Vadászat a vörös trollokra

A Zugrádió egy Ukrajnával kapcsolatos kezdeményezése az oroszpárti trollok célkeresztjébe került, időnként nagyon hasonló viselkedési formákat bemutatva ahhoz, amit a Political Capital is feltárt a közelmúltban. Dömény Péter, a Zugrádió főszerkesztőjének vendégposztja.

A Zug(lói) Rádió

Nemrég ünnepelte működésének ötödik évét a Zugrádió, amely webrádióként elsősorban Zuglót érintő közösségi tematikájú műsorokat sugároz online. Az egyesületi formában működő rádió adásait kizárólag önkéntesek készítik; magánszemélyek, egyesületek és alapítványok gyártanak heti, kétheti vagy havi rendszerességgel műsorokat azokban a témákban, amelyekre tevékenységük szerint fókuszálnak.

A rádió kínálatában több mint húsz önálló műsorfolyam között szerepelnek pl. egészségügyi-, helytörténeti-, esélyegyenlőségi- vagy kisállat magazin, valamint családterápiás és kulturális műsorok, de alkalmanként élő adást is készítünk képviselő-testületi ülésekről vagy kerületi rendezvényekről is.

A Zugrádió a háború második hónapjában került kapcsolatba egy Magyarországon működő, önkéntes ukrán segélyszervezettel, amely adományok gyűjtése és elosztása mellett a legégetőbb kérdésekben segítenek tanácsadással, információkkal a hazánkba érkező honfitársaiknak.

Kézenfekvő volt, hogy a Zugrádió felajánlotta számukra pénteki műsorsávját arra a célra, hogy saját (nem élő) adásban ukrán nyelven közérdekű és hasznos információkat osszanak meg például oktatásról, táboroztatásról, a menedékstátusz hazai szabályairól, illetékes hatóságokról, menedékes eljárásról.

Ilyen körülmények között került a Zugrádió az oroszbarát trolltevékenység pillanatnyi kereszttüzébe.

A trollok három színe

Április utolsó hetében indult az adás, amelyet honlapunkon – a többi műsorunktól eltérően – nemcsak a lejátszás időpontjában, hanem folyamatosan elérhetővé tettünk.

A nagyobb elérés érdekében promóciónkat megosztottuk hazai ukrán szervezetek csoportjaival, illetve megküldtük az ukrán nagykövetség részére is, valamint szerényebb összegért Facebook-hirdetésben is igyekeztünk elérni a potenciális hallgatókat – immár a kerület határait meghaladó targetálással.

Még az első adás közzététele előtt, de a Facebook-hirdetés megindításakor adminisztrátoraink szinte azonnal szembesültek a promóciónk keltette sötét hullámokkal. Az első órákban még csak a negatív reakciójú (dühös, nevető, undorodó) emoticonok szaporodása jelezte, ahogy terjed a hirdetésünk a közösségi oldalon, nem kellett azonban sokat várni a kommentekre sem.

Ezeket jellegüknél fogva három csoportban tudtuk tipizálni:

• Az első, a kétkedő, fanyalgó, kérdező, a párbeszédet legalábbis egy-két kommentváltásig fenntartó hozzászólók, akik valamilyen szinten legalább saját narratívával közelítették meg az adás puszta létét. Elsöprő többségben jellemző volt rájuk – az egyébként hidegháborús időkből származó, szovjet mintájú – whataboutism: „és a magyaroknak ki segít?” „erre van pénz?”).

Tipikus érveléstechnikájuk volt a mainstream médiázás, relativizálás, a saját állításaikat evidenciának tekintették, míg a tényeket ignorálták. Előszeretettel nyúltak az áldozathibáztatáshoz, analóg módon ahhoz, mint akik a nemi erőszakot az áldozat kihívó öltözködésére vezetik vissza, vagy ha az áldozat hagyná magát, akkor hamarabb túl lenne rajta – mindezt az ukrán helyzetre adaptálva.

