5 pontban az OTP-ügyről
1. Bár az OTP Bankot közvetlenül nem fenyegeti semmiféle jogkövetkezmény amiatt, hogy az ukrán Nemzeti Korrupció-megelőzési Ügynökség (NAZK) feltette a háború nemzetközi szponzorainak listájára, ez a tőzsdei vállalatként működő, régiós szinten is jelentős magyar pénzintézet számára komoly kockázatot jelent.
2. Az OTP az Orbán-kormány által képviselt külpolitika kárvallottjának tűnik. Annak következménye ugyanis a megromlott ukrán-magyar viszony, és az, hogy a magyar kormány egyre inkább elveszíti a nemzetközi érdekérvényesítő képességét.
3. Az orosz-ukrán háború kitörése óta Magyarország egyre inkább elszigetelődik a saját szövetségi rendszerén belül az Orbán-kormány "békepártinak" beállított álláspontja miatt, ami valójában az orosz érdekeket szolgálja. A kormány üzenete ugyanis az, hogy az Ukrajnának nyújtott segítség révén az euroatlanti szövetségi rendszer csak meghosszabbítja és kiterjeszti a háborút, a békét pedig csak a tűzszünet és a mielőbbi béketárgyalások hozhatják el. Ez az érvelés nemcsak burkoltan legitimálja a Kreml érvelését, de az is következik belőle, hogy Ukrajnának engedményeket kell tennie Oroszországnak, hiszen utóbbi csak akkor hajlandó befejezni a háborút, ha eléri az egyébként gyakran változó célkitűzéseit. A magyar állásponttal szemben az Európai Unióban, azon belül is különösen a régióban minden más ország úgy ítéli meg, hogy éppen az járhat a háború kiterjedésével, ha Oroszország eléri céljait és folytathatja a nyíltan deklarált törekvését arra, hogy visszaállítsa az egykori Szovjetunió kelet-európai érdekszféráját. Ez - a Magyarországon kívül minden más országban felismert - alapvető egzisztenciális és biztonsági kockázat az, ami miatt a magyar kormány nem lesz képes az érdekeit érvényesíteni addig, amíg alig burkoltan Oroszország mellett foglal állást.
4. Az Orbán-kormány számára így jól láthatóan az OTP ügyében sem maradt más, mint a gyengék fegyvere: a vétópolitika. A kormány most azzal fenyegetőzik, hogy addig nem hagyja jóvá az Európai Békekeret következő részletét, amíg az ukrán Nemzeti Korrupció-megelőzési Ügynökség (NAZK) le nem veszi a háború nemzetközi szponzorainak listájáról az OTP-t. Ez értelemszerűen újabb ellenérzést szül Magyarországgal szemben az Európai Unióban és tovább rontja az ukrán-magyar viszonyt. A kormány nemzetközi érdekérvényesítő képességét a mélybe rántó örvény gyorsul.
5. Az OTP és a magyar gazdaság szereplői számára a kockázatok növekednek. A bank, úgy tűnik, akkor kerülhet le a listáról, ha ezt önmaga el tudja érni, vagy ha a helyzet feloldásán dolgozó uniós diplomaták ezt elérik az ukrán félnél.
