Lengyel lítiumion-akkumulátorok mozgathatják Európát?
Az elektromos gépjárművekben használt lítiumion-akkumulátorok lettek a lengyelországi export főszereplői. A legtöbb akkumulátor Európában talál gazdára, ha azonban Lengyelország meg kívánja őrizni vezető szerepét a kontinensen és közben sikerrel akar versenyre kelni ázsiai gyártókkal is, a gyártókapacitás bővítése nem lesz elegendő: kisebb szénlábnyommal kell előállítani az akkumulátorokat.
Szerző: Michał Strzałkowski
Találmányként és népszerűségüknek köszönhetően megváltoztatták a világot: városainkat mára ellepték az elektromos mikromobilitási eszközök, és hamarosan óriási áttörés következik be a gépjárműiparban, illetve az elektromos gépkocsik elterjedtségében. Nem meglepő tehát, hogy 2019-ben kémiai Nobel-díjjal ismerték el a lítiumion-akkumulátor fejlesztőit.
Három tudós vehette át Stockholmban a királyi díjat: az amerikai John B. Goodenough, a brit M. Stanley Whittingham és a japán Akira Yoshino éveken át egymás tapasztalataira építve dolgoztak találmányukon és annak továbbfejlesztésén. Mire az átadásra sor került, Lengyelország már az elektromos gépjárművekben használt lítiumion-akkumulátorok legnagyobb exportőrévé nőtte ki magát az Európai Unióban.
A Visztula partján komoly reményeket fűznek az ágazat további fejlődéséhez, ám számtalan kihívással is szembe kell nézni – főként az energetika, illetve a klíma- és környezetvédelem terén.
Növekvő export
A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság nem lassította le a Lengyelországban előállított lítiumion-akkumulátorok exportjának növekedését. A lengyel Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ágazat több mint 400 millió eurós értéket képviselt 2020 végén, és folyamatosan bővül.
Lengyelország exportrangsora élén szerepelnek az akkumulátorok, a tavalyi év végére kerültek a külföldön legnagyobb mennyiségben értékesített lengyel termékek listájának első helyére. Mindez főleg a lítiumion-akkumulátor előállítás növekedésének eredménye.
„Európában minden kilencedik elektromos autó Lengyelországban készült akkumulátorral fog üzemelni” – mondta Mateusz Morawiecki miniszterelnök még 2017-ben, amikor megkezdődött Európa jelenleg is legnagyobb lítiumion-akkumulátor gyárának építése az Alsó-sziléziai vajdasági Biskupice Podgórnéban.
Az évente akár 100 ezer akkumulátor előállítására képes gyár a koreai LG Energy Solutions (korábbi nevén LG Chem) konszern része. Több jel is arra utal, hogy hamarosan még több európai elektromos autóban üzemelhet lengyel akkumulátor.
A világ legnagyobb lítiumion-akkumulátor gyára létesülhet Lengyelországban
Az LG nem tart meg itt: január 21-én a koreai konszern bejelentette a Wrocławhoz közeli Kobierzyce-ben található üzemének bővítését. A 2022 végére elkészülő beruházás eredményeként a gyár akár 10 ezer főt is foglalkoztathat majd.
„Ez lesz a világon a legnagyobb üzem, ahol elektromos autókba való akkumulátorokat állítanak elő: a jelenlegi európai igények akár 60 százalékát képes lesz kielégíteni” – mondta Cezariusz Lesisz, az Ipari Fejlesztési Ügynökség elnöke. A szervezet támogatásáról biztosította a koreai beruházót.
Az LG legújabb lengyelországi beruházásának léptékét az mutatja legjobban, hogy a tervezett kobierzycei üzemben előállítandó akkumulátorok összesített éves kapacitása eléri majd a 100 GWh-t. Ennek alapján több mint 1 millió elektromos gépkocsit vagy közel 10 millió konnektoros (plug-in) hibrid gépkocsit tudnak majd innen akkumulátorral ellátni, és jelentősen hozzájárulnak a globális lítiumion-cellák éves kapacitásához (ez 2019-ben 180 GWh volt). Pillanatnyilag a legnagyobb, már teljes egészében üzemelő gyártóüzem Kínában található, a BYD csinghaji üzeme azonban összesen 60 GWh kapacitásban képes a termékcsaládhoz tartozó akkumulátorokat előállítani.
