Geopolitikai álláspontok az ellenzéki előválasztást kísérő jobb- és baloldali „piszkos” kampányban

Médiakutatásunk 2021. szeptember 18. és december 1. között vizsgálta az előválasztási és a választási kampány során a kormánypárti és az ellenzéki propagandaoldalak „szürke zónáját”. A pártos manipuláció egy olyan sajátos módját tártuk fel, amely a pártpolitikai hovatartozás, illetve a szerkesztőségi, finanszírozási háttér eltitkolásával vagy elmosásával igyekszik mobilizálni szavazótáborát.

Kutatásunk a vezető kormánypárti és ellenzéki „szürkezónás” médiumok és források dezinformációs aktivitását vizsgálta a SentiOne médiafigyelő program segítségével. A kutatáshoz a vizsgált oldalak releváns tartalmait a választási és az előválasztási kampányra vonatkozó kulcsszavak segítségével gyűjtöttük össze, majd kvantitatív statisztikai és kvalitatív eszközökkel elemeztük a főbb geopolitikai szereplőkre vonatkozó pártpropagandát és dezinformációs narratívákat, azok típusait és terjedését.

A kutatás részletes eredményei itt elérhetők.

A kutatás eredményei 5 pontban:

Mind a jobb-, mind a baloldalon kialakult egy ún. „szürke zóna” a médiában, amely egyértelműen pártos, a kampányüzeneteket és az összeesküvés-elméleteket előtérbe helyező, a tényeket viszont többnyire figyelmen kívül hagyó vagy azokat elferdítő kommunikációval igyekszik befolyásolni a magyar közvéleményt.

1. A vizsgált öt nagyhatalom közül az Európai Unióról szóló diskurzus bizonyult a legerőteljesebbnek, ami mind a monitorozott üzenetek számában, mind az unióról szóló cikkek vagy közösségimédia-posztok népszerűségében tükröződött.
2. Az unióról szóló kormánypárti és ellenzéki diskurzust ugyanazok a témák mozgatták, de ellenkező előjellel. A kormány euroszkeptikus retorikája az európai „LMBTQ-propaganda”, a helyreállítási alap pénzéért folyó harc, a Brüsszel feltételezett „migráció-pártisága” mellett immár kiegészült a rezsicsökkentés védelmével.
3. A geopolitikai témáknak különös aktualitást adott, hogy az ellenzéki szereplők (alaptalanul) azt állították, hogy az ellenzéki előválasztási rendszert kínai szerverekről induló terheléses támadás érte, miközben ez a megállapítás csak egy Kína-ellenes dezinformációs narratíva volt, amit számos ellenzéki szürke zónás oldal is lehozott.
4. Ebben az időszakban a kormányoldal az ellenzéki pártokat és politikusokat külföldi titkosszolgálati vádakkal próbálta lejáratni, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig az Egyesült Államokat vádolta a 2022-es parlamenti választásokba való beavatkozási szándékkal. A kormánypárti oldalak követték a legutóbbi magyar külpolitikai offenzívát is, amelynek során Szijjártó a Moszkvával való kapcsolatok szorosságát helyezte előtérbe Ukrajnával szemben, a magyar honvédelmi miniszter pedig a NATO keleti szárnyának megerősítése ellen foglalt állást, amit rögtön felkapott a hivatalos orosz propaganda.
5. A kormánypárti kommunikáció Oroszországot és Fehéroroszországot védve nyíltan támadta az Egyesült Államokat és Németországot. A magyar előválasztást a szerintük „elcsalt” 2020-as amerikai elnökválasztáshoz hasonlóan „manipuláltnak” és „színjátéknak” állították be.