Báránybőrbe bújt farkasdiplomácia
Kína felforgatásra törekvő erőfeszítései nemcsak nemzetek feletti vagy nemzeti, hanem helyi (megyei vagy akár települési) szinteken is tetten érhetők. A Kínai Kommunista Párt egyik bevett befolyásolási eszköze a testvérvárosi egyezmények rendszere, amelyek csak a felszínen jelentenek kulturális együttműködést. A Budapest Fórum Kína-fókuszú paneljéből az is kiderült, hogy a gazdasági óriás nem mindig képes fenyegetését aprópénzre váltani – pontosabban éppen hogy csak apróban mérhető károkat képes okozni. A panelbeszélgetés résztvevője volt Matt Schrader, az International Republican Institute tanácsadója, Rumena Filipova, a Global Analytics think tank elnöke, Didi Kirsten Tatlow, a German Council on Foreign Relations főmunkatársa és Zdenek Hrib, Prága polgármestere.
A felszínen a testvérvárosi egyezmények nagyon ártatlannak tűnnek, valójában Kína befolyásolási szándékának fontos eszközei – mondta Didi Kirsten Tatlow a Budapest Fórum egyik panelbeszélgetésén. Ezekért az egyezményekért a Kínai Emberek Szövetkezete a Külföldi Országokkal való Barátságért (CPAFFC) nevű szervezet felelős, , ami – ahogy Matt Schrader felhívta rá a figyelmet – a Kínai Külügyminisztérium felügyelete alá tartozik.
Németországban például a CPAFFC egy mainzi zenei szervezettel kapcsolatba lépett, először csak egy hagyományos kínai zeneest megszervezésével kapcsolatban. Ezt egyre több megkeresés követte, később pedig már a német partnereket üzleti eseményekre is meghívták. Ebből nőtt ki a Német-Kínai Barátság Szervezete, ami aztán tető alá hozott néhány testvérvárosi egyezményt – de nem eleget, ahogy Tatlow elmesélése szerint a CPAFFC ezt számon is kérte rajta.
Prága polgármestere is megerősítette, hogy a testvérvárosi megállapodások politikai eszközként működnek. Zdenek Hrib elmondta, hogy önkormányzata egyszerűen úgy gondolta, hogy a Prága-Peking testvérvárosi egyezmény egy pontja nem illik egy ehhez hasonló megállapodásba, méghozzá az, ami Prágát az „Egy Kína” politika elismerésére kötelezte. A cseh főváros hiába kérte, hogy töröljék ezt a passzust, a kínai fél számára ez nem volt elfogadható. Peking először felfüggesztette a párbeszédet Prágával, később már nyíltan gazdasági hátrányokkal, jelesül a Csehországba irányuló kínai turizmus leállításával fenyegetett. A főpolgármester azt fejtegette, hogy a Kínával szembeni fellépés gazdasági hatásait általában eltúlozzák, amire jó példa, hogy szerinte a város kibírná azt is, ha egyetlen kínai turista sem fordulna meg náluk. Sőt, Zdenek Hrib felelevenítette azt az esetet is, amikor a cseh Szenátus elnökének tajvani látogatására adott válaszul egy kínai cég visszamondott egy 11 zongoráról szóló rendelést – hogy aztán egy cseh üzletember megvásárolja és iskoláknak ajándékozza ugyanazokat.
A prágai főpolgármester kiemelte, hogy a Kínával fenntartott szoros kapcsolat kockázatai sehol nem olyan egyértelműek, mint az elektronikus eszközök világában. Amikor egy cseh állami szervezet figyelmeztetést adott ki a Huawei és a ZTE eszközeinek felhasználása ellen, az önkormányzata átvizsgáltatta a prágai digitális infrastruktúrát, és nem talált ilyen eszközöket. Összességében Hrib legfőbb következtetése, hogy a kormányoknak fel kell lépniük a befolyásolási kísérletekkel szemben, és saját értékeiket akkor is meg kell védeniük, ha az (szerinte csekély) gazdasági veszteségek elszenvedésével jár együtt.
