Orosz befolyás Magyarországon

ING2 bizottsági meghallgatás az orosz beavatkozásról az Európai Unióban: Magyarország és Spanyolország sajátosságai

2022. október 27., Brüsszel

 

Dr. Krekó Péter, igazgató (Political Capital), Senior Fellow (CEPA)

 

Fordítás, az eredeti, a meghallgatáson elhangzott angol szöveg itt megtekinthető.

 

Magyarországon nem él jelentős orosz kisebbség, nincs magyar nyelvi vagy vallási kötődés Oroszországhoz, pozitív közös történelmi emlékekről sem nagyon beszélhetünk – elég, ha csak Oroszország szerepére gondolunk az 1849-es és az 1956-os magyar szabadságharcok leverésében. Mégis, a Kreml befolyása számos fronton egyre inkább láthatóvá válik Magyarországon. Ez nemcsak Magyarország külpolitikájára, hanem az Európai Unió biztonságára is jelentős hatással van.

Oroszország jelenlegi befolyásának négy fő csatornájáról fogok beszélni:

1. az energetikai kapcsolatokról
2. a gazdasági üzletekről és a “korrozív befektetésekről”
3. a titkosszolgálati tevékenységről, illetve
4. az információs befolyásról.

Energetikai kapcsolatok

Az energia vált az orosz befolyás legfontosabb eszközévé Magyarországgal szemben. Az MSZP-vezette kormányok 2002 és 2010 között a pragmatikus és gazdasági együttműködést erősítették Oroszországgal. Orbán Viktor és a Fidesz határozottan bírálta mind a Déli Áramlat projektet, mind a paksi atomerőmű esetleges orosz bővítését. Hatalomra kerülve Orbán Viktor mégis e projektek egyik legfőbb támogatójává vált.

A 2009-es orosz-ukrán gázvita tapasztalatai ellenére, amikor Európa jelentős része gáz nélkül maradt, nem történtek lépések az orosz gáztól való energiafüggőség csökkentésére. Magyarország Oroszországból importálja a földgáz több mint 60%-át, így hazánk az EU orosz gáznak leginkább kitett tagállama,[1] miközben a kormány még mindig sokkal aktívabban dolgozik az Oroszországból Magyarországra irányuló gázszállítás biztosításán, mint a diverzifikáción.

A paksi atomerőmű bővítése további aggodalmakra ad okot. Ez a Roszatom egyetlen aktív projektje az EU-ban, miután az elmúlt években Bulgáriában, Csehországban és Finnországban a hasonló beruházásokat leállították. Mégis, a magyar kormány már az orosz invázió megkezdése után bejelentette, hogy felgyorsítják az építkezést.[2] Miközben a megvalósítás a szankciók indirekt hatásai miatt jelenleg bizonytalannak tűnik, az egyre intenzívebbé váló energetikai együttműködés növeli Moszkva befolyását Magyarországgal szemben. A paksi atomerőmű építésének átláthatatlansága egy 10 milliárd eurós hitelcsomaggal párosul[3], míg Magyarország nemrég állapodott meg a Roszatommal a téli gázfizetések elhalasztásáról, a költségvetési megszorítások közepette.[4] Ismert, a Kreml politikai árat kér az ilyen „gesztusokért”. Ugyanakkor Magyarország nem kap árkedvezményt a Gazpromtól[5], ami további kérdéseket vet fel az energiafüggőség előnyeivel kapcsolatban.

Gazdasági üzletek és „korrozív tőke”

Magyarország összesített számszerűsíthető kereskedelmi kapcsolata Oroszországgal nem igazán jelentős: Oroszország nincs Magyarország tíz legfontosabb export- és importpartnere között.[6] Számos olyan projekt van azonban, amely abban az értelemben „korroziv” hatású, hogy a magas szintű döntéshozók aktív bevonódása megváltoztathatja a politikai döntéseket. A paksi atomerőművet már említettem, de volt néhány más gyanús döntés is, például az, hogy egy metrófelújítási pályázatot a budapesti önkormányzat a Metrovagonmashnak adott[7], vagy hogy egy egyiptomi energiatenderen a kormány az orosz Transmashholdingot részesítette előnyben egy magyar pályázóval szemben.[8] Ahogy azt az orosz befolyásszerzési műveletek történetéből ismerjük, ezek a „pénzcsapdák” igen hatékonyak lehetnek a szakpolitikai eredmények és külpolitikai döntések megváltoztatásában.

