Új, fenntartható gazdasági modellre van szükség a koronavírus után

A visegrádi kormányoknak ki kell használniuk a válság nyújtotta lehetőséget, hogy strukturális változásokat és reformokat vezessenek be a munkaerőpiacon, az oktatásban és az egészségügyben. A GDP-nél távolabbra kell tekinteniük, és el kell köteleződniük a zöld átmenet mellett. 

A koronavírus-járványt komoly változások katalizátorának kellene tekinteni: egy olyan helyzetnek, amely során gazdaságaink és társadalmaink erősségei mellett fény derül azok gyengeségeire is – állította Danuše Nerudová, a brnói (Cseh Köztársaság) Mendel Egyetem rektora.

Online rendezvény keretében vitatta meg a V4-es országok négy szakértője, hogy kik a pandémia legnagyobb „nyertesei” és „vesztesei” saját országaikban, illetve hogy milyen tanulságokat lehet levonni az előttünk álló helyreállításra készülve.

 Mivel a koronavírus belátható időn belül nem tűnik el, a rektor szerint a legfontosabb teendő egy új gazdasági modell felállítása. „Tündérmesének tűnik, hogy a Covid után visszakapjuk a megszokott életünket”, mondta Nerudová.

A GDP-növekedéshez és az olcsó munkaerőhöz való, régóta meglévő ragaszkodást fel kell váltania a valamennyi szakpolitikai területre kiterjedő fenntarthatóság célkitűzésének, mondta a rektor. Szintén búcsút kell intenünk a hamis biztonságérzetnek. „Azt gondolom, ez jó dolog, mivel megváltoztatja a viselkedésünket és életmódunkat” – mondta Nerudová, hozzátéve: fontos, hogy jobban előtérbe kerüljön az élelmiszerbiztonság és az egészségbiztonság.

A rektor szerint a koronavírus elleni küzdelemben rendkívüli jelentőségű a kormányzat, a társadalom és a tudomány iránti bizalom, csakúgy mint az EU és a NATO keretein belüli nemzetközi együttműködés. Utóbbihoz tartozik a vakcinákhoz történő jobb hozzáférés. Nerudová szerint a válságot lehetőségnek is tekinthetjük, amely során értelmes beruházásokat lehet megvalósítani az EU és a zöld megállapodás segítségével.

Lengyelország: először lassul a gazdaság

A Lengyel Gazdasági Intézet stratégiai csapatának vezetője, Paweł Śliwowski szerint makrogazdasági szempontból Lengyelország nem mély válságot, hanem gazdasági lassulást él át. Az ország GDP-je harminc év után először csökkent 2020-ban, de ha sikerül az oltási programot végrehajtani, az előrejelzések szerint 2021-ben ismét növekedésnek indulhat.

Más országokhoz hasonlóan Lengyelországban is a szállodákat, a vendéglátóipari létesítményeket, az éttermi szolgáltatókat, a szórakoztatóipart és a légitársaságokat sújtotta leginkább a válság. A déli EU-tagállamokkal szemben azonban ezek a szektorok nem képezik kiemelt strukturális részét a lengyel gazdaságnak.

A helyzet egyértelmű győztese a lengyel export, állította Śliwowski, aki szerint az exportok váratlan növekedését tapasztalhatták. Amikor ugyanis a partnerországokban korlátozták a szolgáltatásokat érintő fogyasztást, az emberek átálltak olyan, Lengyelországban előállított termékek vásárlására, mint például a bútorok vagy a háztartási gépek.

