Európa egy évvel a háború kitörését követően sem fáradt bele Ukrajna támogatásába - 2. rész
Az elmúlt egy évben a növekvő megélhetési nehézségek és az orosz dezinformációs törekvések ellenére sem csökkent jelentősen Ukrajna támogatottsága Európában. Mindez az elmúlt egy évben megrendezett, közel egy tucat választás eredményeiben ugyanúgy tükröződik, mint a közvélemény Ukrajna-pártiságán. Az Ukrajna elleni orosz támadás évfordulója alkalmából a Political Capital három aspektusból járja körül az orosz invázióra adott európai válaszokat. Kedden a fegyverszállítások területén bekövetkezett főbb biztonságpolitikai elmozdulásokat mutattuk be, most az Európai Unió tagállamaiban zajló választások eredményeit és az Ukrajna támogatásával kapcsolatos európai közvéleményben bekövetkezett változásokat elemezzük.
Az európai választópolgárok továbbra is Ukrajna támogatása mellett voksolnak
Az Ukrajna elleni orosz támadást követő egy évben több mint egy tucat országgyűlési- és elnökválasztás zajlott le Európában. Az uniós tagállamok választópolgárainak Ukrajna melletti elkötelezettségét mutatja, hogy alig tudtak kormányra kerülni, még kevésbé önállóan kormányt alakítani olyan pártok, amelyek nem támogatnák Ukrajnát, vagy nyíltan oroszbarátok lennének. A nyugati értékek iránti elkötelezettség még azokban az országokban sem kérdőjeleződött meg, ahol a választások jobboldali populista vagy szélsőjobboldali fordulatot hoztak (csak Magyarország lóg ki a sorból). Olaszországban Giorgia Meloni a szankcióellenes üzenetekkel kampányoló Legával és a Putyin-támogató megnyilvánulásokkal nem fukarkodó Silvio Berlusconi által vezetett Forza Italiaval lépett koalícióra, mégis, több alkalommal megerősítette, hogy kormánya egyértelműen elkötelezett a transzatlanti szövetség és Ukrajna támogatása mellett. A szélsőjobboldali Svéd Demokraták még a választási kampány közben kizárták egyik politikusukat, miután a bucsai mészárlást megkérdőjelező tartalmat osztott meg közösségimédia-oldalán.
A tradicionálisan oroszbarát szélsőjobboldali populista szavazók attitűdjének változását a Pew Research Center 2022 első felében a témában végzett felmérése is alátámasztja. A kutatásból kiderül, hogy a szélsőjobboldali populista pártok szavazóinak Oroszországgal kapcsolatos véleménye jelentős mértékben romlott az előző évekhez képest.
Az európai szélsőjobboldali populisták körében jelentősen csökkent Oroszország népszerűsége (forrás: Pew Research Center)
A legtöbb választási kampányban meghatározó téma volt az EU közvetlen szomszédságában zajló háború és az agresszorhoz való viszonyulás kérdése. Az európaiak Ukrajna iránti szolidaritását és Oroszország támogatottságának drasztikus visszaesését mutatja, hogy a választási kampányok során elterjedt stratégia volt a rivális pártok oroszpártisággal való vádolása, az egyes párttagok Oroszországhoz kapcsolódó múltbeli viszonyának felemlegetése. A svéd választási kampányban például Peter Hultqvist akkori honvédelmi miniszter a szélsőjobboldali Svéd Demokratákról mint nemzetbiztonsági kockázatról beszélt, akiknek neonáci kapcsolataik vannak, valamint képtelenek választani az USA és Oroszország között. Emmanuel Macron a francia elnökválasztás második fordulójában azzal vádolta Marine Le Pent (akinek korábbi választási kampányait valóban támogatta a Kreml), hogy „Putyin zsoldjában áll”. Kevesebb sikerrel, de Magyarországon is rendszeresen emlegették „Putyin bábjaként” Orbán Viktort az ellenzéki térfélen.
