Beszélgetés Oroszország agressziójáról az ukrán nagykövet részvételével
2022. március 4-én a Political Capital konferenciát szervezett az orosz-ukrán háború helyzetének megvitatására, melyen Ukrajna budapesti nagykövete, Ljubov Nepop és geopolitikai szakértők vitatták meg a konfliktus legfrissebb fejleményeit és az azt követő dezinformációt, továbbá az Ukrajnának nyújtható nyugati és regionális segítség és szolidaritás lehetőségeit.
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója felvezetőjében kiemelte, hogy Magyarországon a többség egyértelműen elítéli az embertelen, brutális és a nemzetközi jogot semmibe vevő orosz agressziót, melynek eredményeként Oroszország rendkívüli mértékben elszigetelődött a nemzetközi színtéren.
A találkozón Ljubov Nepop nagykövet asszony hangsúlyozta, hogy az ukrán kormány töretlenül bízik a katonai és politikai győzelemben, ehhez azonban továbbra is szükség van az ukrán háborús erőfeszítéseket, honvédelmet és a civilek védelmét támogató regionális és nyugati segélyekre. Kiemelte, hogy az ukrán hadseregnek és civileknek elsősorban a nyugati országok vagy a NATO által biztosított légtárzárra lenne szüksége, illetve a további, Oroszország elleni szankciók minél gyorsabb elfogadására a háborús agresszió megfékezéséhez.
A nagykövet asszony megszólalásában megköszönte a magyar kormánynak és társadalomnak az Ukrajnának és az ukrán menekülteknek nyújtott gyors és hatékony humanitárius segítségét. A gördülékeny kommunikációra jó példa volt a Zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz tüzérségi támadás, amelyről az ukrán nagykövetség az éjszaka közepén értesítette a magyar hatóságokat, akik segítségükről biztosították az ukrán felet.
Ezzel együtt, a nagykövet asszony hangsúlyozta, hogy Ukrajna a konfliktusban Európát és az európai szabadságot védi a Szovjetunió restaurációjától, amelyre a magyar évfordulók is ismételten emlékeztetnek:
„Az 1848-as forradalom évfordulója jön, és rezsicsökkentésről beszélnek? Nem az emberi élet a fontos? Van joguk március 15-én ünnepelni azoknak, akiknek a szabadságnál a rezsicsökkentés fontosabb? Kérem, idén csak azok menjenek ki az utcára ünnepelni, akikben van bátorság kiállni a szabadság mellett” – mondta.
A nagykövet ugyanakkor köszönetet mondott a magyar kormánynak a szankciók és Ukrajna uniós tagjelölti státuszának támogatásáért is.
A meghívott szakértők a háború állásáról már borúlátóbban nyilatkoztak. Abban mind Anton Bendarzsevszkij, a Danube Institute kutatási igazgatója és Rácz András, az NKE SVKK biztonságpolitikai elemzője, egyetértett, hogy a NATO Ukrajnát védő légtérzárat nem hozhat létre a háború további eszkalációja, egy esetleges harmadik világháború kirobbantása nélkül. Abban is konszenzus volt, hogy az ukrán hadsereg az orosz katonaság ellen legalább 6-8 héten keresztül tarthat ki, ezt követően pedig irreguláris hadviselés következhet, melynek jelei az ukrán hadviselésben már most látszanak. Az biztos, hogy az orosz hadsereg villámháborúja kudarcot vallott, jelenleg klasszikus, második világháborús városi ostromok és átkaroló hadműveletekkel gyűri le lassan az orosz hadsereg az ukrán védelmet.
A rendkívül valószínű orosz katonai győzelem ellenére nehéz Oroszország számára kedvező politikai előrejelzéseket prognosztizálni. Katonailag megszállni egy negyvenmilliós országot hiábavaló vállalkozás, erre egyszerűen az orosz hadsereg létszámhiány miatt nem lenne képes, továbbá az oroszbarát bábállam felállítását sem támogatná valószínűleg az ukránok többsége hosszútávon. Ennek ellenére Vlagyimir Putyin politikai támogatottsága és hátországa jelenleg stabilnak tűnik. A szankciók ugyan komoly gondot okoznak az orosz gazdaságnak és lakosságnak, de Oroszország hosszabb távon is képes az alapvető szükségleteket biztosítani. A Kreml az oroszok többségét egy médiabuborékban tartja, emiatt a felmérések szerint csupán a lakosság 25%-a ellenzi a háborút, 25%-a továbbra is támogatja Putyint, míg a lakosság 50%-a politikailag passzív vagy nem rendelkezik megfelelő információkkal a korlátozott nyilvánosságban a háborúról. Valamifajta „lázadás” az elitek részéről sem várható, mivel az oligarchák sorsa, pont a szankcióknak köszönhetően, az orosz elnökhöz és a háború kimeneteléhez kötött a jelen helyzetben. Ahhoz, hogy a Nyugat-ellenes orosz narratívák változzanak, az kellene, hogy a szankciók összekapcsolódjanak a háborús eseményekkel, civilek elleni támadásról szóló valós információkkal az orosz nyilvánosságban.
Az információs háború változó stratégiájáról Krekó Péter beszélt. Elmondta, hogy miközben Oroszország vezetése számos módon igyekszik korlátozni, hogy a lakosság hozzáférhessen hiteles információkhoz, nyugaton is megjelent a szándék, hogy az egyértelmű orosz dezinformációs oldalak elérését csökkentsék. Az Európai Unióban korlátozták például a Russia Today és Szputnyik hírcsatornák elérését, és a Facebookról, a Twitterről és a YouTube-ról is eltávolították ezeket az oldalakat, tartalmakat. Ennek hatására Oroszország hivatalos dezinformációs infrastruktúrája nagyon meggyengült Európában. Oroszország ráadásul már fel is adta, hogy meggyőzze a Nyugat közvéleményét arról, hogy ez egy igazságos háború.
A résztvevők mind hangsúlyozták, hogy Ukrajnának a háború jelenlegi, aktív fázisában, és később is hosszútávú segítségre lesz szüksége a regionális és nyugati szövetségesei részéről. Rácz András szavaival:
„Oda kell eljuttatni az orosz eliteket, hogy az eszkalációs dinamika módosuljon. Hogy feltegyék a kérdést, megéri-e Ukrajna a háborút és a szankciókat”.
Összefoglalónkhoz felhasználtuk a 444, illetve a Lakmusz cikkeit.