Kigyűjtöttük, hogy ennek a csoportnak melyek voltak a leggyakoribb toposzai:

Az ukrán nem is egy nép

Putyin majd visszaadja nekünk Kárpátalját

Nem kéne fegyvereket adni a civilek kezébe

Oroszországot barbarizálják

Nácitlanítás, békefenntartás

Az USA provokálta ki a háborút, a NATO megígérte, hogy nem lesz keleti bővítés,

Ez a Nyugat proxy háborúja

Ruszofóbia

Ukrán atomfegyver, ukrán biológiai fegyverek

Az ukránok gyűlölik a magyarokat, miért segítenénk nekik?

Nincs közünk ehhez a háborúhoz

 

• A második halmazba tartozók a moszkovita propagandát ismételték meg saját értelmezésben, vagy Youtube-linkek, álhíroldalak hivatkozásainak bemásolásával, kevés önálló, szuverén gondolattal.
• A harmadik csoport jellemzője a nettó gyűlölködés, feljelentés, anyázás, dühkitörés, sorosozás, hazaárulózás volt, néhány esetben azt firtatva, mennyi pénzt kapunk ezért. Egyetlen eset volt, amikor a műsorgyártás költségeire rákérdezett egy – vélhetően ukrán – profil. Mikor megtudta, hogy a Zugrádió valamennyi műsorát önkéntesek ingyen készítik, megköszönte a választ.

A Zugrádió oldalát elöntő látogatók – bár minden reagálónak nem nézhettünk utána – túlnyomó többségéről elmondható, hogy nem kamuprofilok, hanem létező személyek voltak, profilképpel, ismerősökkel és évek óta működő accounttal. Hozzászólásaik nem voltak repetitív jellegűek. Közös pont bennük, hogy valamilyen módon kedvenceik között volt szinte minden esetben a Mi Hazánk, vagy annak valamely helyi szervezete, hagyományőrző egyleteket követnek, de ugyanígy volt például esztergomi pizzériatulajdonos, akinek idővonalán semmilyen politikával kapcsolatos téma nem jelent meg.

Az ellenséges reakciók és kommentek aránya, a hirdetés ötnapos futamideje alatt meghaladta az összes like-ok és kommentek kétharmadát.

Hogyan tudta kezelni a Zugrádió stábja ezt a jelenséget?

Mivel hirdetésünk célja az volt, hogy elérjük azokat a rászorulókat, akiknek közérdekű információkra van szüksége ukrán nyelven, adminisztrátoraink tartózkodtak attól, hogy a kommentszekcióban nyílt vitába keveredjenek, de így is hamarosan eljutottunk a klasszikus toleranciaparadoxonhoz: elhallgattassuk-e azokat, akik bennünket akarnak elhallgattatni?

A kézenfekvő megoldás sajnos az volt, hogy ízelítőt adtunk a putyini szólásszabadságból a hozzánk látogató trolloknak: törléssel és kitiltással válaszoltunk.

Hogyan reagált a Facebook?

Az egyik gyalázkodó profil feljelentése után a Facebook szinte azonnal felfüggesztette a hirdetést, arra hivatkozva, hogy a rádióműsor promotálása társadalmi kérdésnek számít, amit előzetesen be kellett volna jelentenünk. Reklamációnkat elutasították. További fellebbezésre csak személyazonosságunk tisztázása nyomán lett volna lehetőség, de mire ez megtörtént volna, a Facebook önmagát felülvizsgálva újra aktiválta a hirdetést.

Az ukrán nyelvű műsor azóta minden pénteken új adással jelentkezik, és a több éve műsorrenden lévő Álhírvadász nevű magazinunk következő epizódjai – Trump elnöksége és a Covid-járvány után ismét – megint gazdag választékból szemezgethet a közösségi oldalukat elárasztó trolljainknak köszönhetően.