A titkosszolgálati befolyás

Az elmúlt néhány évben Magyarország az EU egyik legsebezhetőbb országává vált az orosz titkosszolgálati műveletekkel szemben. Ez a három példa rávilágít erre a tendenciára:

• Míg más közép- és kelet-európai országokban Oroszország nagykövetségeinek és konzulátusainak létszáma (részben a kiutasítások miatt) csökken, addig a budapesti orosz nagykövetség létszáma növekszik. A hivatalos adatok szerint jelenleg 56 akkreditált diplomata dolgozik a nagykövetségen – a tavalyi 46 főhöz képest – ami azt kockáztatja, hogy Budapest az Európai Unió egyik új kémközpontjává válik. Összehasonlításképp: idén május 31-én hat orosz diplomata volt akkreditálva Prágában, 13 Varsóban és 3 Pozsonyban[9].
• 2019-ben a magyar kormány és a parlament meglepte a hazai és nemzetközi közvéleményt azzal, hogy meghívta Budapestre a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) központját. Ez a bank egy volt szovjet pénzügyi intézmény, amely az orosz állam és a titkosszolgálatok eszközévé vált a gazdasági befolyásgyakorlásban. Bár a bank magyarországi mérete elenyésző, komoly hírnévre tett szert azáltal, hogy hagyományosan a döntéshozókhoz közel álló projekteknek ad hitelt. A magyar kormány ingyenes, fényűző irodahelyiséget adott a banknak, és magas szintű mentességet biztosított az IIB helyiségei, vagyona, kommunikációja, pénzügyi tevékenysége, alkalmazottai, tisztviselői és vendégei számára. Sőt, diplomáciai szintű mentességet nyújtott a kulcsfontosságú tisztviselők egy kiválasztott csoportja számára, megvédve őket minden jelentős hazai vagy külföldi felügyelettől, miközben a bank belső tevékenységét átláthatatlanná tette. A bank a törvények szerint korlátlan számú vendéget fogadhat, háttérellenőrzés nélkül, és korlátlanul mozoghat a schengeni térségben – ami más EU- és NATO-tagállamokra is veszélyt jelent. Mivel más közép-kelet-európai államok, mint Csehország, Szlovákia, Bulgária, Lengyelország és Románia is kifejezte kilépési szándékát a bankból, Magyarország lesz a második legnagyobb részvényes a bankban.
• Oknyomozó újságírók szerint 2012 óta több alkalommal orosz hackerek hatoltak be a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium szervereire, és rengeteg információt elloptak. A leleplezések ellenére nem érkezett diplomáciai válasz, és nem történtek rendszerszintű lépések a kibersebezhetőség csökkentésére[10]. Az ügyet sem nyilvánosan, sem kétoldalú szinten nem vetették fel, és az eset ellenére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2021-be elfogadta Szergej Lavrovtól a Barátság érdemrendet.

Információs befolyás

Az orosz befolyás legfontosabb dimenziója Magyarországon az információs térben található, fő jellemzője pedig, hogy a Kreml-párti narratívák beépülnek a közbeszéd főáramába és normalizálódnak (mainstreaming).

Korábban az orosz információs és titkosszolgálati befolyás legfontosabb magyarországi célpontja a szélsőjobboldal volt. Magyarországon, mint az Európai Unió több más országában, a szélsőjobboldali pártok akkoriban a Kreml diplomáciai, információs és valószínűleg pénzügyi támogatását élvezték. A Jobbik nagyjából 2015-ig nagyon szoros kapcsolatban állt Moszkvával. Politikusai részt vettek a posztszovjet térségben, többek között Luhanszkban és Donyeckben 2014-ben tartott álnépszavazás megfigyelésében.[11]. Volt európai parlamenti képviselőjét, Kovács Bélát a közelmúltban a magyar bíróság öt év börtönre ítélte Oroszországnak való kémkedésért.[12]