Lengyelországban több más dél-koreai vállalatcsoport is jelen van beruházóként a lítiumion-akkumulátorok előállítása terén, köztük például az SK Innovations, a Nara Battery Engineering, a Foosung és az Enchem. Gyártóüzemeket létesítettek az alsó-sziléziai vajdaságon kívül Kędzierzyn-Koźléban (Opolei vajdaság) és Dąbrowa Górniczában (Zagłębie térsége). További lengyelországi beruházásokat tervez – vagy már végre is hajtott – a belga Umicore, a brit Johnson Matthey és a svéd Northvolt.
Ráadásul nemcsak kész cellák gyártásáról van szó, hanem alkatrészekről is: szeparátorok, vezetékek és elektrolitok előállítása is zajlik Lengyelországban. A kínai Zhangjiagang Guotai-Huarong New Chemical Materials konszern Lengyelországban tervezi felépíteni legnagyobb üzemét, amelyben a lítiumion-akkumulátorokban használatos elektrolitot állítanak majd elő. A szintén kínai Capchem is hasonló üzemet tervez létrehozni az országban, míg a koreai Kyungshi vezetékgyártási tevékenységének bővítésére készül Lengyelországban.
Többnyire német megrendelők, de akadnak mások is
Nem véletlen, hogy a lítiumion-akkumulátorokat gyártó üzemek többsége Lengyelország nyugati részén létesült: az országban gyártott akkumulátorok többsége német vállalatokhoz kerül, például a Volkswagenhez, a Daimlerhez és a BMW-hez. Lengyel akkumulátorokat szerelnek a Škoda gépjárműibe is, de szintén szállítanak lengyel akkumulátorokat francia (Renault), brit (Jaguar) és koreai (Hyundai) gyártók elektromos és hibrid modelljeihez. Az új kobierzycei üzem pedig az amerikai Ford Mustangjeibe és Transitjaiba is készít majd akkumulátorokat.
„Meg kell említenünk azt is, hogy a sziléziai Gliwicében található üzemében a BMZ konszern elektromos kerékpárokba, szerszámokba és buszokba gyárt akkumulátorokat” – tette hozzá az EURACTIV.pl-nek Jan Wiśniewski, a lengyel Alternatív Üzemanyag Szövetség munkatársa.
A lítiumion-akkumulátorok árának fokozatos csökkenése pozitív hatással volt az irántuk mutatkozó igényre. Dollárban számítva 2010 és 2019 között hozzávetőlegesen 90 százalékkal csökkent a lítiumion-akkumulátorok kilowattóránkénti ára. Néhány évvel ezelőtt egy elektromos személyautó végfelhasználói árának 60 százalékát az akkumulátor tette ki – ma ez az arány már 30 százalék körül van.
Ez részben az akkumulátorok nagyobb hatékonyságának köszönhető, részben azonban olyan technológiai megoldások bevezetésének, amelyekkel csökkenthették az akkumulátorok előállításához felhasznált költséges és ritka elemek (mint például a kobalt vagy a nikkel) mennyiségét.
A Tesla sikerei lökést adhatnak a lengyelországi termelésnek is?
Az amerikai Tesla által a tavalyi év folyamán elért sikerek is jelzik, hogy világszerte növekedni fog a lítiumion-akkumulátorok iránti igény: a koronavírus-járván okozta gazdasági válság ellenére a vállalat sikerrel teljesítette üzleti terveit, vagy legalábbis rendkívül közel került azok realizálásához. A betervezett 500 ezres értékesítési céltól a Tesla csupán 450 gépkocsival maradt el.
Elon Musk vállalata ráadásul rendkívül könnyen jutott új tőkéhez. Tőzsdei értéke 2020-ban mintegy 754 százalékkal nőtt az előző évi adatokhoz képest, ezzel Musk, a vállalat alapítója vált a leggazdagabb emberré a világon, előlépve az egy évvel korábbi 50. helyről.
A Tesla éppen ezért komoly erőfeszítéseket tesz termelési kapacitása bővítése érdekében, ebben pedig kulcsszerep jut ún. Gigafactoryjainak. Ezek egyikét Európában építik majd meg – konkrétan a német főváros közelében. A Gigafactory elképzelés azonban nem csupán kész gépkocsik előállítását foglalja magában, hanem azok alkatrészeit is.
