„Brüsszel a hibás” – szankciókkal és energiával kapcsolatos narratívák Magyarországon

2022-10-06

Az energiabiztonság az Ukrajna elleni orosz agresszió következtében kialakuló helyzet miatt egyre fontosabb téma Európa-szerte. Az energiaellátással és árakkal kapcsolatban növekvő aggodalmat a szélsőséges és populista szereplők Kreml-barát és EU-ellenes narratívák terjesztésére használják fel, melyek az EU-t gyengének, a szankciós politikát pedig elhibázottnak láttatják.

A Political Capital 2022 nyarán három partnerével, a European Western Balkans (Szerbia), a Fundacja Reporterów (Lengyelország) és a GlobalFocus Center (Románia) szervezetekkel közösen vizsgálta az országainkban az orosz-ukrán háború kapcsán a szélsőséges és populista jobboldal, illetve az oroszbarát szereplők által terjesztett fő narratívákat az alábbi négy témában:

Az energiával kapcsolatos, elsősorban EU-ellenes narratívák mind a négy vizsgált országban jelen vannak, ám különböző szereplők által és különböző intenzitással. Magyarországon az energia és a szankciók témája domináns és – amellett, hogy jelen van az oroszbarát oldalaknál és a szélsőjobboldali szereplőknél is – elsősorban a kormány kommunikációjában jelenik meg. Szerbiában a téma inkább a szélsőjobboldali szereplőknél, de valamilyen mértékben a kormánymédiában is megjelenik, Romániában és Lengyelországban viszont inkább a szélsőjobboldali szereplőknél vannak jelen ezek a narratívák. 

Magyarország

A szankciók és az energia témája az Ukrajna elleni orosz agresszió kapcsán az egyik legdominánsabb téma Magyarországon mióta az energiával kapcsolatos szankciók napirendre kerültek az Európai Unióban. A témához kapcsolódó narratívákat egyaránt terjeszti a szélsőjobboldali és az oroszbarát média, de elsősorban a kormány kommunikációjában dominánsak, amely ezzel a témával igyekszik a Magyarországon tapasztalható nehézségekért a felelősséget külső szereplőkre – elsősorban az EU-ra – hárítani.

Négy fő magyarországi narratívát azonosítottunk a szankciók és energia témájában, melyek a vizsgált három szereplő – kormány, szélsőjobboldal, oroszbarát oldalak – közül legalább kettőnél megtalálható. Ezek a narratívák mind jelen voltak a háború elejétől, és egyre erősebbé váltak.

  • A gazdasági, energia- és élelmiszerválságot Brüsszel/a Nyugat politikája okozza (mindhárom szereplőnél jelen van) – A narratíva szerint az európai energia- és szankciópolitika hatástalan és káros, mivel növeli az inflációt és energiahiányt okoz Európa-szerte. A szankciók váratlan hatásai, mint például az élelmiszerárak emelkedése, valamint az afrikai élelmiszerhiány és éhínség a rossz nyugati politikák következménye. A narratíva Oroszország szerepét és felelősségét egyáltalán nem említi.[1]
  • A szankciók több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak (mindhárom szereplőnél jelen van) – a narratíva azt állítja, hogy a szankciók nem ártanak Oroszországnak, az nem érzi meg hatásukat, mivel a szankciók által sújtott nyersanyagot máshol eladja, Európának viszont számottevő kára származik belőlük.[2]
  • Európa megosztott, egyes országok (pl. Magyarország) nem támogatják az EU szankciós és energiapolitikáját (a kormánynál és az oroszbarát oldalaknál jelenik meg) – a narratíva szerint Európa megosztott az EU-s szankciókkal kapcsolatban. Nem esik azonban szó arról, hogy minden tagállam kormánya, így a magyar is, jóváhagyta az uniós szankciókat, hiszen enélkül azok nem is léptek volna életbe.[3] A magyar kormány mindössze egy szankciót vétózott meg: a Kirill orosz pátriárka elleni szankciót[4], amelynek azonban – az EU oldaláról – semmi köze nem volt az energia kérdéséhez.
  • A háború és a szankciók mögött nyugati geopolitikai és gazdasági érdekek állnak, a cél Oroszország meggyengítése (a szélsőjobboldali és oroszbarát szereplőknél jelenik meg) – a narratíva fókuszában az Egyesült Államok áll; az európai országok szinte kizárólag amerikai szövetségeseként, szinte kiszolgálójaként jelennek meg. A narratíva szerint a háború és szankciós politikák az Oroszország térdre kényszerítésére irányuló amerikai/nyugati terv részei.[5]

