A kormányoldal ismét a saját érdekei szerint hajlított a választási szabályokon
Bár látszólag csak kissúlyú módosításokat eszközölt, a Fidesz arra játszhat, hogy azokban a városokban, ahol lesz közös, győzelemre esélyes ellenzéki polgármesterjelölt, a képviselő-testületi többség az eddigieknél is nehezebben álljon össze mögötte. A spórolás mint indok is igaz lehet – csak nem a közpénzzel kívánnak takarékoskodni.
Egyszerű többségből kétharmad
Ahhoz, hogy a tízezer főnél nagyobb településeken egy párt(szövetség)nek kompenzációs listája lehessen, eddig elegendő volt az egyéni kerületek több mint felében jelöltet állítania. Jövőre már a körzetek kétharmadát kell lefednie ugyanehhez.
Mekkora változást jelent ez? A mindössze 8 egyéni kerületre osztott Soroksáron például nem lesz nagy változás: az eddigi 5 helyett 6 jelöltre lesz szükség a listaállításhoz. A 23 kerületre osztott Debrecenben viszont az eddigi 12 helyett 2024-ben már 16 jelöltet kell állítania azoknak, akik kompenzációs mandátumra is pályáznának. A kisebb politikai erőknek ez döntő jelentőségű kérdés, egyénimandátum-szerzésre ugyanis kevés esélyük van, a jelöltjeik által begyűjtött szavazataikat viszont kompenzációslistás-mandátumra válthatják.
Kiket sújthat a módosítás? A kisebb támogatottságú pártokat, civil szervezeteket; leginkább azokat, akiknek helyben kevés bevethető jelöltjük van. A legkézenfekvőbb a Magyar Kétfarkú Kutyapártra gondolni, de a legtöbb érintett településen a parlamenti ellenzéki pártok nagyobb felének is gondot okozna önállóan kiállítani a szükséges számú jelöltet. Vélhetően a szétesett, de az önkormányzati választásig valamilyen módon mégis együttműködésre hajlandó ellenzéki erők koordinációjának mozgásterét igyekszik beszűkíteni a friss módosítás.
Mit is jelent ez? A hatályos szabályozás szerint két párt vagy pártszövetség feloszthatta a nagyobb települések egyéni kerületeit úgy, hogy csak egy vagy két körzetben kellett egymás ellen ringbe szállniuk. A 23 debreceni kerületet például bármely két ellenzéki párt vagy pártszövetség feloszthatta egymás között úgy, hogy 11-11 kerületben csak az egyikük indult, és csak egyetlen körzetben kellett egymással szemben is jelöltet állítaniuk. Ugyanez a két politikai erő most már nem fog tudni ilyen fájdalommentesen osztozkodni: 7-7 helyen állíthatnak csak önálló jelöltet, míg 9 körzetben egymás ellen is el kell indulniuk.
De miért jó ez a Fidesznek? A módosítás az együttműködés felé löki az ellenzéki pártokat, ami a száraz választásmatematika szerint még kedvezhetne is nekik. Ismerve azonban az ellenzéki pártok között a 2022-es vereség nyomán uralkodóvá vált bizalomhiányt, ez az ösztönző aligha fogja összekapni a széttartó pártokat. Kétségtelen, két listát már nem tudnak állítani anélkül, hogy egymás köreit zavarnák, de ezzel együtt is, ahol lesz tényleges együttműködési szándék, a leghatékonyabb módszer továbbra is a közös jelöltek és az egyetlen közös lista állítása lesz, márpedig ezt nem nehezíti meg a mai módosítás. Bizonyosan lesznek helyek, ahol 2024-ben is megvalósul a széleskörű együttműködés, de a települések döntő többségében jó eséllyel nem fognak tudni megállapodni, és sok helyen egymás ellen is el fogják indítani egyéni jelöltjeiket. Az NVI 2023-as adatai szerint 168 település (benne a 23 budapesti kerülettel) érintett. A Fidesz tehát arra játszhat, hogy még azokban a városokban is, ahol lesz közös, győzelemre esélyes ellenzéki polgármesterjelölt, a képviselő-testületi többség az eddigieknél is nehezebben állhat majd össze mögötte. Onnantól pedig már csak egy lépés a városvezető megbuktatása – ahogy azt az elmúlt években is jó pár városban láthattuk.
Időközikből káderpótlás
A ma elfogadott törvénymódosítás szerint, azokon a településeken, ahol a hatálybalépés napján már benne leszünk az ötvennapos kampányidőszakban, még megtartják az időközi képviselő-választásokat, utána viszont majdnem egy évig nélkülözni kényszerülünk ezeket az izgalmakat: a megüresedett képviselői helyeket a 2019-es kompenzációs listákról lehet majd feltölteni. (Arról, hogy ez felvet-e alapjogi aggályokat, a Szabad Európának nyilatkoztunk.)
A motiváció azért rejtélyes, mert a Fidesznek aligha van oka tartani az időközi választásoktól. Lett volna rá objektív ok bőven, de a kormánypártnak az elmúlt egy évben sem roppant meg a támogatottsága, és nem sok előjele van annak, hogy a következő hónapokban meg fog. Ha esetleg a kormányzati agytrösztben valamilyen belső mérésre alapozva mégis erre számítanak, az érthetővé tenné az időközik letekerését – de ezt aligha fogjuk megtudni. Valószínűbb, hogy a Fidesz egyszerűen már nem akar energiát fektetni a tét nélküli időközi választásokba. Sok jelentőségük valóban nincs, viszont mégiscsak több száz embernek erre megy el az ideje, ahelyett, hogy 2024-re készülnének. A spórolási szándék, mint hivatkozási alap tehát mégiscsak igaz lehet: de nem a közpénz, hanem a fideszes aktivisták erőfeszítéseire vonatkoztatva.
