A család a biztonság záloga - V. Demográfiai Csúcs Budapesten

Ma indul az V. Demográfiai Csúcs Budapesten „A család a biztonság záloga” címmel, amelynek egyik fő üzenete, hogy a kormány nemzetközileg is mintaértékű demográfiai fordulatot szeretne elérni Magyarországon. Erről, mint a következő évek egyik fontos célkitűzéséről, Orbán Viktor is beszélt az elmúlt hétvégén, a kötcsei pikniken. Ehhez képest a tavalyi népszámlálás adataiból és demográfiai statisztikákból az látszik, hogy demográfiai fordulatnak nyoma sincs, az Orbán-kormánynak az elmúlt 13 évben semmilyen jelentős változást sem sikerült elérni a népesedési folyamatokban.

• Magyarország népessége 9 millió 604 ezer fő volt a népszámlálás időpontjában
• Az elmúlt 11 évben olyan mértékben csökkent a népesség, mint a népszámlálások kezdete, 1870 óta soha két cenzus között, az ország jelenlegi területén: a 2011-es és a 2022-es népszámlálás között 3,4 százalékkal.
• A bevándorlási többlet 2011 és 2022 között 131 ezer volt, enélkül mintegy 30 százalékkal gyorsabban fogyott volna a népesség.
• A népesség alapvetően azért csökken, mert sokkal többen halnak meg, mint amennyien születnek.
• 2011 óta nem volt olyan alacsony a születések száma, mint tavaly: 2022-ben 88 ezer élve születést regisztrált a KSH.
• A népességből 1,4 millió gyermekkorú, arányuk 2011 óta nem változott.
• A leginkább kedvező mutató az eheti kormányinfón is kiemelt, európai középmezőnynek megfelelő 1,59-es termékenységi arányszám, amely azonban nagyon messze van a kormány által 2030-as célként kitűzött 2,1-es termékenységi rátától. Ez a cél azért nem lesz elérhető, mert szülőképes korú nőből biztosan egyre kevesebb lesz a népesség jelenlegi korszerkezetéből adódóan. Ez tehát nem politikai, hanem matematikai kérdés.
• A felgyorsult népességfogyást nem kis részben a koronavírus-járvány magyarázza. 2020-21-ben ugyanis jóval többen haltak meg, mint a korábbi években. Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten rosszul kezelte a járványt, nálunk volt az egyik legmagasabb halálozás arány Európában.
• A migrációt tekintve a KSH adatai szerint 2022-ben 26 500 magyar állampolgár vándorolt ki, ez majdnem ötezerrel több, mint egy évvel korábban. Ezzel a Covid idején lelassult kivándorlás újra lendületet kapott, és tavaly már többen mentek el Magyarországról, mint amennyien hazatértek.
•  

A kormány népesedéspolitikai erőfeszítései a számok alapján tehát inkább kudarcnak tekinthetők. Ennek egyik oka az ideológiában keresendő. Ahogy 2018-ban publikált tanulmányunkban bemutattuk: azokban az országokban, ahol progresszívebb családpolitikai megoldásokat vezetnek be, magasabb a termékenység is, a hagyományos családmodell támogatása és propagálása viszont inkább hátrányosan hat a termékenységre.

A Political Capital Demográfiai kihívások – politikai és szakpolitikai válaszok című 2018-as tanulmánya itt érhető el.

A KSH népszámlálási adatait itt tekinthetők meg.