Putyin tovább bombázza Európát álhírekkel, de visszaszorulóban az orosz dezinformáció
Az Ukrajnával kapcsolatos konspirációs elméletek és dezinformációk továbbra is uralják az európai közbeszédet, de visszaszorulóban vannak. A koronavírussal és a migránsokkal kapcsolatos álhírek lassan, de biztosan visszanyerik korábbi vezető szerepüket a nyilvánosságban. A trendek változását egyaránt magyarázhatja a Kreml kitartó ukránellenes dezinformációs stratégiája, illetve az Ukrajnára vagy a háborúra irányuló közfigyelem kifáradása.
Az Európai Unió által felállított, az álhíreket monitorozó Európai Digitális Média Obszervatórium (EDMO) decemberi és éves jelentése megállapítja, hogy az európai dezinformációs trendek lassú változásának eredményeképp a pandémiával (12%) vagy a klímaváltozással (12%) kapcsolatos dezinformációk aránya lassan eléri az Ukrajnával kapcsolatos (14%) álhírekét. Ahogy az alábbi ábrán látható, a pandémiával kapcsolatos hamis információk 2021 végétől – a járvány negyedik hullámának kifulladásától – kezdtek meredeken csökkenni. Ukrajna nem sokkal ez után, az orosz invázió megindulásakor került az (orosz) dezinformáció fókuszába, a klímaváltozás dezinformációs trendje pedig 2022 augusztusától vált ismét meghatározóvá Európában. Az Ukrajnával kapcsolatos hamis hírek részaránya az invázió óta jelentősen visszaesett: tavaly márciusban még a dezinformációk 60 százaléka erről a témáról szólt, ma már csak 14 százaléka.
Bár a mindennapjainknak épp nem része, de a Covid nem tűnt el, sőt, Kínában a korlátozások egyik napról a másikra történő eltörlése közel másfél milliárd emberre szabadította rá a vírust, új fertőzési hullámot okozva az országban. Az álhírek jelentős része a korábbi narratívákat ismétli, azaz az új vakcinák okozta kockázattal és „tömeges” halálesetekkel, illetve az oltások DNS-t megváltoztató állítólagos hatásával foglalkozik. A vakcinák által okozott új pandémiáról és „hirtelen halálesetekről” szóló egyik álhír a francia szélsőjobboldali Patrióták pártjának (Les Patriotes) jelenlegi és a Le-Pen féle Nemzeti Tömörülés párt (Rassemblement National) volt vezetőjének, Florian Philippot-nak egyik tweetjéhez köthet – rámutatva a helyi elit jelentőségére a dezinformációk terjesztésében.
A klímaváltozást tagadó vagy relativizáló összeesküvés-elméletek megjelenése annyiban meglepő, hogy Európát és a világ számos országát az éghajlatváltozás következtében 2022-ben a termés jelentős részét elpusztító aszályok vagy megaáradások sújtották. A klímaszkeptikusok a felmelegedés globális trendjéből kilógó egyedi, csak egyes országokat időlegesen érintő hidegbetörésekkel vagy lehűlésekkel „cáfolták” a klímaváltozást. Az elektromos rollerek tárolásáról készült képekről pedig hamisan állították, hogy azok a rollerek leselejtezésére szolgáló európai bontóüzemekben készültek volna – ezzel is „megkérdőjelezve” a klímaváltozás megállítását ígérő technológiák értelmét. A konteók friss esetekre is gyorsan reagáltak, így például arra a vitára, amely a környezetvédő aktivista Greta Thunberg és az emberkereskedelemért letartóztatott, volt kick-boksz világbajnok Andrew Tate között a Twitteren kibontakozott – hamisan állítva, hogy Thunberg buktatta volna le Tate-et két „újra nem hasznosítható” pizzásdoboz segítségével.
Mindeközben a migráció is tartja pozícióit a dezinformációs univerzumban, hiszen a bevándorlás továbbra is az európai (szélső)jobboldali pártok kedvelt témája. Az új migrációs válság pedig immár Európában belül található, hiszen több millió ukrán civil menekült el Ukrajnából a környező országokba vagy annál is távolabb, például Németországba. Éppen ezért az Ukrajnára összpontosító dezinformáció jelentős része az ukrán menekülteket vette célba, azzal vádolva őket például, hogy kihasználják a német nyugdíjrendszert, hogy a menekült férfiak mind ukrán dezertőrök vagy hogy az ukránokat szervezetten telepítik le a hatóságok Lengyelországban.
A Kremlnek az Ukrajnával kapcsolatos hamis információk és konteók terjesztésében játszott szerepe megkérdőjelezhetetlen. Maga az invázió „casus bellije” is az ukrán „fasiszta junta” által az oroszok ellen elkövetett – valójában soha meg nem történt – népirtása volt. A koordinált dezinformációs stratégiára és az Ukrajna melletti, Oroszországgal szembeni fellépésben kulcsszerepet játszó Lengyelország elszigetelésének szándékára utal az is, hogy az Ukrajnával, Belarusszal vagy Oroszországgal határos frontországok többségében terjesztették azt a hamisított képet, amelyen Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a második világháborús, a zsidók mellett a lengyelek elleni etnikai tisztogatásokban is szerepet játszó ukrán nacionalista, Stepan Bandera szobra előtte „rótta le kegyeletét”. Az idézett Ukrajna-ellenes narratívák megerősítik a Political Capitalnek az orosz trollok V4-es, továbbá romániai, németországi és olaszországi aktivitását vizsgáló kutatásának megállapításait: a Kreml az orosz vagy oroszbarát forrásoktól érkező üzenetekkel szemben immunis országokban, így például Lengyelországban vagy a balti országokban, elősorban a társadalmat polarizáló, Ukrajnát a szomszédos országokkal szembeállító, kifinomult stratégiát alkalmaz.
Ennek hatásaként egyenes út vezethet – a már egyébként számos országban valamilyen formában tapasztalható – az orosz-ukrán háborúnak szentelt figyelem lankadásához és az empátia csökkenéséhez, azaz az ún. „Ukraine fatigue” jelenségéhez. Egyik jeleként a CBS News/YouGov 2023. januári felmérése azt mutatja, hogy az invázió kezdete óta először a republikánus szavazók többsége az Ukrajnának nyújtott amerikai segítség beszüntetését támogatja. A Globsec 2022-es reprezentatív felmérése a V4-es országokban pedig arra világított rá, hogy ezen országokban a válaszadók többsége még mindig támogatja az ukrán menekültek befogadását, jövőbeni attitűdjük azonban nagyban függhet a már most tapasztalható financiális, lakhatási és szociális ellátási problémáktól, amelyek következtében az egyes államok már elkezdték a menekülteknek biztosított juttatások csökkentését. Fontos ugyanakkor az is, hogy lássuk az orosz dezinformáció, illetve az „Ukrajna-fáradtság” jelenségének korlátait is: az Euobarometer 2022. október-novemberi kutatása szerint az EU felnőttkorú lakosságának 74 százaléka helyesli az EU által Ukrajnának nyújtott támogatásokat.
A Political Capital 2022-től kezdődően a magyar EDMO-központot, a HDMO-t fenntartó konzorcium tagja. Az idézett statisztikák az EDMO európai hálózata által szolgáltatott, nem reprezentatív adatközlésen alapulnak.
„A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósul meg. A projekt során kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szerv nem tehető felelőssé.”