Ma mégis Oroszország információs befolyása dominál a mainstreamben, ami szöges ellentétben áll a magyar jobboldal ideológiai és politikai hagyományaival, egyedülállóvá téve Magyarország esetét az Európai Unión belül. Orbán Viktor 2008-ban bírálta Oroszország Grúzia elleni agresszióját, és még abban az évben meg akarta hívni Ukrajnát és Grúziát a NATO-ba. 2010-es kormányra kerülése, és különösen 2014 után azonban egyre látványosabban változott a külpolitikája[13]: egyre több nézeteltérést és konfliktust vállalt a nyugati szövetségesekkel, miközben egyre több kérdésben egyetértett és együttműködött keleti autokráciákkal, köztük Oroszországgal.

Az Európai Unió legközpontosítottabb médiakörnyezetével Magyarország gyakorlatilag információs autokráciává vált, ahol az állam az információ manipulálásával tud befolyást gyakorolni anélkül, hogy közvetlen erőszakot és elnyomást kellene alkalmaznia. Magyarország egyértelműen a legcentralizáltabb médiarendszerrel büszkélkedhet az Európai Unióban. A Mérték Intézet 2019-es adatai szerint a média 79%-a Fidesz-barát kezekben összpontosul.

Ez a központosított médiakörnyezet, párosulva a kormányzat erősen oroszbarát politikai irányvonalával, lehetőséget ad a Kremlnek a magyar közvélemény befolyásolására közvetlen ráhatás nélkül is. A Kreml által finanszírozott Russia Today Szergej Lavrov 2015-ös beszéde szerint is azt tervezte, hogy irodát nyit Magyarországon, amelynek vezetésére egy magyar újságírót is szerződtettek.[14] Végül ezt a tervet Oroszország elvetette. Ennek az lehet az oka, hogy a magyar állam és a kormány által irányított médiabirodalom már most is a Kremlnek kedvező narratívákat terjeszt, így nincs szükség arra, hogy az orosz állam ebbe fektessen.

Miközben a Political Capital elemzései oroszbarát trollfarmokat azonosítottak Magyarországon[15] a magyarországi információs befolyásolás fő iránya más. A Fidesz EP-képviselői a plenáris szavazások során ugyan támogatták az orosz inváziót bíráló határozatok többségét, és Magyarország már nyolc szankciócsomagot támogatott az Európai Tanácsaban, a hazai narratívák szöges ellentétben állnak az EU és a NATO főáramával.

A mainstream kommunikáció Ukrajnát és a Nyugatot – különösen az Egyesült Államokat és Brüsszelt – festi le Oroszország helyett fő veszélyforrásként. Orbán Viktor  Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt nevezte meg egyik ellenfeleként áprilisban a választások éjszakáján, akit a kampányban sikerült legyőznie.

Ez a kampány egyértelműen hatással volt a közvéleményre: az Eurobarometer legutóbbi felmérései szerint a magyarok kevéssé szimpatizálnak az ukránokkal (Bulgária után a legkevésbé), és a Ukrajna NATO-csatlakozásának támogatása is Magyarországon az egyik legalacsonyabb. A felmérések azt is jelzik, hogy a Fidesz szavazói az invázió kezdetén inkább Oroszországot hibáztatták, de a konfliktus előrehaladtával egyre inkább Ukrajnát és a Nyugatot kezdték felelősként látni.

Ez az időbeli mintázat nem vezethető vissza másra, mint a kormányzati, illetve kormánypárti üzenetek terjedésére. A központilag irányított média szakértői a Kreml által terjesztett összeesküvés-elméleteket visszhangozzák: a donbasszi oroszok állítólagos népirtásától, a CIA által vezetett állítólagos kijevi juntán, vagy az állítólagos titkos amerikai-ukrán biolaborokon át, egészen addig, hogy az az Ukrajna, amely a Szovjetunió összeomlása után a budapesti memorandum értelmében feladta atomfegyvereit, most valahogyan atomfegyverek kifejlesztésével fenyegeti Oroszországot.