A kormány narratívái

A kormány kommunikációjában a szankciók és az energia témája szorosan összefüggenek mióta ezek az EU napirendjére kerültek márciusban. Március óta két fő narratíva jelenik meg a kormánykommunikációban: az egyik szerint az Oroszország elleni szankciók tönkreteszik a magyar gazdaságot[6], a másik szerint pedig – az előzővel összefüggésben – nem elfogadható, hogy a magyarokkal fizettessék meg a háború árát[7]. A kormány emellett hangsúlyozta, hogy az orosz energia elengedhetetlen Magyarország energiabiztonságához és a rezsicsökkentés fenntartásához.[8] Az energia fontos témája volt április előtt az Fidesz választási kampányának is, ahol a választás tétje szerintük a „háború vagy béke” mellett a rezsicsökkentés megtartása volt.[9] Márciustól kezdve volt még egy, kevésbé hangsúlyos vonala is a kormánykommunikációnak, miszerint fontos lenne elérni az energiafüggetlenséget, hosszú távon a függetlenedést az orosz energiától.[10]

Narratívák a szélsőjobboldalon

A szélsőjobb narratívái a szankciókkal és az energiával kapcsolatban szétágazóak. A fentebb bemutatott főbb narratívák nagy része megjelenik náluk is, alapvetően a Nyugat- és EU-ellenes megközelítés jellemzi őket. Megtalálhatóak náluk a témában azonban más narratívák is, például a hibás nyugati szankciók következtében növekvő kínai befolyás[11], vagy a Nyugat/NATO és a zsidók szerepe és érdekeinek jelenléte az orosz-ukrán konfliktusban[12]. A szélsőjobboldali média emellett gyakran támaszkodik orosz vezetők nyilatkozataira (pl. Putyin, Medvegyev, Lavrov) és jellemző, hogy a közölt tartalmakat csupán azok címének megváltoztatásával keretezik újra.

Az oroszbarát oldalak narratívái

Az oroszbarát oldalak narratíváinak legfontosabb eleme a háború és a szankciók mögött meghúzódó nyugati/amerikai érdekek, valamint megjelenik a nyugati szankciók hatástalanságának hangsúlyozása, de a témával kapcsolatos minden fő narratíva megtalálható náluk is. Ezeket támogatják a revizionizmust szító[13] és az azt sugalló narratívák, hogy sok ország áll Oroszország oldalán, amelyek nem vezetnek be szankciókat[14].

Lengyelország

Lengyelországban hagyományosan sok vita van az energiapolitikakörül. A jobboldali és konzervatív csoportok hagyományosan kritizálják az Európai Unió klímapolitikáját és környezetvédelmi intézkedéseit, a megújuló energiát és a Lengyelországban kitermelt szenet tekintik az ország energiabiztonsága alapjának. A lengyel kormány március 30-án bejelentette az orosz szénre vonatkozó nemzeti embargót, és kinyilvánította szándékát az orosz energiaimport teljes  felmondására, amely heves vitákat váltott ki.

A jelenlegi háború kapcsán az orosz propagandához közvetlenül kapcsolódó média és kommunikációs csatornák az első hetekben, még a szankciók és az embargó témaköreinek felmerülése előtt, az energiabiztonsággal, elsősorban a szén és az üzemanyag árával kapcsolatban próbáltak pánikot kelteni. Miután ez a próbálkozás sikertelen maradt, ezek a csatornák nem próbálták aktívan alakítani az energiával kapcsolatos diskurzust, inkább az amúgy is aktív vitákat használták fel saját üzeneteik terjesztésére.

A lengyel szélsőjobb energiával kapcsolatos narratíváját az erős EU-ellenesség jellemzi. A lengyel ultranacionalista párt, a Ruch Narodowy, az „európai klímadiktátum” ellen kezdett kampányolni, saját „energiabiztonsági csomagját” hirdetve. A Konfederacja a kialakult helyzetért a lengyel kormányt, az Európai Bizottságot, az Európai Unió klímapolitikáját, Németországot, sőt Ukrajnát is okolja.

Románia

Romániában az EU energiaválságot kezelő intézkedéseinek kezdete óta az EU-ellenes dezinformációs narratívák dominálják a radikális populista és az ultranacionalista online felületeket. Ezek a gázválság enyhítését célzó uniós politikákat célozzák:

  • Az orosz gázról való diverzifikációs erőfeszítéseket nevetségesnek mutatják.
  • A hivatalok optimális téli hőmérsékletére vonatkozó ajánlásokat imperialistaként és diktatórikusként mutatják be.
  • Azt állítják, hogy a Nyugat a Kelet rovására fogja fenntartani életszínvonalát.
  • A jelenlegi gázválság hatásainak mérséklésére létrehozott úgynevezett európai szolidaritási tervet a „román gázforrások ellopására tett [nyugati] kísérletként” mutatják be. A narratíva szerint az EU arra kényszeríti az országot, hogy vagyonát olyan tagállamoknak adja át, amelyek nem rendelkeznek elegendő gáztartalékkal télre.
  • Az üzenetek az EU politikusait is célozzák. Ursula von der Leyent például alkalmatlannak és rossz szándékúnak mutatják be, aki diktátorként viselkedik (egyes megosztó narratívák párhuzamot vonnak közte és Nicolae Ceausescu volt kommunista diktátor között).

