Öt pontban a Lengyelországot ért rakétacsapás következményeiről

1. Nem lesz háború a NATO és Oroszország között, de nőttek a biztonságpolitikai kockázatok. Egyértelmű, hogy eltévedt rakéták miatt nem fog kitörni a harmadik világháború. Joe Biden amerikai elnök után Andrzej Duda lengyel elnök, illetve Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is úgy nyilatkozott szerdán, hogy a rakéta valószínűsíthetően az orosz rakétacsapásokra válaszul kilőtt és eltévedt ukrán légvédelmi lövedék volt, nem pedig szándékos támadás. Ennek ellenére a – NATO-tagországok területi és politikai függetlenséget fenyegető veszélyről szóló tanácskozás összehívására szolgáló – 4-es cikkely alkalmazása felkerült a NATO napirendjére, noha végül a NATO-követeknek az incidenst megvitató november 16-ai találkozójára nem ennek keretében került sor. Az orosz katonai agresszió következtében térségünket érintő, katonai eszkaláció kockázata egyértelműen növekedett.
2. A NATO-tagországok összezártak az incidens után. Stoltenberg NATO-főtitkár azonnal egyeztetett Duda elnökkel, a NATO pedig az incidens teljeskörű és tényszerű feltárására törekszik. Christine Lambrecht német védelmi miniszter rögtön felajánlotta, hogy német Eurofighterekkel erősítik meg a lengyel légtér védelmét. Magyar részről Szijjártó Péter külügyminiszter a magyar kormány szolidaritását és támogatását fejezte ki Lengyelország felé a lengyel külügyminiszterrel, Zbigniew Rauval folytatott telefonbeszélgetés során. Orbán Viktor a Barátság kőolajvezeték leállása, illetve a lengyelországi helyzet biztonságpolitikai és titkosszolgálati kiértékelése érdekében összehívta a Védelmi Tanácsot.
3. Oroszország háborúja közvetlen fenyegetést jelent Kelet-Közép-Európa stabilitására. Az incidens rámutatott, hogy – a rakéták eredetétől függetlenül – az orosz invázió a NATO-tagállamokban is áldozatokat szedhet, közvetlen fenyegetést jelent a NATO, az Európai Unió és Kelet-Közép-Európa stabilitására nézve. A háború Ukrajna egész területére kiterjedő orosz eszkalációja, az ukrán infrastruktúrát és civileket rakéták százaival támadó orosz hadsereg közvetlenül fenyegeti a kelet-közép-európai országok területi integritását, kritikus infrastruktúráját és állampolgárainak életét.
4. Az Ukrajnával vállalt nemzetközi szolidaritás meginoghat. Bár a NATO és az Egyesült Államok támogatásáról biztosította az ukrán kormányt, és Oroszországot tette felelőssé az esetért, a legfejlettebb gazdaságokat tömörítő G20-csoport pedig elítélte az ukrajnai háborút, ha bebizonyosodik, hogy kétséget kizáróan ukrán rakéta okozta a lengyelországi haláleseteket, az alááshatja az Ukrajnával vállalt szolidaritást, és tovább polarizálhatja a háborúval kapcsolatos narratívákat. Az ukrán kormányon nőhet a nyomás, hogy minél hamarabb békéről vagy legalább tűzszünetről tárgyaljon Oroszországgal, mivel a Kremlre nyomást gyakorló további szankciók már nemigen hozhatók.
5. Az orosz propaganda már Magyarországon is elkezdte az Ukrajna elleni hangolást. Egyes médiumok Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a rakéták eredetéről szóló nyílt hazugsággal vádolják, az esetet pedig hamisan Ukrajna provokációjának állítják be, amelynek további nyugati fegyverszállítmányok kizsarolása lenne a célja. Mások az Ukrajnának szállított fegyvereket teszik felelőssé „Európa tönkretételéért”, s a katonai együttműködés leállítására szólítanak fel. Az oroszbarát narratívák a magyar kormány kommunikációját is felhasználják további dezinformációk terjesztésére, amennyiben az Oroszország elleni „haszontalan” szankciók eltörlését és a békekötést sürgették a bármifajta békét kizáró intenzív orosz támadások ellenére.