizációhoz kapcsolódóan. Az internetelérésen, az elektronikus közigazgatáson, az emberi erőforrásokon és a digitális technológiák K+F támogatásán túl a cégek szerint a digitális képességekbe és a fejlett technológiák alkalmazásába (315 millió euró) valamint a digitális szektor zöldebbé tételébe kellene befektetni (6 millió euró).

Szintén jelentős beruházásokra van szükség az üzlet és az ipar digitalizációjában (460 millió euró). A vállalatok azt javasolják, hogy állami támogatással segítsék a digitális innovációs központok költségvetéseit, illetve az állam által garantált kölcsönök mellett innovációs voucherek (a projektek azonosítására összpontosító tanácsadó szolgáltatások), digitalizációs kreditek (a voucherek és a komplex igények közötti átmenet), vagy egyéb ösztönzők alkalmazását ajánlják.

Szlovákiában ráadásul már a 250 főnél többet foglalkoztató cégek is nagyvállalatoknak számítanak, nem pedig kis- vagy közepes vállalatoknak (KKV-k). Ezek a nagyvállalatok azonban olyan beszállítókhoz kapcsolódnak, amelyek közül több is kisvállalatnak tekinthető. A szakértők szerint ezért a szlovák kormánynak célul kell kitűznie a nagyobb vállalatok – amelyek közül számos külföldi tulajdonban áll – ösztönzését, hogy álljanak Szlovákia digitális átalakulásának az élére, és ennek érdekében osszák meg saját legjobb gyakorlataikat. Hasonlóan fontos ugyanakkor a KKV-kat is ugyanerre ösztönözni a digitális átalakulás során, hiszen ezek alkotják a gazdaság helyi ökoszisztémáit.

„Célunk egy olyan, minőségi javaslattal előállni a szlovák helyreállítási tervhez, amelyet a Szlovák Köztársaság meg tud védeni az Európai Bizottság előtt. Senki nem örül annak, ha folyamatosan visszakerül hozzánk a terv, további átdolgozás céljából” – mondta Emil Fitoš, Szlovákia Informatikai Szövetsége elnöke, aki társszerzőként vett részt a magánszektor által benyújtott javaslat elkészítésében.

Más tagállamokhoz hasonlóan Szlovákiának is legkésőbb 2021 áprilisáig kell benyújtania tervezetét a Bizottságnak.

Szerző: Lucia Yar, EURACTIV.sk

A cikk eredetileg a Visegrad.info oldalon jelent meg angol nyelven, az EurActiv Csehország, az EurActiv Szlovákia, az EurActiv Lengyelország és a budapesti Political Capital közös projektje keretében, további részletek a honlapunkon.