Musk már bejelentette, hogy 2030-ra a Tesla saját gyáraiban évente 3 ezer GWh összkapacitású lítiumion-akkumulátorokat állít majd elő. Valószínű azonban, hogy az amerikai gyártónak szüksége lesz külső beszállítókra is, legalább a mostani évtizedben.
Rafał Bajczuk, az Elektromos Gépjárművek Terjedéséért Alapítvány munkatársa elmondta az EURACTIV.pl-nek, hogy a Tesla jelenleg a koreai LG Chemtől, a japán Panasonictól és a kínai CATL-tól vásárol akkumulátorokat.
„Az amerikai járműgyártó arra is készül, hogy maga állíthassa elő új típusú, 4680-as akkumulátorait (az elnevezés a méretre utal: az akkumulátor átmérője 46 mm, hossza 80 mm). Ezeket a cellákat a Tesla amerikai gyárában állítja majd elő, illetve 2021 nyarán megkezdődhet a termelés az európai üzemben is, Berlinben. Mindazonáltal a Panasonic és – valószínűleg – az LG is szállít még új cellákat a Teslának” – magyarázza a szakértő.
Bajczuk szerint „a Tesla várható értékesítési sikerei hatására emelkedni fognak a külső beszállítók megrendelései is, beleértve a cellákat előállító lengyel üzemeket is. Az elektromobilitás növekvő népszerűsége tovább fogja növelni az elektromos autókban használatos akkumulátorok gyártása iránti igényt. Óriási növekedési potenciál van ebben a szektorban” – jósolja a szakember.
Lengyelországot a nyugati-európainál alacsonyabb munkaerőköltségek és a kedvező földrajzi elhelyezkedés teszik vonzóvá a lítiumion-akkumulátorokat és azok alkatrészeit gyártó vállalatok számára: könnyen elérhetőek az európai gépjárműgyárak, jók a kommunikációs összeköttetések, az ország pedig kedvező feltételeket biztosít a beruházók számára. 2019-ben például bejelentette a lengyel kormány, hogy mintegy 3,1 milliárd eurót fordít erre a célra.
Kihívások előtt álló lengyelországi akkumulátor-gyártók
Az ágazat ugyanakkor számos kihívás előtt is áll. Jan Wiśniewski adminisztratív témákat emel ki: „A legjobb példa az alsó-sziléziai vajdasági Godzikowicében felépíteni tervezett Guotai-Huarong elektrolit-gyártóüzem: itt a helyi önkormányzat fellebbviteli bírósága a beruházás környezetvédelmi hatásaira hivatkozva megsemmisítette a település hozzájárulását, és az egész folyamatot elölről kell kezdeni” – mondja a szakértő.
A wielkopolskai Śremben pedig – ahol a Capchem az egykori BASF üzemek területén kezdene elektrolit-gyártásba – a kormányhivatal nem adott hozzájárulást a projekthez, miután a szennyezéstől tartó helyi lakosok tiltakozásokba kezdtek. Kiderült továbbá, hogy a beruházó nem készített megfelelő környezetvédelmi kockázatfelmérést.
Wiśniewski még egy szempontra világít rá: „Az, hogy ilyen sok üzem létesült Lengyelországban egy lehetőség is, amelyet minél hatékonyabb módon kellene kihasználni saját kompetenciáink fejlesztéséhez, illetve egy olyan ökoszisztéma kialakításához, amelyben lengyel vállalatok jutnak szerephez a gyártási folyamatokban”.
Rafał Bajczuk ezzel szemben egy másik témát említ: idővel meg kell felelni az akkumulátorokra vonatkozó EU-irányelv előírásainak, amelyek a tervek szerint 2027-től kötelezővé teszik az akkumulátor-gyártók számára termékeik szénlábnyomának bejelentését.
