Hibák a rendszerben – Audit a magyar országgyűlési választási rendszerről

A sok sebből vérző választási rendszer átfogó reformjára belátható időn belül nincs esély, állagmegóvására viszont feltétlenül szükség volna, mivel a hatályos jogszabályok elavultsága már évek óta alkotmányossági aggályokat is felvet. A Political Capital Institute álláspontja szerint a hibák javítása a választási szisztéma megváltoztatása – azaz a pártpolitikai érdekek lényeges sérelme – nélkül is kivitelezhető lenne. 

A Political Capital Institute átfogó választási auditjában átvilágította a magyar választási rendszert, az anomáliák mindegyikére megoldási javaslatot is megfogalmazott. A teljes audit itt elérhető.

A választási audit osszefoglalása

A választókerületek aránytalansága – a népességmozgások hatása az egyenlő választójog elvére

• A választási rendszer elavultságának a legszembetűnőbb, és mára már súlyos alkotmányossági aggályokat is felvető problémája a választókerületek lélekszáma között kialakult számottevő eltérésből fakad. Az Alkotmánybíróság egy 2005-ös határozatában 2007. június 30-ai határidővel kötelezte az Országgyűlést, hogy biztosítson törvényi garanciát arra, hogy a választókerületek lélekszáma igazodjon a mindenkori lakosságmozgásokhoz. A parlament azonban nem tett eleget alkotmányos kötelezettségének: a 176 egyéni választókerület határai szinte ugyanott húzódnak, ahol 1990-ben, minek következtében a legkevesebb választópolgárral rendelkező választókörzetben körülbelül 2,7-szer annyit ér egy választó szavazata, mint a legtöbb választópolgárral rendelkezőben. A súlyos aránytalanságon felül a szabályozás jogforrási szintje sem megfelelő: a kerülethatárokat nem a választási eljárásról szóló törvény, hanem egy 1990-es minisztertanácsi rendelet szabályozza, az Alkotmánybíróság viszont rámutatott: törvényi garanciák szükségesek ahhoz, hogy a jelenlegi aránytalanságok megszűnjenek és hosszú távon megelőzhetők legyenek. Az alkotmányos probléma tehát túlmutat a jelenlegi aránytalanságokon, egyszeri kerülethatár-revízióval nem orvosolható. Az átgondolt, hosszú távú megoldás megalkotásához a Political Capital a Nagy-Britanniában működő Boundary Commissions intézményét, mint lehetséges mintát ajánlja a törvényhozók figyelmébe. Ha megszületik a politikai akarat a cselekvésre, a törvényi garanciák megteremtéséhez elegendő idő áll rendelkezésre. Bár íratlan szabályok szerint nem illik a választásokat megelőző egy évben a választási rendszeren még ilyen kismértékű változtatást sem eszközölni, a választások tisztaságát, a választási eredmény megkérdőjelezhetetlenségét sokkal inkább az biztosítja, ha még az őszi ülésszakban elhárulnak az alkotmányos aggályok (több európai országban ennél mélyrehatóbb változásokat is keresztülvittek a választási rendszeren, kevesebb, mint egy évvel a szavazás előtt).

A külképviseleti szavazás veszélyeztetettsége          

• Szintén alkotmányos mulasztásos állapotot tart fenn a parlament azzal, hogy nem szabályozta újra a külképviseleti szavazást; a jelenleg hatályos jogszabályok 2009. december 31-éig vannak csak érvényben. Mivel az AB kimondta, hogy biztosítani kell a szavazás lehetőségét azoknak az állampolgároknak is, akik nem tartózkodnak Magyarországon a választás napján, de itthon vannak a külképviseleti szavazás napján (jelenleg az első fordulóra egy héttel előbb kerül sor külföldön), nincs rá mód, hogy az Országgyűlés meghosszabbítsa az érvényben lévő szabályozás hatályát. Ha a parlament még a soron következő országgyűlési választások előtt megalkot egy a jelenleginél jóval korszerűbb szabályozást, akkor elvileg elkerülhető, hogy sor kerüljön Magyarországon olyan választásra, amelyen nincs mód a külképviseleti szavazásra. Ha azonban ez nem történik meg, egy 2004-ben megszerzett jogukat veszíthetik el a magyar állampolgárok, ami soha nem látott mértékű visszalépést jelentene a magyar demokrácia történetében.

A külképviseleti szavazás megtartása alkotmányosan és hatékonyan csak a szavazatok elektronikus hazaküldésének valamely módja mellett látszik elképzelhetőnek.

Ajánlószelvény helyett kaució

• A magyar választási rendszer korszerűtlenségét bizonyítják a jelöltállítás körüli visszásságok is. Túl azon, hogy ma már a kisebb pártok számára az ajánlószelvények intézménye jelenti az egyik legfőbb akadályt a palamentbe jutás előtt, a cédulákkal való egyre gyakoribb visszaélések és adatvédelmi aggályok a szisztéma azonnali újragondolását sürgetik. A kaució bevezetésével jóval tisztább helyzetet lehetne teremteni, mivel – személyes adatok kezelésének hiányában – megszűnnének az adatvédelmi aggályok, és ezzel együtt az összes ehhez kapcsolódó visszaélésre sem lenne mód. Mivel több tízezer ajánlószelvény összegyűjtése rengeteg emberi erőforrást, időt, infrastruktúrát, szervezést, tehát pénzt igényel, fontos szempont az is, hogy a kaució intézménye olcsóbbá, tervezhetőbbé és átláthatóbbá tenné a jelöltállítás költségeit.

A választási rendszer elavultságából következő további jogbizonytalanságok, belső ellentmondások

• További jogbizonytalanságokat és belső ellentmondásokat is eredményezett a választási rendszer fokozatos elöregedése; ezek bemutatásával zárul a választási audit. A kampánycsend intézménye felett végleg eljárt az idő, kontrollálhatatlansága és életszerűtlensége okán ma már nem tölti be eredeti funkcióját, megoldást csak a teljes eltörlés jelenthetne. A választópolgárok adatainak kampánycélra való kiadása körüli szabályozatlanság is megoldásért kiált, a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos jogorvoslati határidők teljes kimerítése pedig akár azt is eredményezheti, hogy a szavazás napjáig nem lehet elkészíteni és a szavazóhelyiségekbe eljuttatni a szavazólapokat.

A teljes audit itt elérhető.