 

Szerbia

Az Oroszország elleni szankciók és ezek hatása az európai energiabiztonságra az egyik meghatározó háborús téma Szerbiában. Az energiával kapcsolatos narratívákat a szélsőjobboldali vagy szélsőséges csoportok és média mellett a kormánypárti fősodrú média és a radikális populista politikai szereplők is terjesztetik, ami jól mutatja az oroszbarát narratívák elterjedtségét Szerbiában.

A háború kezdete óta a témában két narratíva van hangsúlyosan jelen. Az első szerint Oroszország sikeresen használta eszközként az energiaexportot a szankciós politikát támogató európai országokkal szemben, aminek következtében ezeknek az országoknak télen komoly nehézségekkel kell majd szembenézniük. Ez a narratíva erősnek mutatja Oroszországot az Európai Unióval szemben, és arra utal, hogy Moszkva a az energiaexporttal való zsarolással képes lesz mérsékelni a szankciókat és el tudja majd érni háborús céljait. A második narratíva pozitív színben tünteti fel az orosz-szerb energiakapcsolatokat, és dicséri az Aleksandar Vučić szerb elnök és Putyin által megújított gázszerződést. Szerbia Oroszországtól való gázfüggőségét nem tekintik potenciális problémának, Oroszországot pedig megbízható partnerként ábrázolják.

A teljes elemzés angol nyelven itt érhető el: https://politicalcapital.hu/pc-admin/source/documents/Zinc_XFR%20Disinfo_Report_Energy_221006.pdf

 

 

[1] Orbán Viktor: A tagállamoknak a magas árak mellett még Brüsszellel is hadakozniuk kell (2022.02.16., hirado.hu); Mehet az orosz műtrágya Amerikába (2022.04.01., Moszkva tér); Európai öngól: energetikai válság alakulhat ki az orosz gáz nélkül (2022.04.07., Szent Korona Rádió)

 

[2] Kovács Zoltán: az Oroszországgal szembeni szankcióknak nincs hatásuk és ártanak nekünk (2022.07.04., Mandiner); Putyin: Oroszország immunis a szankciókra (2022.02.21., Orosz Hírek); Putyin megmosolyogta a szankciókat: Oroszország 97 milliárd dollár értékben exportált (2022.06.17., Magyar Jelen)

[3] Orbán Viktor elutasította a fegyverek küldésére és az orosz energiahordozók betiltására vonatkozó követeléseket (2022.03.25., hirado.hu); A németek többsége elutasítja az orosz energiaembargót (2022.04.13., Orosz Hírek)

[4] Patriarch Kirill excluded from EU sanctions after Hungary’s objection (02,06,2022, Euronews)

[5] Lavrov, Napóleon és Hitler is arra törekedett, hogy alárendelje magának Európát, az amerikaiak most maguk alá rendelték (2022.03.03., Orosz Hírek);  Az oroszokkal tárgyaló Indiát fenyegeti az USA (2022.04.11., Szent Korona Rádió)

[6] Orbán Viktor elutasította a fegyverek küldésére és az orosz energiahordozók betiltására vonatkozó követeléseket (2022.03.25., hirado.hu)

[7] Varga Mihály: A 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése (2022.06.22., Magyar Nemzet), Szijjártó Péter: A kormány semmilyen módon nem enged az energiaellátás biztonságából (2022.06.22., hirado.hu)

[8] Németh Szilárd: Az orosz energiaforrás nélkül nincs fenntartható rezsicsökkentés (2022.06.02., Magyar Nemzet)

[9] Orbán Viktor: A baloldal veszélybe sodorja az ország energiaellátását (2022.04.01., hirado.hu)

[10] Orbán Balázs: Célunk az orosz energiától való függetlenedés (2022.03.24., Magyar Nemzet)

[11] Kína átvette Németországtól a legnagyobb orosz energiaimportőr szerepét (2022.06.13., elemi.hu)

[12] Zsidó spekulánsok nyerhetnek nagyot az orosz válságon (is) (2022.04.13., kuruc.info)

[13] Ukrajna azzal vádolja Magyarországot, hogy Kárpátalját akarja visszaszerezni (2022.03.23., Orientalista)

[14] Kína nem enged az USA nyomásának és kész mindenben támogatni Oroszországot (2022.03.15., Orosz Hírek)

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384