A Fidesz-szavazók fele szerint a kormány nem szavazta meg a szankciókat - Összefoglaló
Hatékony a kormány szankcióellenes kampánya – többek között ez derül ki a Political Capital friss kutatásából, amely az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos társadalmi véleményeket vizsgálta. A magyarok többsége szerint az Oroszország elleni szankciók az európaiakat jobban sújtják, mint az oroszokat, a földgáz világpiaci árának emelkedésért pedig többen teszik felelőssé a gázra nem is vonatkozó szankciókat, mint azt a tényt, hogy Oroszország szándékosan csökkentette az Európába irányuló gázszállítást. Jelzi a kormányzati kampány sikerét az is, hogy minden második Fidesz-szavazó igaznak tartja azt a fals állítást, hogy „a magyar kormány nem szavazta meg a szankciókat”. Az élelmiszerárak emelkedését viszont – a kormányzati sugallat ellenére – jóval kevesebben magyarázzák a szankciókkal.
A kutatás eredményeit magyar nyelven egy sorozatban mutattuk be, amely teljes egészében itt elérhető.
Tájékozottság a szankciókkal kapcsolatban
Az Orbán-kormány „nemzeti konzultációnak” nevezett erőteljes kampányával igyekszik elfedni, hogy eddig mind a nyolc Oroszország elleni uniós szankciós csomagot megszavazta. Bombát ábrázoló plakátok hirdetik, hogy a szankciók tönkre teszik Magyarországot, így aztán a magyarok 36 százaléka tényleg úgy tudja, hogy Magyarország ezeket soha nem is szavazta meg. Bár a pártpreferenciák szerinti bontásból kiderül, hogy elsősorban a kormánypárt szimpatizánsai elől sikerült elhallgatni a valóságot, az ellenzéki szavazók nem elhanyagolható részét is sikerült összezavarni: a Fidesz-szavazók körében kereken 50 százalék, a szélsőjobboldali Mi Hazánk szavazóinak körében 36 százalék, a többi ellenzéki párt alkotta csoportban (a továbbiakban: ellenzéki pártok) pedig 23 százalék nincs tisztában a ténnyel, hogy a kormány megszavazta az uniós szankciókat.
Miért felelősek a szankciók, és miért nem?
A kormány minden lehetséges csatornán azt sulykolja, hogy az „elhibázott brüsszeli szankciók” felelősek a kialakult gazdasági helyzetért, ami megnehezíti a magyarok életét. Kutatásunkból kiderül, hogy a magyarok többségénél át is ment az üzenet: 59 százalék szerint a szankciók az európai embereket jobban sújtják, mint az oroszokat. A Fidesz szavazóinak percepciója lényegében egyhangúan (89%) tükrözi vissza a kormányzati narratívát, az ellenzéki pártok támogatói viszont sokkal megosztottabbak a kérdésben.
A kormányzati érvelés fontos eleme, hogy az elhibázott szankciók miatt magas az infláció, benne az elszállt energiaárakkal. A „szankciós infláció” üzenete, úgy tűnik, csak részben hullott termékeny táptalajra: csupán minden harmadik magyar okolja a szankciós politikát a magas élelmiszerárakért, a földgáz világpiaci árának emelkedésével kapcsolatban viszont a többség (53%) már osztja a kormányzati narratívát.
A földgáz világpiaci ára már jóval a háború előtt, 2021 nyarán emelkedni kezdett, elsősorban azért, mert a Gazprom visszafogta az Európába irányuló szállításokat. Ezzel az eszközzel a háború kitörése után még intenzívebben élt a moszkvai vezetés. A válaszadók relatív többsége (47%) tartja igaznak ezt az érvelést, míg 27% hamisnak.
Ez volt egyébként az egyetlen kérdés, amelynek kapcsán viszonylagos egyetértés alakult ki a kormánypárti és az ellenzéki tábor között, vélhetően nem függetlenül attól, hogy ez az a téma nem jelenik meg hangsúlyosan a kormányzati kommunikációban.
A háború felelőse
Ami a háborúért viselt felelősséget illeti, az összes megkérdezett körében Oroszországot tartják a leginkább felelősnek a fegyveres konfliktusért, de a pártpreferenciák itt is jelentősen befolyásolják a válaszadást. A Fidesz szavazói körében a katonai támadást megindító Oroszország csak a harmadik helyre került a felelősök képzeletbeli rangsorában, az Egyesült Államok és Ukrajna mögött. Ezzel szemben a Mi Hazánk nélküli ellenzéki pártok szimpatizánsai szerint toronymagasan Oroszországot terheli a legfőbb felelősség a háborúért.
Az egyes országokra külön-külön adott értékelések összehasonlítása alapján a két harcoló fél közül a megkérdezettek 45 százaléka Oroszországot nagyobb mértékben tartotta felelősnek, mint Ukrajnát. 29 százalék szerint mindkét ország egyformán felelős, 23 százalék szerint pedig a támadást elszenvedő felet terheli a nagyobb felelősség.
