Putyin-Orbán tizenegyes

Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor február elsejei találkozója apropóján a Political Capital és a Szabad Pécs közös online rendezvényt tartott az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával. A szerda reggeli eseményünk vendége volt Sz. Bíró Zoltán történész és Oroszország-szakértő, Deák András, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa és Krekó Péter, a Political Capital igazgatója, a CEPA külső munkatársa. Az esemény moderátora Inotai Edit, az ARD budapesti tudósítója volt. A beszélgetés résztvevői a keddi találkozón felül kitértek általánosabban is az orosz-magyar viszonyra, annak energiapolitikai, gazdaságpolitikai vonatkozásaira, illetve geopolitikai vetületeire. 

A Political Capital igazgatója, Krekó Péter köszöntőjében a résztvevők bemutatása mellett kiemelte, hogy a január elsejei találkozó több szempontból érdekes, mind geopolitikai kontextusában, mind pedig időzítésében.

Noha Orbán Viktor békemisszióról beszélt a találkozót megelőzően, Sz. Bíró Zoltán szerint nem lehet a találkozót ekként értékelni, inkább egyfajta fedőtörténet ez, ami a sajátos különutas politika demonstrálását szolgálja. Míg a gazdasági és az energetikai kérdések inkább magyar részről voltak fontosak, addig Krekó Péter szerint az orosz félnek nemzetközi politikai szempontból volt lényeges a találkozó, ugyanis ezzel Putyin visszaigazolta, hogy az Európai Unió nem alkot egységet Oroszország megítélésében. Magyar szempontból szintén sarkalatos pont, hogy a találkozóval Putyin is alátámasztotta, hogy az orosz gáz a rezsicsökkentés alapja. Mindemellett, Krekó kiemelte, ha nem kerül sor az orosz-ukrán konfliktus eszkalációjára, akkor Orbán a béke megteremtőjének fogja tudni beállítani magát.

A szakértők úgy látják, hogy a találkozó előzetesen felsorolt témakörei nem indokolták a jelenlegi konfliktusos helyzetben a magyar miniszterelnök Moszkvába utazását, ugyanakkor kiemelték, nem látnak relevanciát a találkozó időzítésében a magyar választások vonatkoztatásában. Sz. Bíró Zoltán a rendezvényen elmondta, Putyin nem először használta Orbán Viktort, hogy fontos nemzetközi ügyekben megszólaljon – példaként azt a 2015-ös közös sajtótájékoztatót emelte ki, ahol Putyin üzent az ukránoknak.

Deák András szerint gázipari szemszögből a tavaly őszi hosszútávú gázmegállapodás nagyon régen volt, főleg, hogy ár- és volumenproblémák vannak a gáziparban, ami, ha jövő télig is így marad, akkor nagy problémákat okozhat Európában. Szerinte erre reagálni kell, az azonban kérdés, hogy politikai szinten van-e erre szükség A kibővített szerződés mindkét félnek kedvező, hiszen Oroszország keresletet akar gerjeszteni, Magyarország pedig ezáltal kedvezményhez jut. Deák hozzátette, hogy Putyin állítása, miszerint a magyarok ötöd áron kapják a gázt az EU-s átlaghoz képest, nem lehet igaz, hiszen az Magyarország esetében irreálisan alacsony összeg volna.

Paks ügyében sok a bizonytalanság, ez talán a legérzékenyebb pont a két fél kapcsolatában. A már legalább öt éves késés miatt az oroszok tudni akarták a beruházás indulásának időpontját, de ez nem derült ki. Arra a kérdésre, hogy megállítható-e a projekt, Deák András azt felelte, hogy mivel már elég sok elem megrendelésre, illetve legyártásra került, ha kiszállnak belőle, az nemzetközi pert eredményezhetne. Ellenben hangsúlyozta azt is, hogy elképzelhetőnek tartja az elbizonytalanodást e tekintetben a legfelsőbb szinteken is, hiszen 2014-hez képest Magyarország már nincs olyan jó pénzügyi helyzetben, ez a beruházás pedig hosszú időre leterhelné az államháztartást.  

Arra a kérdésre, hogy alááshatja-e a találkozó a magyar kormány lojalitását a NATO-hoz, Krekó Péter kifejtette, hogy a magyar Oroszország-politika a kormányzat kommunikációját is egyre zavarosabb mederbe tereli, ahogy egyszer elítéli Ukrajna orosz fenyegetését, máskor pedig blokkolja utóbbi NATO-tagságát. Véleménye szerint ez a fajta folyamatosan váltakozó hangnem és kommunikáció megingathatja az eddigi elköteleződést. Sz. Bíró Zoltán arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor hasznos szereplője-e Moszkvának igennel válaszolt, bár szerinte marginális tényezők vagyunk, és kiemelte, hogy az orosz sajtóban alig jelenik meg Magyarország vagy annak politikusa. Krekó később azt is hangsúlyozta, hogy súlyos szuverenitási kérdéseket vet fel az is, hogy Putyin azt a narratívát erősíti, miszerint a közép-kelet-európai országok csak eszközök a nyugati diplomáciában.

Arról, hogy mi lehet Putyin célja a csapatösszevonásokkal, Sz. Bíró Zoltán azt mondta, az orosz elnök fel akarja magára hívni a figyelmet, aminek az eszköze a félelemkeltés, ez pedig erőforrást jelent, amivel kereskedni lehet. Sz. Bíró szerint nincs olyan érv, ami alátámasztaná azt az elképzelést, hogy a szakadárok kezdik el a konfliktust, és nem gondolja, hogy háború lesz, de, ha mégis, akkor annak Oroszországra mérhetetlen következményei lesznek – nem beszélve az eddigi kommunikációjuk hitelességének megkérdőjelezésről, miszerint nem részesei az ukrán „belső konfliktusnak/polgárháborúnak”. Hozzátette, hogy annak nemzetközi jogi és politikai következményei is lesznek és az EU sem teheti meg, hogy nem cselekszik.

A kárpátaljai magyar kisebbségek vonatkoztatásában Krekó Péter azt mondta, hogy ebben a feszült, konfliktusos helyzetben egyáltalán nem szolgálja a kárpátaljai magyarok ügyét az agresszor meglátogatása. Emellett azt is megemlítette, hogy nem szerencsés a honvédelmi miniszterünk részéről azt nyilatkozni, hogy Magyarország nem akarja Ukrajna NATO-csatlakozását, mert ezt az orosz média sorra átveszi, – ezzel hergelve az ukránokat –, ami nem támogatja a magyar-ukrán kapcsolatot. Ha pedig Oroszország fenyegetéseinek eleget tenne, akkor azzal a besorozott kárpátaljai magyarok élete kerülne veszélybe.

A résztvevők abban egyetértettek, hogy Magyarország egy esetleges konfliktus esetén nincs felkészülve több ezer vagy tízezer menekült befogadására. Deák András és Sz. Bíró Zoltán osztják a semmit vagy minden elvét, miszerint vagy marad a fenyegetés, vagy pedig egy sokkal nagyobb, nemzetközi, több komponensű támadás fejlődik ki. Sz Bíró szerint viszont ez már hónapok óta érvényesül – legyen szó a lengyel és litván határnál kialakult válságról, vagy arról, hogy a Gazprom mennyire tölti fel a gáztározóit Európában.

Deák András hozzátette, szakértők szerint a jelenlegi ukrán-orosz állapot maximum 2-3 hétig tartható, ha ez nem változik, akkor enyhülni fog a konfliktus és nem fog kitörni a háború.

Faludi Hanna

A Political Capital gyorselemzése a találkozóról itt olvasható.

A beszélgetés visszanézhető: