Újabb, könnyen cáfolható összeesküvés-elméletet terjeszt a Fidesz-propaganda, ezúttal a hajléktalanok szavazatairól
Korábban a külföldiek választották meg Karácsony Gergelyt, most a hajléktalanok Pikó Andrást. Mindkét teória teljes képtelenség, de ez nem akadályozza meg a kormányzati irányítású médiát, hogy terjessze.
„Hajléktalanokkal is befolyásolhatják a választást” – címmel közölt cikket a Magyar Nemzet, amely arra hívja fel figyelmet, hogy „a hajléktalanoknak kiosztott, települési szintű lakcímkártyával a fedél nélküliek egyéni jelöltekre is leadhatják a voksukat, amivel könnyedén befolyásolhatják a helyi eredményeket”.
A megfogalmazott „befolyásolási” vád a 2019-es önkormányzati választás egyik példájára épül, amikor is Józsefvárosban Pikó Andrást viszonylag kis szavazatkülönbséggel választották polgármesterré a fideszes Sára Botonddal szemben. A kormányzati irányítású lap cikke (amelyet egyébként a korábban Sára Botond polgármesteri kabinetjében dolgozó Nagy Orsolya jegyez) arra utal, hogy a meglepetésgyőzelemre azért kerülhetett sor, mert az előzetes mérések „figyelmen kívül hagyták a kerületben élő 1300, fedél nélküli választópolgárt”. Ezzel kész is az összeesküvés-elmélet: nem – az önkormányzati választás kapcsán egyébként mindenhol pontatlannak bizonyult – közvélemény-kutatásokkal volt a gond, hanem a választási eredménnyel, amellyel kapcsolatban a cikk egyértelműen azt a látszatot kelti, mintha a hajléktalan emberek szavazataival győzte volna le Pikó András Sára Botondot.
Csakhogy arra már nem tér ki a cikk, hogy ez az elmélet könnyen ellenőrizhető. A települési szintű lakcímkártyával rendelkezők szavazására ugyanis egyetlen szavazókört jelöl ki a törvény. Józsefváros esetében ez a 18-as számú volt, ahol a kerületbe bejelentett hajléktalanok is szavazhattak, és ahol az ott lakókéval együtt mindössze 428 érvényes szavazatot adtak le. Pikó Andrásra ebben a szavazókörben 227-en voksoltak, Sára Botondra 192-en. Pikó előnye tehát mindössze 35 szavazat volt itt, a teljes kerületben pedig 269 szavazat. Ennyit a hajléktalanok perdöntő szavazatairól.
A Magyar Nemzet írásával kapcsolatban az is érdekes, hogy nem vállalja fel közvetlenül a tartalmi állításokat, csak idéz egy helyi „blogger”-től, aki először a jórészt a jelenlegi kerületvezetést gyalázó Gettónapló elnevezésű Facebook-oldalán közölte: a Nemzeti Választási Irodához fordulva tudta meg azt – az egyébként a választási alapelvekből logikusan következő, közismert információt –, hogy a hajléktalan emberek is szavazhatnak. A „tényfeltárás” arra már nem terjedt ki, hogy a 18-as szavazókör nyilvánosan elérhető eredményeinek utánanézzen.
A 2019-es önkormányzati választással kapcsolatban egyébként nem először terjesztenek összeesküvés-elméleteket a kormány által irányított médiában. Ahogy korábban megírtuk, 2019 óta tudatosan építik a mítoszt, miszerint Budapesten a külföldi állampolgárok szavazata nagy szerepet játszott a kerületi ellenzéki győzelmekben, leginkább pedig Karácsony Gergely megválasztásában. Ezt a Kósa Lajos által az önkormányzati választási vereség másnapján terjeszteni kezdett ferdítést szintén hamar cáfolták a tények. A választási adatok alapján ugyanis ahhoz, hogy a nem magyar állampolgárok szavazatai döntők legyenek, azt kellene feltételeznünk, hogy körükben 84%-os volt a részvétel (és 100%-ban Karácsonyra Gergelyre szavaztak), miközben a fővárosi részvétel 51,47%-os volt. Józan ésszel könnyen belátható, hogy ez képtelenség, mégis, a külföldi szavazatok mítoszának híresztelésébe még a Karácsony Gergely kezdeményezésére díszpolgári címmel kitüntetett Tarlós István is beszállt.
Mindez jól illeszkedik a Fidesz évtizedek óta alkalmazott kommunikációs stratégiájába, amelynek megfelelően az ellenfelüket vádolják olyan visszaélésekkel, amelyekkel ők támadhatók.
Számos olyan ügy látott napvilágot, amely során külföldiek, például ukrán állampolgárok sokasága számára létesítettek fiktív lakcímeket annak érdekében, hogy az országgyűlési választásokon egyéni képviselőre is szavazni tudjanak, majd buszoztatták őket a választás napján a határon át és vissza. Természetesen nem lehet tudni, hogy ezek az emberek hova húzzák az X-et, mindenesetre tény, hogy míg a független sajtó sokat tett ezek felgöngyölítéséért (például itt és itt), a kormányzati irányítású nyilvánosság mélyen hallgat ezekről az ügyekről. Sőt, tavaly az Országgyűlés megszavazta azt a salátatörvénybe rejtett javaslatot is, ami legalizálta a fiktívlakcím-létesítést, az eddigieknél is szélesebb kapukat nyitva a voksturizmus előtt. Ellenzéki képviselőknek ugyan sikerült elérni, hogy a Nemzeti Választási Iroda 2021 végétől kezdve heti bontásban közzé tegye a választókerületi és települési szintű névjegyzéki adatokat, de a korábbi időszakról továbbra sem tudunk semmit. Pedig a TASZ-szal karöltve 2018 áprilisa óta igyekszünk megtudni, mekkora tömegeket érinthettek ezek a visszaélések. Az illetékes kormányzati szervek máig nem adták ki az általunk igényelt lakcím-nyilvántartási adatokat, ami önmagában is jelzi, hogy van rejtegetnivalójuk.