„Lengyelország számára – mint az egyik legnagyobb kibocsátású energiaforrás-szerkezettel rendelkező EU-tagország – ez azt eredményezheti, hogy az ország megszűnik vonzónak lenni akkumulátoripari beruházások számára. Ha azt szeretnénk, hogy Lengyelország a jövőben is vonzó hely legyen az akkumulátorgyártók számára, gondoskodnunk kell a megfelelő szabályzási környezetről és olyan feltételekről, amelyek vonzók lehetnek például az akkumulátor-újrahasznosítással foglalkozó beruházások számára is, hogy rajtuk keresztül a gyártók hozzájuthassanak az új akkumulátorok előállításához szükséges nyersanyagokhoz” – mondta Bajczuk.
Lehet versenyezni Ázsiával, de nem könnyű
Továbbra is Kínában készül a legtöbb lítiumion-cella, és a kisebb telepek – például a laptopokba, okostelefonokba vagy egyéb mobileszközökbe valók – esetében az ázsiai ország minden bizonnyal meg is őrzi vezető helyét, mivel az ilyen tápegységekkel működő készülékek gyártása zömében szintén Kínában zajlik. Más a helyzet azonban az elektromos gépjárművekbe való akkumulátorok esetében: ezek gyártása a világ számos pontján folyik, és több gyár Európában üzemel.
Ahogyan azonban Jan Wiśniewski rámutat: az öreg kontinens komoly lemaradásban van. „2020-ban ázsiai országok vezették a lítiumioncella-gyártók rangsorát: Kína, Dél-Korea, Japán. Tavaly Kínában állították elő a világban gyártott cellák 77 százalékát, illetve az akkumulátor-iparhoz köthető nyersanyagok 80 és az alkatrészek 60 százalékát” – mondja Wiśniewski.
Európában több beruházás zajlik a felzárkózás érdekében – például a svédországi Skellefteåban épülő Northvolt-gyár –, az ázsiai gyártók azonban szintén dolgoznak újabb üzemek létesítésén, adott esetben Európában is (ilyen például a németországi CATL). Ráadásul a világban üzemelő 142 nagyobb lítiumion-akkumulátor gyárból 109 Kínában található.
Az EU intézményei számára ennek megfelelően prioritássá vált a függetlenség megteremtése az akkumulátor-gyártás terén. Az Európai Bizottság tavaly bejelentette, hogy 2025-re az EU önellátó lehet az akkumulátor-előállításban; sőt, amint sikerül kielégíteni az európai gépjárműipar igényeit, a kontinens megkezdhet exportra is termelni.
Európa komoly befektetésekkel fejleszti termelési kapacitását. Az Európai Bizottság adatai szerint csak 2019-ben hozzávetőlegesen 60 milliárd eurót fektettek be az EU-ban a teljes akkumulátor-értékláncba, ami háromszor magasabb, mint a hasonló kínai beruházások értéke. És szemben az ázsiai gyártókkal, Európában várhatóan a környezetvédelmi megfontolásokra is tekintettel lesznek.
„Az EU akkumulátorokkal foglalkozó új törvényjavaslata célja, hogy a fenntartható fejlődés alapjain nyugvó versenyt hozzon létre. Nem csupán az alacsony szénlábnyomról van szó, hanem a fenntarthatóságról is, és ehhez kapcsolódóan az alapanyagok etikus beszerzéséről. Ezen a területen az EU sikeres lehet” – magyarázza Bajczuk.
Itt térünk vissza azonban a Lengyelország előtt álló kihívásokhoz, vagyis hogy miként lehet csökkenteni a lengyel gyárak szénlábnyomát. Amikor Svédországban megkezdték a skellefteåi gyár építését, az elejétől fogva szem előtt tartották a versenyt Kínával nemcsak a költségek és a termék hatékonyságát illetően, hanem az előállítás ökológiai jellegére vonatkozóan is.
Jan Wiśniewski szerint „rendkívül optimisták” azok a tervek, amelyek szerint az EU a következő öt év során eljuthat az önellátáshoz a lítiumion-akkumulátorok gyártása terén. „A Bloomberg New Energy Finance prognózisa szerint az ázsiai országok megőrzik vezető szerepüket 2025-ig” – mondja Wiśniewski.
A cikk eredetileg a Visegrad.info oldalon jelent meg angol nyelven, az EurActiv Csehország, az EurActiv Szlovákia, az EurActiv Lengyelország és a budapesti Political Capital közös projektje keretében, további részletek a honlapunkon.