A négy ukrajnai megye orosz annexiójának megítélése
Jól jelzi a kormányzati kommunikáció hatékonyságát, hogy olyan témában, amiről kevesebb szó esik, kevésbé kiszámítható a választópolgárok attitűdje. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy 2022. szeptember végi Kormányinfón kötelességtudóan elmondta, hogy a kormány a közös uniós álláspont alapján nem fogadja el a négy megszállt ukrán megyében tartott népszavazás eredményét, így az ukrajnai területek putyini bekebelezését. A kormány viszont erről nem folytatott a későbbiekben „tájékoztató kampányt”, a témát onnantól kezdve agyonhallgatta. Ellentétben tehát az uniós szankciók ügyével, a területi megszállás témájáról nem kívánta a magyarok szájába rágni, hogy mit is gondoljanak. A magyarok, azon belül is a kormánypárti szavazók jelentős része így aztán inkább arra az álláspontra helyezkedik, ami a nagyon is létező kormányzati kommunikációból logikusan következne.
Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy az orosz lépést ismerők (4-ből 3 válaszadó) 30 százaléka nem ért egyet azzal az állítással, hogy Magyarországnak nem szabadna elismernie a területek Oroszországhoz csatolását. Az ellenzéki és a fideszes szavazók közül épp az utóbbiak azok, akik kevésbé osztották a hivatalos kormányzati álláspontot: az ellenzéki pártok szavazóinak nagy többsége (73%-a) egyetértett az annexió elutasításával, a kormányoldal szavazóinak viszont csak 32 százaléka vélekedett így. (A Mi Hazánk szavazóinak körében kapott eredményeket most nem tüntettük fel, mert a tájékozottságra vonatkozó szűkítés miatt esetükben túl alacsony lett az elemszám.)
A békéhez vezető út
A háború befejezését, a mielőbbi békekötést nyilvánvalóan mindenki szeretné; erre nem is kérdeztünk rá a kutatásunkban. Arra viszont igen, hogy a békéhez milyen áldozatokat kellene hozniuk a feleknek. Az orosz agressziót teljesen illegitimnek tartó álláspontból az következik, hogy az orosz csapatoknak ki kell vonulniuk, és vissza kell állítani Ukrajna háború előtti határait – csak így lehet béke. Ezzel a magyarok 46 százaléka ért egyet, ami csak a relatív többséget jelenti. 30 százalék ugyanis épp ellenkező véleményen van, míg további 20 százalék a neutrális, közbülső véleményt osztja.
A békekötést minden elé helyező narratívába az is beleférhet, ha ehhez Ukrajnának áldozatokat kell hozni, azaz területeinek egy részét át kell adnia Oroszországnak. Ezzel a magyarok abszolút többsége, 58 százalék értett egyet, az ellenvélemények aránya sokkal kisebb, 27%.
Viszonylag magas volt azoknak az aránya (19%), akik mindkét állítással egyetértettek. Az ellentmondás mögött részben az is meghúzódhat, hogy a békekötés iránti erős igény felülírja a másik kérdésre adott racionális választ. Ez egyben rámutat arra is, hogy a keretezés mennyire képes befolyásolni az egyéni álláspontokat egy adott kérdésben.
A dezinformációs narratívák általában biztosra veszik az orosz győzelmet, és ebből az alapvetésből kiindulva a háború mielőbbi lezárását sürgetik, csökkentve ezáltal az áldozatok számát. A megkérdezettek többsége (58%) egyetért ezzel az érveléssel. Azaz, bár a háború fejleményei nem ebbe az irányba mutatnak, a magyarok nagyobb része úgy véli, hogy Ukrajna veresége elkerülhetetlen, és hogy az ukrán lakosság védelme miatt is sürgető a minél előbbi békekötés.
A békéhez vezető utat eltérően látják a fő pártpreferencia-csoportokban. A kormánypárt és a Mi Hazánk szimpatizánsai azok, akik hajlamosabbak az Ukrajna számára kedvezőtlenebb forgatókönyveket támogatni, míg az ellenzéki pártok szavazói jobban előtérbe helyezik a megtámadott fél érdekeit.
Módszertan
A reprezentatív közvélemény-kutatás adatfelvételét a Medián végezte 2022. október 15-21. között, 1002 fő telefonos megkeresésével.
Az ellenzéki oldalon több, csupán néhány százalékos támogatottságú párt helyezkedik el. Ebből kifolyólag a lekérdezés mintájába ezek támogatói alacsony elemszámmal kerültek be, ami nem teszi lehetővé az ezekben a csoportokban kapott eredményekből történő, megfelelő megbízhatóságú általánosítást. Ezért kezeltük az ellenzéki pártok támogatóit összevontan. A kivételt a Mi Hazánk szavazói képviselik, őket a többi ellenzéki szavazótól elkülönítve vizsgáltuk. Egyrészt azért, mert a szélsőjobboldali párt háborúval kapcsolatos álláspontja sok ponton eltér a többi ellenzéki pártétól, másrészt pedig a mintában kapott válaszok is ezt erősítik meg. Miközben ugyanis a kérdésekre érkezett válaszok között a többi ellenzéki párt szimpatizánsai között alig volt érdemi eltérés, a Mi Hazánk esetében legtöbbször markáns különbségeket tapasztaltunk. A mintában a három pártpreferencia-csoport súlyozatlan elemszáma (azaz ennyi főt kérdeztünk meg) a következő: Fidesz-KDNP: 382 fő, Mi Hazánk: 64 fő, ellenzéki pártok Mi Hazánk nélkül: 309 fő. Utóbbi csoporton belül (tehát nem a teljes mintában) a pártok megoszlása így alakult: DK (32%), MKKP (20%), Momentum (18%), MMM (7%), Jobbik (6%), LMP (5%), MSZP (4%), Nép Pártján (4%), Párbeszéd (3%).