Az Ukrajna elleni orosz támadás két európai országot is választási kampány közben ért: a magyar parlamenti választás 2022 április 3-án, a francia elnökválasztás első fordulója pedig április 10-én volt esedékes. A háború kitörése mindkét ország esetében alapvetően változtatta meg a kampány menetét. Mind a magyar kormány-, mind a francia államfő számára erős pozíciót jelentett döntéshozói státusza, amely révén egy „erős és hatékony vezető” képét tudta kialakítani. A válsághelyzetekben jellemző „rally around the flag” az első hónapokban szinte minden országban megfigyelhető volt. Amíg az Oroszországgal sok szempontból hagyományosan megértő Franciaországban Macron elnök Ukrajna támogatásának hangsúlyozásával erősödött meg, Magyarország esetében a kormány egyik fő üzenetévé a háborúból való kimaradás fontosságának hangsúlyozása vált. Később, a választásokat követő győzelmi beszédében Orbán Viktor ellenfelének is nevezte az ukrán elnököt. A szintén áprilisban lezajlott szlovén választáson nem volt döntő jelentőségű a téma, itt mind Janez Janša, mind ellenfele, Robert Golob erősen oroszkritikus üzenetekkel kampányolt.
A Fidesz és a Marine Le Pent jelölő Nemzeti Tömörülés háborúval kapcsolatos kampányüzenetei kísérteties hasonlóságot mutatnak: mindkét párt jelentős hangsúlyt fektetett a háborúval vagy szankciókkal kapcsolatos megélhetési nehézségekre – bár az ellenzékben lévő Nemzeti Tömörülés elsősorban a vásárlóerő romlásával, míg a kormányon lévő Fidesz a rezsicsökkentés további fenntartásával, a 13. havi nyugdíjjal és az adóvisszatérítéssel kapcsolatos üzenetekre helyezett nagyobb hangsúlyt.
A háborút követően a Fidesz kampánya a következő üzenet ismétlésére fókuszált: „Mi a vasárnapi választás tétje? – Háború vagy béke. Ha békét akarunk, akkor a nemzeti oldalt érdemes választanunk, aki háborút szeretne, támogassa a baloldalt.” Marine Le Pen szintén intenzíven épített a választópolgárok közvetlen háborútól való félelemére: „Rögeszmém a béke” – jelentette ki a TF1 tévé által rendezett politikusi vitába során – „Félek tőle. Bocsánat, hogy ezt így kijelentem, hogy Franciaország esetleg egy szövetségesi mechanizmuson keresztül akarata ellenére belesodródik egy háborúba [..].”
Hasonló narratívák más országok populista pártjai körében is meglehetősen népszerűnek bizonyultak. A 2022 januárjában lezajlott cseh parlamenti választás során például Andrej Babiš Fidesztől kölcsönzött „békepárti” dezinformációs narratívákkal kampányolt – sikertelenül. Matteo Salvini pedig a szankciók hatékonyságát megkérdőjelező üzenetekkel próbálta elnyerni a közvélemény támogatását.
Bulgáriában, ahol az előrehozott választást követően máig nem sikerült kormányt alakítani, a nyíltan oroszpárti Revival párt megduplázta ugyan szavazatait (10,2%-ot ért el), a bolgár választók többsége azonban így is az Ukrajna mellett kiálló pártoknak szavazott bizalmat.
Az elmúlt évben lezajlott jelentősebb országgyűlési- és elnökválasztások eredményei (Political Capital-összeállítás)
Közvélemény: nem csökkent jelentősen Ukrajna támogatottsága
Tavalyi kutatása során az Ipsos március-áprilisban és november-decemberben, összesen 28 országban (9 uniós tagállamban és Nagy Britanniában) tett fel Ukrajna támogatását célzó intézkedésekkel kapcsolatos kérdéseket. Az eredmények azt mutatják, hogy az európaiak jelentős része a növekvő megélhetési nehézségek ellenére is szilárdan támogatja az orosz agresszió ellen védekező országot, igaz, az idő előrehaladtával valamelyest csökkenő mértékben. Hasonló eredményeket mutatnak az Eurobarometer kutatásai is.
A vizsgált országokban tavaly év végén is elsöprő többséggel támogatták az ukrán menekültek befogadását célzó intézkedéseket, még ha ez az érték némileg csökkent is: leginkább Németországban és Belgiumban (14 százalékponttal), Magyarországon és Franciaországban (10 százalékponttal), míg Nagy-Britanniában csupán 3 százalékponttal.
A menekültek befogadását szorgalmazó politikák támogatottságának változása 2022. március és december között (forrás: Ipsos, Political Capital-összeállítás)
A szankciók bevezetését is elsöprő többséggel támogatják az Ipsos által vizsgált európai országok. A háború kitörését követően csak Magyarországon voltak kisebbségben (33%) a Oroszország ellen szigorú szankciók bevezetését szorgalmazók, míg a szankciókat támogatók száma a vizsgált országok több mint felében meghaladta a 60%-ot. A kutatás második hullámának idején már a legtöbb országban csökkent a szankciók támogatottsága – Hollandia, Németország és Lengyelország esetében több mint 10 százalékponttal –,10-ből 8 országban viszont még így is 50% feletti a támogatottság.