Ezzel összhangban a választók – különösen a kormányoldalon – az Oroszország által is támogatott összeesküvés-elméleteket támogatják. Például, ahogy az 1. ábra mutatja, a magyarok 46%-a ért egyet azzal, hogy az ukrán nacionalisták miatt a kárpátaljai magyarok élete állandó veszélyben van. A magyarok 37%-a szerint Ukrajna ténylegesen népirtást követett el az orosz kisebbségek ellen, és a szavazók 28%-a hiszi, hogy az USA titkos biolabort működtet Ukrajnában, ahol biológiai fegyvereket fejlesztenek az oroszok ellen. A Fidesz-szavazók körében a fenti állításokkal való egyetértés ezekben az esetekben jóval magasabb, mint az országos átlag.

 

1. ábra Fogékonyság a háborús dezinformációra
A 'biztosan igaz' és az 'inkább igaz' válaszok százalékos aránya. Forrás: Political Capital - Medián CAPI felmérés, 05.27-06.02., N=1000)

 

A kormánypárt EU-, Nyugat- és oroszellenes retorikája egyértelműen hosszú távú hatást gyakorolt a lakosság külpolitikai orientációjára, amint azt a 2. ábra mutatja.

 

2. ábra Ha Magyarországnak választani kellene, hogy kivel tartson fenn szorosabb kapcsolatot, Ön mit tartana jobbnak?

(a válaszok százalékos megoszlása a teljes mintában. Forrás: 444.hu - Medián felmérések)

 

A Fidesznek fokozatosan sikerült egyre oroszpártibb, egyre Nyugat-ellenesebb irányba terelnie választói attitűdjét. Míg 2014-ben még a Fidesz szavazóinak többsége az Egyesült Államokkal való együttműködést preferálta Oroszországgal szemben, addig 2022-re ez drámaian megváltozott: már csak 24%-uk választaná az Egyesült Államokkal való együttműködést, 55% inkább Oroszországgal partnerkedne. Úgy tűnik, hogy a Fidesz Nyugat-ellenes narratívája jelentős hatást gyakorol a magyar társadalomra, bár a magyarok túlnyomó többsége még mindig támogatja az ország EU- és NATO-tagságát.

3. ábra

 

A közelmúltban Magyarország ismét hatalmas plakátkampányba kezdett, amelyben a „brüsszeli szankciókat” a magyar lakosságra ledobott bombákként ábrázolják. A szándékosan félrevezető retorika eredményeként mára a Fidesz szavazóinak 50 százaléka úgy gondolja, hogy a kormány nem is támogatta ezeket az úgynevezett „brüsszeli szankciókat” – a Political Capital egyik friss felmérése szerint.

 

A következmények

Magyarország jelentősége a nemzetközi intézményekben való tagságában és Orbán Viktor nemzetközi hatásában rejlik. Orbán célja egy populista, illiberális, Európám is túlmutató szövetség kiépítése. Sokak számára példaképként szolgál. A helyi médiába és gazdaságba történő befektetések révén Orbán Viktor kiterjeszti befolyását a tágabb térségre. Az említett narratívák némelyike Magyarország határain túl is széles körben elterjedt, amint azt az INGE I. különbizottsága zárójelentésében megállapította. Igaz ez a magyar etnikai kisebbséggel rendelkező országokra, de a médiatulajdonokon keresztül a Nyugat-Balkán országaira is, köztük Szlovéniára, Szerbiára és Észak-Macedóniára.

A kormány Kreml iránti szimpátiája orosz részről sem maradt észrevétlen. Orosz politikusok, köztük Vlagyimir Putyin, Szergej Lavrov és Dmitrij Peszkov többször is dicsérték Magyarországot a külpolitikában tanúsított rendhagyó magatartásáért.[16] Ez hatással van Oroszország külpolitikájára is: Magyarország egyetlen EU-tagállamként akadályozta, hogy Kirill pátriárka a szankciós listára kerüljön, annak ellenére, hogy hangosan támogatja a háborút, és erősíti a kapcsolatokat az orosz ortodox egyházzal, amely a Kreml, a GRU és az FSZB meghosszabbított kezeként működik. Magyarország nem támogatja az ukrán katonák kiképzését (igaz, nem is blokkolja vétóval), és jelenleg meggyőző magyarázat nélkül késlelteti Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálását.

 

Mit tegyen az Európai Unió?