Az adatok elérhetősége

Scharle Ágota, a Budapest Intézet munkatársa szerint a helyzet magyarországi „vesztesei” főleg a szolgáltatóiparban működő, belföldi tulajdonban álló, kisebb vállalatok közül kerülnek ki. A kutató az adatok elérhetőségét tartja problémásnak: „Kizárólag összesített statisztikákkal és bizonyos mikro-statisztikákkal rendelkezünk, ezek pedig nem mutatják meg pontosan, mi is történik” – mondta Scharle. Míg az összesített foglalkoztatási adatok szerint a pandémia első hulláma során körülbelül 3 százalékos visszaesés történt, a valóságban – ha figyelembe vesszük a ténylegesen ledolgozott munkaórák számát – a csökkenés mintegy kétszer ekkora mértékű, nagyjából 6 százalékos. „Ez azért van, mert a munkaerő 11 százaléka szabadságot vett ki tavasszal, amikor általában nem vesznek ki az emberek szabadságot, további 10 százalék pedig kevesebb órában dolgozott vagy őket egyszerűen elbocsátották” – magyarázta Scharle.

Az elmaradt reformok hatása

Makrogazdasági szempontból Szlovákiát nem sújtotta rendkívüli mértékében a válság. A makrogazdasági előrejelzések rosszabbak voltak, mint végül a 2020-as év eredménye – állította Miriama Letanovec Svetkovská, a Kormányhivatal megvalósítási részlegének korábbi igazgatója.

Ami a kormány a koronavírus-járvánnyal szembeni intézkedéseit illeti, Letanovec a kiszámíthatóság hiányát és a rögtönzés mértékét bírálta. „Ez kihat a már elfogadott intézkedések hatékonyságára is” – monda Letanovec.

A válság továbbá három gyengeségre is rávilágított. Az első a szlovákiai egészségügyi dolgozók számában mutatkozó hiány, mondta a szakember. „Senki nem volt felkészülve a pandémiára, azonban már 2010 óta pontosan tudjuk, hogy a rendelkezésre álló szakemberek alacsony létszáma komoly probléma. Így járunk, ha a növekedés időszakában nem hajtunk végre reformokat.”

A második gyenge pont Letanovec szerint a hosszú távú ápolás átalakításának égető szükségessége, a harmadik pedig a digitális oktatás: Szlovákiában több mint 52 ezer gyermek nem tudott csatlakozni a távoktatáshoz.

Letanovec szerint ezzel szemben a szlovák tudományos közösség és a szlovák tudósok lettek a pandémia nyertesei: „hiába küzd a szlovák kutatási szektor rendkívüli alulfinanszírozottsággal, a Szlovák Tudományos Akadémia kutatói képesek voltak egyedülálló Covid-19 teszteket kifejleszteni”.

Digitális oktatás

Az oktatáshoz kapcsolódóan Scharle Ágota megjegyezte: szerinte azok a szülők, akik megtapasztalták, miként tanulnak gyermekeik otthonról, pozitívabban állnak majd hozzá a tanuláshoz mint értékhez, illetve javulni fog a pedagógusok munkájának megítélése a lakosság egésze körében.

„A szülők hirtelen megértették, mennyi minden történik az iskolákban, és milyen magas szintű szaktudásra van szükségük a tanároknak ahhoz, hogy elláthassák feladataikat. Azt gondolom, ez tartós hatással járhat, és adott esetben fokozott nyomás alá helyezheti a kormányt a közvélemény irányából, hogy bánjon jobban a pedagógusokkal. Magyarországon ugyanis régóta probléma, hogy a tanárok alulfizetettek, ezért az oktatás színvonala is elmaradt a kívánatostól.”

Pawel Śliwowski a digitalizáció korlátaira világított rá a lengyel gazdaságban és oktatásban. A munkájukat távolról ellátni képes munkavállalók aránya nem éri el a 40 százalékot. Szintén probléma a létfontosságú digitális kompetenciák hiánya. „A digitális gazdasági index mind a négy országban alacsony, Lengyelország pedig a többi V4-es országhoz képest is le van maradva” – mondta Śliwowski.

Śliwowski szerint az oktatásban nem lehet célkitűzésnek tekinteni a gyors és teljes digitalizációt, hiszen a jelenléti oktatás előnyei egyértelműek. „Sokkal többről van szó, mint kompetenciaátadásról. Sok hátránya van a távoktatásnak. Az iskolák például térítésmentes étkezést biztosítanak bizonyos diákoknak, és vannak, akik külön pszichológusi támogatásban részesülnek. Az iskolák kiegyenlítő szerepe is jelentős” – mondta Śliwowski.

Ehhez kapcsolódóan Danuše Nerudová rektor megjegyezte: a V4-es országokban működő egyetemek számára rendkívül nagy lehetőségek rejlenek a fokozott digitalizációban, mivel így például jóval alacsonyabb költségek mellett válik lehetővé neves külföldi szakemberek bevonása a tanulási folyamatokba.

Fontos az önkormányzatok szerepe

A beszélgetés résztevői kitértek az önkormányzatokjárvány alatt betöltött szerepének kérdésére is. Magyarországon például az önkormányzati rendszer rendkívül töredezett, nagyon nagy számú önkormányzat működik.

„Ebben a válságban ez végeredményben még hasznosnak is bizonyult, mivel rendelkeztünk legalább egy olyan kormányzati szinttel, amelyik igazán közel állt az emberekhez, és jól látta az őket érintő problémákat” – mondta Scharle Ágota.

„Az önkormányzatok sok olyan feladatot átvállaltak, melyekre a központi kormányzat nem volt képes, például az oktatás és bizonyos szociális intézkedések terén. A negatív dimenzió azonban az, hogy kevés támogatás érkezett a központi kormánytól: kevés forrást biztosítottak ahhoz, hogy ellássák feladataikat az önkormányzatok.”

Ehhez kapcsolódóan Miriama Letovanec Svetkovská arra emlékeztetett: Szlovákiában a koronavírus miatt végzett tömeges antigéntesztek első hulláma csak a helyi önkormányzatok szerepvállalásának köszönhetően lehetett eredményes, „amelyek annak ellenére voltak képesek megfelelő eszközöket és szakembereket biztosítani, hogy nem kaptak megfelelő iránymutatást a kormánytól”.

Ajánlások

Mi az az egy dolog, amit a szakértők szerint a pandémiát követő helyreállításban feltétlenül végre kell hajtani?

Miariama Letovanec Svetkovská szerint Szlovákiának meg kellene haladnia a négyéves politikai ciklusokban történő gondolkodást. „Hosszabb távú stratégiákat szeretnék látni Szlovákiában, illetve annak örülnék, ha a kormányunk által az Európai Bizottságnak megküldött nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv ambiciózusabb lenne.”

Scharle Ágota elmondta jó lenne, ha a magyar kormány megállapítana egy, a mostani segélyprogramoknál bőkezűbb minimumjövedelmi rendszert. Ezt a rendszert pedig helyi szinten kellene üzemeltetni, nem pedig központilag, és „össze lehetne vonni civil szervezetek, illetve önkéntesek munkáival, ami nagy előnyt jelent a válság során”.

Paweł Śliwowski azt tanácsolta a lengyel kormánynak, hogy fordítson a korábbinál több figyelmet a strukturális reformokra, például a munkaerőpiacra vonatkozóan. Konkrétan például az alacsonyabb keresetűek esetében a jövedelem adóztatása fontos kérdés, valamint a munkanélküliekkel szembeni állami hozzáállás. A zöld átmenetnek is fontos szerepet kellene játszania a helyreállításban – tette hozzá a közgazdász.

Danuše Nerudová kiemelte, hogy fontos a bizalom újbóli kiépítése, hiszen enélkül nem lehet helyreállítani a gazdaságot. Nerudová szerint fontos stabil körülményeket biztosítani a vállalatok számára, és csökkenteni az őket érintő adminisztratív terheket. „Rendkívüli lehetőség kínálkozik, EU-s pénzekkel lehetne ugyanis olyan reformokat elindítani, amelyekkel éveken át nem foglalkoztunk, a Cseh Köztársaság esetében ilyen például az adórendszer és a nyugdíjrendszer” – fejtette ki.

Szerző: Zuzana Gabrižová (EURACTIV.sk)

A cikk eredetileg a Visegrad.info oldalon jelent meg angol nyelven, az EurActiv Csehország, az EurActiv Szlovákia, az EurActiv Lengyelország és a budapesti Political Capital közös projektje keretében, további részletek a honlapunkon.