„A lehető legszigorúbb szankciók bevezetését” szorgalmazók arányában bekövetkezett változás 2022. március és december között (forrás: Ipsos, Political Capital-összeállítás)
Ami az Ukrajna fegyverekkel való támogatásával kapcsolatos közvélekedést illeti, az Ipsos felmérése szerint a vizsgált országok felében haladja meg az 50%-ot. Fontos adalék, hogy Magyarország kivételével az összes Ipsos által vizsgált ország szállít fegyvert Ukrajnának.
A fegyverszállítás támogatottságának mértéke a legtöbb országban nem változott jelentősen az elmúlt egy év folyamán: jellemzően inkább csökkent, de néhány országban nőtt, például Spanyolországban, Lengyelországban, Belgiumban, sőt, Magyarországon is. Utóbbinak vélhetően az az oka, hogy a választási kampány idején ez sokkal forróbb téma volt, mint az évvégi adatfelvétel idején. Az Ukrajna katonai támogatására világszinten harmadik legtöbbet költő Németországban pedig 55%-ról 48%-ra, összesen 7 százalékponttal esett vissza a fegyverszállítások támogatottsága. Összességében tehát nem bizonyult sikeresnek Oroszország stratégiája, amely elsősorban az európai országok és vezetésük fegyverszállítástól való elrettentését szolgálta.
A fegyverek és/vagy légvédelmi rendszerek biztosítását szorgalmazó politikák támogatottságának változása 2022. március és december között (forrás: Ipsos, Political Capital-összeállítás)
A pénzügyi segítségnyújtás támogatottsága elmarad a fegyverszállításokéhoz képest. 2022 decemberében a vizsgált 10 országból 8-ban voltak többségben azok, akik szerint a jelenlegi gazdasági válság mellett országuk nem engedheti meg magának, hogy pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának. Érdekes módon a vizsgált országok közül az Ukrajna mellett egyik legegyöntetűbben kiálló lengyelek támogatják a legkevésbé, hogy kormányuk pénzügyi segélyt nyújtson Ukrajnának: a háború elején a lengyelek 63, egy évvel a háborút követően már 70%-a utasítja el a pénzügyi támogatás lehetőségét. Ezért rendkívül fontos, hogy európai szinten a döntéshozók továbbra is támogatják Ukrajna pénzügyi segítségét, amely a közös hitelfelvétel vagy uniós források biztosításával kevésbé fenyegeti a még meglévő társadalmi támogatottság szintjét, hiszen kevésbé érinti az egyes tagállamok kiadásait.
Az Ukrajna pénzügyi támogatását ellenzők számában bekövetkezett változás 2022. március és december között (forrás: Ipsos, Political Capital-összeállítás)
A háború előrehaladtával, a fegyverszállítások területén érzékelhető egyértelműen növekvő elköteleződéssel ellentétben, az európai országok egyedi pénzügyi segítség nyújtásának mértéke hanyatló tendenciát mutat. A háború kitörését követő hónapokban, a Kiel Intézet adatai alapján az Ukrajnának küldött pénzügyi támogatás közel egyötöde európai országoktól érkezett. Ezzel szemben nyár óta az európai országok alig kötelezték el magukat további önálló pénzügyi támogatások mellett. A képet árnyalja, hogy az EU keretei között az uniós tagállamok októberben további 18 milliárd értékű hitel folyósításáról döntöttek.
Ukrajnának az elmúlt év során nyújtott pénzbeli segély (forrás: Kiel Intézet, Political Capital-összeállítás)
Következtetés
Úgy tűnik tehát, hogy Európa az elmúlt egy év megélhetési nehézségektől terhelt időszaka alatt sem fáradt bele Ukrajna támogatásába. Bár a legtöbb országban az állampolgárok lelkesedése Ukrajna megsegítése tekintetében enyhén hanyatló tendenciát mutat, az oroszpárti narratívákkal kampányoló pártok – Magyarország és részben Olaszország kivételével – nem voltak képesek átütő sikereket elérni. Az „Ukrajna-fáradtság” tehát, ha érezteti is hatását, nem billentette át a közvéleményt, és ettől nem függetlenül nem is vezetett Ukrajna támogatásának visszafogásához.