Az orosz stratégia szerint a leggyengébb láncszemek felkutatásával, tagálami szinten lehetséges az európai egység bomlasztása. Természetesen nem Magyarország az egyetlen célpontja ennek a stratégiának, hanem például Görögország, Ausztria, Szlovákia, Ciprus, Olaszország – a lista folytatható. De Magyarország az utóbbi időben az egyik legsikeresebb példája ennek a befolyásolásnak. Az EU tagállamainak közös érdeke, hogy fellépjenek az erősödő orosz befolyás ellen, amelyben a demokratikus visszarendeződés kéz a kézben jár a korroziv befektetésekkel és a geopolitikai irányultság látványos változásával.

 

Két kérdés kulcsjelentőségű Európa jövője szempontjából. Az első, hogy az európai titkosszolgálatoknak összehangoltabban kell reagálniuk a nemzeti és európai intézményekbe történő orosz beszivárgásokra. A szankciók szellemével és szövegével összhangban, a befektetések átvilágítására is szükség van. A második, hogy lépéseket kell tenni az információs tér pluralitásának és integritásának fenntartására, az orosz (dez)információ tagállami szintű hatásának gyengítése érdekében. Fontosak az olyan intézmények, mint az EDMO vagy az EU vs. Disinfo, és az olyan jogalkotási tervek, mint az Európai Médiaszabadság Törvény.[17] Mivel nemcsak az orosz, hanem a kínai befolyásolási és dezinformációs műveletek is egyre aktívabbá válnak, Európában több erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy megvédjük az EU intézményeit és értékeit a külső autoriter befolyástól  – amely egyre inkább belölsől bomlasztja az Uniót.

 

[1] Szlovákiával, Görögországgal és Ausztriával együtt: https://www.statista.com/statistics/1201743/russian-gas-dependence-in-europe-by-country/.

[2] Kormányzati ígéretek az Oroszországtól való energiafüggőség 2050-ig történő megszüntetésére: https://www.reuters.com/business/energy/hungary-aims-eliminate-reliance-russian-gas-by-2050-minister-2022-10-04/

[3] https://www.parlament.hu/irom40/00140/00140.pdf

[4]https://www.reuters.com/markets/commodities/hungary-agrees-defer-winter-gas-payments-russias-gazprom-2022-10-03/

[5] https://privatbankar.hu/cikkek/makro/nem-olcsobban-dragabban-kapja-magyarorszag-az-orosz-gazt.html

[6] Ezek egyébként a keleti és déli nyitás kísérletei ellenére, mind NATO- és/vagy EU-tagországok. https://www.ksh.hu/stadat_files/kkr/hu/kkr0059.html 

[7] https://vsquare.org/satans-hand-russian-meddling-behind-budapests-metro-chaos/

[8] https://444.hu/2018/04/24/egy-magyar-ceg-majdnem-elnyert-egy-nagy-uzletet-aztan-az-orban-kormany-inkabb-beallt-az-orosz-rivalis-moge

[9] https://twitter.com/panyiszabolcs/status/1587025159688429568

[10] https://www.direkt36.hu/en/putyin-hekkerei-is-latjak-a-magyar-kulugy-titkait-az-orban-kormany-evek-ota-nem-birja-elharitani-oket/ 

[11] https://eu.boell.org/en/2015/05/05/i-am-eurasian-kremlin-connections-hungarian-far-right

[12] https://hungarytoday.hu/former-jobbik-mep-sentenced-for-espionage-for-russia/

[13] https://444.hu/2022/03/29/orban-2008-ban-ukrajnat-fel-kell-venni-a-nato-ba-orban-2022-ben-sose-vettunk-reszt-ebben-a-vitaban

[14] https://atlatszo.hu/kozpenz/2017/09/26/juszt-laszlo-majdnem-a-russia-today-magyar-arca-lett/

[15] https://politicalcapital.hu/hireink.php?article_read=1&article_id=3088

[16] https://dailynewshungary.com/russia-praised-the-hungarian-government/

[17] A Political Capital tagja a Lakmusz kezdeményezés konzorciumának, amely keretében egy dezinformáció elleni magyar nemzeti EDMO Hub kialakításáért felelős, a Magyar Jeti Zrt-vel, az AFP-vel, a Mérték Médiaelemző Műhellyel és az Idea Alapítvánnyal közösen.