4 pontban a cigányellenesség újraélesztésének kísérletéről
2023-09-07
A Mi Hazánk cigányellenessége nem bír olyan politikai felhajtóerővel, mint a 2010 előtti Jobbik esetében, de könnyen lokális etnikai feszültségekhez és gyűlölet-bűncselekmények elkövetéséhez vezethet.
- A szélsőjobboldali Mi Hazánk politizálásának fontos eleme a cigányellenesség, a párt legutóbb ennek keretében kezdeményezte, hogy augusztus 29-e legyen a „cigánybűnözés áldozatainak emléknapja”. A Mi Hazánk pár száz fős demonstrációt is szervezett Budapesten, hogy a romákat kollektíve bűnözőnek bélyegző „cigánybűnözésnek” nevezett cselekmények ellen tüntessenek. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke ezen az eseményen igyekezett mind a kormánytól, mind az ellenzéki pártoktól megkülönböztetni a pártját, amikor azt mondta: a kormány és az ellenzéki pártok között nagykoalíció van arról, hogy nem beszélnek a „cigánybűnözésről”. Toroczkai azt is kijelentette: célja, hogy tíz éven belül a Mi Hazánk kerüljön kormányra. „Akkor lesz csak végső megoldás” – mondta, ami egyértelmű utalás a náci „endlösung" kifejezésre.
- A cigányellenesség nyílt politikai felhasználása 2006 óta van jelen a magyar közéletben. Akkor a Jobbik pártépítésében fontos szerepet játszott Magyar Gárda szerzett magának népszerűséget hasonló jelszavakkal; a 2010-es évek közepétől fokozatosan középre húzódó Jobbik ezt elhagyta, így a cigányellenességet a Jobbikból kiszakadt Mi Hazánk vitte és viszi tovább. A romák elleni politikai uszítás azonban láthatóan nem bír már olyan felhajtóerővel, mint 2010 előtt, így minden próbálkozás ellenére ez nem is vált a Mi Hazánk sikertémájává. Társadalmi szinten azonban továbbra is van kockázata annak, ha politikai haszonszerzésre használja egy párt a nyílt cigányellenességet. Ez lokális szinten akár erőszakos etnikai ellentétekhez (lásd Devecser példáját) vagy gyűlölet-bűncselekményekhez vezethet, ahogy az a romák ellen elkövetett 2008-2009-es sorozatgyilkosság esetében is látható volt.
- Bár a kormányoldal nyilvánosan elítéli a Mi Hazánk cigányellenességét, burkoltan és közvetetten támogatja a pártot, mivel a Fidesznek érdeke a centrális erőtér visszaállítása, azaz, hogy a politikai erőtérben a Jobbik középre húzódása és meggyengülése után is jelen legyen egy a többi ellenzéki párttal együttműködésre képtelen szélsőjobboldali erő. A Mi Hazánknak korábban nagy teret adott a kormány által irányított média. Nemrég kiderült az is, hogy a szélsőjobboldali párt lapját kiadó Innovatív Kommunikáció Alapítvány évek óta milliós támogatásokat nyer el különböző állami pályázatokon.
- Bár a szélsőjobb sikeresen tolja „minél jobbra, minél jobban” a Fideszt és a közfelfogást (ahogy ezt egy 2020-as tanulmányunkban megírtuk, pl. migráció-, gender-, LMBTQ- és Horthy-témában), a Mi Hazánk és a szélsőjobboldali szervezetek ebből csak közvetetten tudnak profitálni. Témáik és narratíváik a fősodor részévé válnak, követeléseik egy része kormányprogrammá válik, de a babérokat a Fidesz aratja le, a szélsőjobb támogatottsága, hatalmi helyzete érdemben nem javul. A Mi Hazánk így nem jelent fenyegetést a Fideszre, amit Toroczkai is jól tud, ezért határozta meg csak tízéves távlatban a kormányra kerülést. A szélsőjobboldal bizonyos eszméi már a kormány felhangosításával terjednek Magyarországon, de a nyílt cigányellenesség és antiszemitizmus még kivételek ez alól.
Copyright 2024. Political Capital Policy Research and Consulting Institute. Minden jog fenntartva.