Egyhangú döntéshozatal az EU-ban? A cseh vita túljutott a holtponton
Csehországban nemrég vita indult az egyhangúság elvének kivezetéséről néhány uniós dötéshozatali területen – különösen az Ukrajnában zajló háború és az EU bővítési víziójának fényében.
Kateřina Horáková, Euractiv.cz
„Mindannyiunknak készen kell állnunk arra, hogy hazai vitáinkban megvizsgáljuk az EU irányíthatóságának javítására tett javaslatokat, ideértve a minősített többségi szavazásra való áttérést bizonyos területeken” – mondta Petr Pavel cseh elnök 2023 októberében Brugesben, a College of Europe kampuszán tartott beszédében.
Pavel reflektált az elmúlt év viharos fejleményeire, amikor az EU-nak reagálnia kellett az ukrán háborúra, például új szankciók bevezetésével Oroszországgal szemben, vagy nagyarányú segítségnyújtással Ukrajnának – ezek mind olyan lépések, amelyek egységes megállapodást igényeltek az EU tagállamai részéről.
Uniós szinten élénk vita folyik a döntéshozatali folyamat reformjáról és a vétó néhány kérdésben történő esetleges megszüntetéséről. A vitákat a 2022-es Európa jövőjéről szóló konferencia (Conference on the Future of Europe) következtetései indították el, és ezt fokozta az, hogy felmerült az igény az EU döntéshozatali folyamatának hatékonyabbá tételére.
Az egyes tagállamoknak jelenleg joga van vétózni „érzékenynek tartott ügyekben”, mint például a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), az adóztatás vagy az EU-bővítés kérdése. Az EU döntéseit nagyrészét azonban a tagállamok minősített többségi szavazással hozzák. Eszerint az elfogadáshoz legalább 15 tagállamnak kell a javaslat mellett szavaznia úgy, hogy az EU teljes népességének legalább 65%-át kell képviseljék.
Mégis, számos tagállam szorgalmazza a minősített többségi szavazásra való áttérést, különösen a KKBP-vel kapcsolatban, azzal érvelve, hogy ez javítaná az EU cselekvő- és reagálóképességét az új külpolitikai kihívásokra.
Ezek a követelések jelentős nyomást gyakorolnak azokra az államokra is, amelyek korábban elutasították a minősített többségi szavazás más területekre való kiterjesztését. Az egyik ilyen ország Csehország, ahol a már említett ukrajnai orosz agresszió élénkítette fel a vitát. Csehország Ukrajna hosszú távú stratégiai partnereként jelentősen befolyásolta és befolyásolja az EU és Ukrajna közti dinamikát.
A cseh diskurzus „bizonytalan és óvatos”
A jelenlegi diskurzus Csehországban még mindig meglehetősen bizonytalan és óvatos. Nyilvánvaló, hogy hiányzik az átfogóbb megértés a politikusok körében arról, mit jelent valójában a minősített többségi szavazás, az egyhangúság, hol alkalmazzák őket, hogyan használja Csehország a vétójogát, és mik az egyhangú vagy a minősített többségi szavazás előnyei és hátrányai” - mondta Tomáš Weiss, a Károly Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének professzora az Euractiv.cz-nek.
Az óvatosság elsősorban az öt pártból álló kormányzó koalícióban (ODS, TOP 09, KDU-ČSL, Kalózpárt, STAN) érzékelhető. Petr Fiala miniszterelnök (ODS) a cseh nagykövetségek vezetőinek találkozóján tarott beszédében figyelmeztetőleg nyilatkozott a minősített többségi szavazás kiterjesztésére irányuló törekvésről. Kijelentette: „a változásokról folytatott viták most nemcsak nem erősítenek bennünket, hanem inkább alááshatják a konszenzust és az együttműködést, melyekre jelenleg szükség lenne”.
Ezzel ellentétben, az európai ügyek cseh minisztere, Martin Dvořák (STAN), a Cseh Rádiónak adott friss interjújában azt állította, hogy „a vétó feladása nem egyenlő a nemzeti érdekek vagy a nemzeti szuverenitás feladásával, sőt nem is árulás”.
Az európai választások témájává vált
Az európai parlamenti választások kapcsán a téma bekerült a választásokat megelőző vitákba is, és az álláspontok közötti megosztottság még nyilvánvalóbbá vált. „A tagállamok vétójogát el kell törölni, mert ez teszi az Európai Uniót tartózkodóvá és határozatlanná" – mondta Marcel Kolaja, cseh EP-képviselő, a Kalózpárt 2024-es listavezetője, a Cseh Televízió által közvetített vitában.
Egy másik cseh EP-képviselő, Veronika Vrecionová (ODS), aki szintén indul a 2024-es választásokon, ellenezte a minősített többségi szavazás kiterjesztését, mondván, hogy „a vétójog eltörlése a populizmus kezére játszhat, amely az EU-ból való kilépést követeli, mivel a kisebbséget leszavazhatja a minősített többség a kül- és biztonságpolitikai, valamint az adózási kérdésekben”.
A cseh ellenzéki pártok inkább ellenzik a döntési folyamat megváltoztatását. „A vétójog kulcsfontosságú számunkra. Tudatában kell lennünk annak, hogy vétójog azon kevés eszközök egyike, amely azonos helyzetbe hozza az összes tagállamot. Ha elveszítenénk a vétójogot, valójában másodrendű országgá válhatnánk” – mondta Klára Dostálová, aki a cseh ellenzéki ANO párt listavezetője az európai választásokon.
Csehország egyszer vétózott 20 év alatt
Annak ellenére, hogy egyes cseh politikusok szerint a vétó feladása „veszélyeztetheti a nemzeti érdekeket”, az ország nem élt gyakran ezzel az eszközzel. Húsz éves tagsága alatt a Cseh Köztársaság csupán egyszer használta vétójogát. Ez 2006-ban történt, amikor az EU a sör adóját akarta növelni. A csehek több mint 30 éve tartják az első helyüket az egy főre eső sörfogyasztásban, így az adóterhek növelése valóban a nemzeti büszkeség kérdése volt.
Szakértők szerint az EU döntéshozatali folyamatának változásai akár előnyösek is lehetnek az ország számára. „Az extrém álláspont, miszerint semmi sem fog változni, nem teljesen elegendő, mert először is, lehet, hogy számunkra előnyös lenne áttérni a minősített többségi szavazásra néhány kérdésben, másodszor, számos egyéb dolgot szeretnénk elérni más országoknál – többek között a további bővítést –, tehát valahogy meg kell egyeznünk velük” – vonta le a következtetést Weiss.
A cikk eredetileg a Visegrad.info oldalon jelent meg 2024. január 3-án angol nyelven, az EurActiv Csehország, az EurActiv Lengyelország, az EurActiv Szlovákia és a budapesti Political Capital közös projektje keretében, további részletek a honlapunkon.