A kormányok, akár nemzeti, akár helyi kabinetekről beszélünk, nem csak a CPAFFC-vel néznek szembe. Matt Schrader elmondta, hogy számos kínai szervezet van, amely a kínai befolyás terjesztését szolgálja. Az egyik ilyen az Egységes Népfront (EN), ami a Kínai Kommunista Párt (KKP) része. Ennek célja, hogy a kínai társadalom legkülönbözőbb rétegeit is bevonja a párt küzdelmébe. Schrader hozzátette, hogy a kínai
hadsereg is fontos eszköze a KKP-nek, a szervezet jelentős befolyásolási és hírszerzési akciókat hajt végre. Tehát Kína egy a teljes társadalmat lefedő megközelítéssel próbálkozik, ugyanakkor a szakértő szerint ez nem azt jelenti, hogy a KKP mindig megkapja, amit szeretne. Rengeteg átlagos kínai ember van, aki teljes mértékben kívül áll a politikán, és még az állami vállalatok sem tudják mindig végrehajtani a párt kéréseit, hiszen néha pénzt is kell keresniük. Schrader úgy véli, hogy elsőként több kutatás kell arról, hogy pontosan hogyan is működnek ezek az állampárti struktúrák, így megtudnánk, valójában mekkora kockázatot is jelentenek a demokratikus társadalmakra. Több panelista és megjegyezte, hogy a témakörrel kapcsolatos szakértelem jelenleg hiányzik, tehát muszáj többet fordítani a Kínával kapcsolatos kutatásokra.
Kína teljes társadalmat célzó megközelítése egyértelműen látható Bulgáriában – mondta Rumena Filipova. A politikai elit köreiben például jelentős az érdeklődés a Parlament Kínával foglalkozó barátsági szervezetei iránt. A kínaiak számos befektetést eszközölnek a bolgár gazdaságba, de kevés kockázatot vállalnak, így könnyen kiszállhatnak, ha rövid távon nem válik profitábilissá a vállalkozás. A kínai delegációk emellett személyes kapcsolatot alakítanak ki, többek között a helyi újságírókkal is. A KKP együttműködik helyi önkormányzatokkal is a testvérvárosi egyezményeken keresztül, a COVID-19 járvány során pedig ezeken a helyi egyezményeken keresztül ajánlott fel maszkokat is az országnak.
A panelisták javasolták, hogy a nemzetközi közvélemény több figyelmet fordítson Ausztrália példájára. Az országban két helyi kínai üzletember vált a két nagy párt legbőkezűbb támogatójává, emellett think tankeket állítottak fel, és helyi szervezeteket pénzeltek. Ennek a hálózatépítésnek a hátulütői mutatkoztak meg akkor, amikor a Munkáspárt egy politikusa Peking irányvonalait ismételte egy a kínai nyelvű médiának tartott sajtótájékoztatón a Dél-kínai tengerrel kapcsolatban. Ennek köszönhetően értékelte felül Ausztrália saját Kína-politikáját, ami ahhoz vezetett, hogy megtiltották a pártoknak, hogy külföldi állampolgároktól fogadjanak el adományokat, és az ausztrál egyetemek kínai kapcsolatrendszerét is átvizsgálták. A résztvevők úgy vélték, hogy a lobbitörvények átláthatósága nemcsak nemzeti, de uniós szinten is kulcsfontosságú lenne.
További javaslatuk volt, hogy a helyi önkormányzatok tanácsot, elemzéseket kérjenek a kormányaiktól, partnereiktől és szakértőktől, hogy jobban fel tudjanak készülni a kínai befolyással szembeni fellépésre.
A beszélgetés három fő üzenete így foglalható össze:
1. A KKP befolyása épp olyan súlyos probléma a helyi szinteken, mint a nemzetállamok szintjén.
2. Kína ügyesen elhiteti magáról, hogy képes gazdaságilag megbüntetni azokat a partnereit, akik a KKP érdekei ellen nyilvánulnak meg, valójában mérsékelt károkat tudnak csak okozni a nem lojális államoknak, városoknak.
3. A nemzetközi közösségnek és a kormányzat minden szintjének többet kell tennie a kockázatok mérséklése érdekében, ami azzal kezdődik, hogy többet kell fordítani a kockázat erősségét megállapító kutatások finanszírozására.
A Budapest Főváros Önkormányzata, a Political Capital és a CEU Demokrácia Intézet 2021. szeptember 16-17-én rendezte meg a Budapest Fórumot hagyományteremtő szándékkal. A hazai és külföldi szakértőket, újságírókat, aktivistákat és döntéshozókat felsorakoztató konferencia célja az volt, hogy teret adjon a stratégiai gondolkodáshoz a mai Magyarországot és a világ más országait napjainkban meghatározó politikai, társadalmi, gazdasági, valamint környezeti átalakulásokkal kapcsolatos stratégiai gondolkodásnak. A Budapest Fórum teljes programja itt elérhető.
A panelt az International Republican Institute-tal együttműködésben szerveztük meg. Résztvevők: Didi Kirsten Tatlow, German Council on Foreign Relations, Zdeněk Hřib, Prága polgármestere, Rumena Filipova, a Global Analytics Intézet elnöke és társalapítója, Matt Schrader, tanácsadó, IRI, moderátor: Jason Worlledge, regionális program Igazgató, IRI. A teljes panelbeszélgetés visszanézhető:
