A Fidesz döntheti el, hogy az ECR az európai mainstream felé mozdul-e vagy sem

Miközben az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) európai parlamenti csoportjának populista-radikális jobboldali pártjai a júniusi választások előtt egyre nagyobb politikai lendületet vesznek, a Fidesznek a csoporthoz való csatlakozási törekvése megzavarhatja a közép felé való elmozdulásukat és a politikai főárammal való együttműködésüket. Ugyanakkor a visegrádi országok ECR-tag pártjai elősegíthetik vagy megakadályozhatják a Fidesznek az ECR-csatlakozási törekvését, mivel egészen másképp látják Oroszország Ukrajna elleni háborúját.

Szerzők: Rudolf Berkes, Political Capital, Aleksandra Krzysztoszek, EURACTIV.pl, Aneta Zachová, EURACTIV.cz, Barbara Zmušková, EURACTIV.sk

Magyarország

Az Európai Parlamentben nincs magyar tagja a populista-radikális jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) politikai családnak és frakciónak, azonban miután magyar kormánypártként a Fidesz 2021-ben távozott az Európai Néppárt (EPP) frakciójából, a médiában gyakran felmerült a Fidesz ECR-csatlakozásának lehetősége. Ezt megelőzően azonban, felkarolva a Kreml évtizedes álmát, Orbán Viktor egy közös európai radikális/szélsőjobboldali koalíció létrehozására tett kísérletet. Ez az ambiciózus cél azonban nem valósult meg, részben Oroszország teljes körű Ukrajna elleni inváziója miatt, és annak ellenére sem, hogy a Fidesz éveken át építette kapcsolatait és befolyását mind az ECR pártjaival, mind a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) csoporttal. Miután ez a kísérlet kudarcba fulladt, amit a pártvezetés legkésőbb tavaly ősszel tett egyértelművé, Orbán Viktor a korábbi hónapok többszöri politikai célozgatása után 2024 februárjában nyilvánosan bejelentette a Fidesz azon szándékát, hogy csatlakozna az ECR-hez.

A magyar ellenzéki pártok hasonlóan reagáltak a Fidesz kilépésére az Európai Néppártból és az ECR-hez való csatlakozási terveire. Szerintük a Fidesz, miután „kidobták” az EPP-ből, most az Európai Parlament radikális és szélsőjobboldali pártjai között próbálja megtalálni a helyét.

A Momentum (Renew Europe, RE) azt válaszolta a kérdésünkre, hogy szerintük „a Fidesz kimanőverezte magát az EU legnagyobb pártcsaládjából, most pedig politikai árvaként próbál helyezkedni, áruba bocsátva a várhatóan fogyatkozó mandátumait a radikális jobboldali erőknek”. Véleményük szerint azonban „a Fidesz önazonos politikai otthona” a külpolitikai kérdésekben eltérő nézeteik alapján nem az ECR, hanem a „Putyin-párti szélsőjobboldali ID-frakció lenne”. A Momentum kiemelte, az „ECR határozottan kiáll a putyini agresszió és az azt sunyi módon mentegető fideszes propagandával szemben”, és negatívan ítéli meg „Orbán Viktor NATO-bővítéssel szembeni gáncsoskodását és felforgató Balkán-politikáját”, de a társadalompolitikai kérdésekben hasonlóan vélekednek.

Ujhelyi István baloldali európai parlamenti képviselő (Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, S&D) kérdésünkre válaszolva szintén arra emlékeztetett, hogy „a Fidesz régóta keresi a helyét, miután kirúgták őket az Európai Néppártból. Azok a szélsőséges Európa-ellenes kalandor erők, amelyekkel a legtöbb szinergiája van a mostani Fidesznek, nyilvánvalóan hosszú távon nem tudnak érdemi szövetségesei lenni, hiszen számos kérdésben – legtöbbször épp a túlzott nacionalista vonal miatt – nem tudnak közös platformon lenni.” Így Ujhelyi úgy látja, bár jelenleg az ECR tűnik a legjobb lehetőségnek a Fidesz számára, kérdés, hogy „Orbán Viktor milyen erős irányítói befolyást tud szerezni, illetve miként tudnak majd egy alapvetően sokszínű kompromisszumokra épülő rendszerben működni”.

Ha az ECR végül befogadja, akkor a Fidesz az Olasz Testvérek (FdI) és a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) után a csoport harmadik legnagyobb pártjává válhat, ami  az ECR-t a harmadik legnagyobb frakcióvá teheti az Európai Parlamentben – már ha a tagpártok 30-tagú Tanácsa, a pártcsalád legfőbb döntéshozó testülete, rendelkezik a Fidesz felvételéhez szükséges kétharmados többséggel. A Kreml-barát és ukránellenes nézeteket hangoztató Fideszt azonban nem minden párt fogadná szívesen, és a Moszkva-ellenes ECR-tagok és a Fidesz közötti ellentétek kibékítése az utóbbi részéről engedményeket igényel.

A Fidesz lehetséges hatását az ECR belső dinamikájára és az ECR jövőbeni szerepére az Európai Parlamentben Ujhelyi szerint nehéz pontosan megjósolni, hiszen még nem tudni, „melyik erő és miként fogja majd dominálni az ECR-frakció politikáját és miként viszonyulnak majd az európai értékek mentén kialakított parlamenti gyakorlatokhoz. Ha a soft-szkepticizmusból átnyergelnek a masszívabb illiberális Európa-ellenesség talajára, akkor nyilvánvalóan az európai értékeket szem előtt tartó csoportok alapvető viszonyulása is más lesz” – mondta. A Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI) és a Cseh Polgári Demokraták (ODS) meghatározó szerepet játszhatnak a képviselőcsoport jövőjében. Ráadásul az olyan külpolitikai kérdésekben, mint az orosz-ukrán háború, (az Fdl és ODS) atlantista nézetei nehézséget okozhatnak a Fidesszel való együttműködésben.

Az európai értékek szerepét az ECR-rel való esetleges eseti együttműködésben a Momentum is hangsúlyozza, amely csak akkor dolgozna együtt az ECR-rel konkrét kérdésekben, ha a jogállamisággal, a demokratikus értékekkel, a nők és a kisebbségek jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatos prioritásaik teljes mértékben teljesülnek. Mindazonáltal, ha az EPP-S&D-Renew hárompárti nagykoalíció „új partnereket keresne, a Momentum inkább a Zöldek felé nyitna, mintsem az ECR felé”.

Szlovákia

A szlovákiai SaS (Sloboda a Solidarita), az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) európai parlamenti frakciójának egyetlen szlovák pártja a így részletezte a következő öt évre és a politikai környezet változó dinamikájára vonatkozó nézeteit: „Ellenezni fogjuk, hogy a fideszes európai parlamenti képviselők a választások után bekerüljenek az ECR-frakcióba. Ha ez megtörténik, kilépünk ebből a frakcióból”. Richard Sulík, az SaS listavezetője szerint a Fidesznek nincs helye az ECR-ben, mert több ügyben is velük összeegyeztethetetlen álláspontot képvisel.

A SaS hangsúlyozza, elkötelezett amellett, hogy megakadályozza a Fidesz belépését a frakcióba, kifejezve, hogy ebben a kérdésben „egyre nagyobb egyetértésre találnak a hasonlóan gondolkodó liberális kollégákkal az ECR tagállamaiban”.

Egyelőre nem világos, milyen más csoporthoz csatlakoznának, ha kilépnének az ECR-ből, és továbbra is megvan annak a lehetősége, hogy a választások után új frakciók alakulhatnak.

Amennyiben az ECR-ben maradnak, a SaS célja, hogy megerősítse az ECR képviselőcsoportjának klasszikus liberális gazdasági DNS-ét, amely alatt a SaS szóvivője, Ondrej Šprlák szerint „az egységes piacon belüli szabad és tisztességes gazdasági verseny elveit értik, minimális szabályozással és a szubszidiaritás erős hangsúlyozásával”.

Ami az ECR más politikai csoportokkal, például az EPP-vel, a Re Newval és az ID-vel való kapcsolatait illeti, a SaS kiemelte a közös prioritásokon alapuló együttműködésre való hajlandóságot. Ezek közé tartozik a támogatásokat és túlzott bürokratikus terheket nélkülöző, az ipar versenyképességére összpontosító ésszerű gazdaságpolitika, beleértve az atomenergia támogatását, az EU külső határainak biztosítását az illegális migrációval szemben, továbbá az Ukrajnának az orosz agresszióval szembeni katonai segítségnyújtást.

A SaS arra hívta fel a figyelmet, hogy az ECR különösen érdekelt a Néppárttal való szorosabb együttműködésben, és Šprlák szerint „a hosszú távú álláspontok egyeznek, például a racionális gazdaság- és energiapolitikát, a belső égésű motorokra vonatkozó tilalmak újraértékelését, valamint az illegális migrációval szemben az EU határainak biztosítását illetően”.

Lengyelország

A lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt a Fidesz régi szövetségese, a két párt vezetői, Jarosław Kaczyński és Orbán Viktor jó barátok, gyakran látogatják egymást. Következésképpen, furcsa lenne, ha a PiS ellenezné a Fidesz csatlakozását az ECR-csoporthoz.

Mégis van egy dolog, ami megosztotta a két pártot az elmúlt években: az Oroszországhoz való eltérő hozzáállás. A korábbi PiS-kormány az orosz invázió kezdete óta kitartóan támogatja Ukrajnát, fegyvereket szállít és menekültek millióit fogadja be. Kaczyński és a PiS akkori miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki 2023 márciusában Kijevbe is ellátogatott.

Magyarország és a kormányzó Fidesz ezzel szemben nemcsak szoros kapcsolatot ápol a Kremllel, hanem szkeptikusan áll Ukrajna támogatásához is, és ragaszkodik a katonai konfliktust lezáró béketárgyalások azonnali megkezdéséhez. Orbán Viktor ellenállása az 50 milliárd eurós ukrán pénzügyi csomaggal szemben tavaly decemberben patthelyzetet okozott az Európai Tanácsban, és idén február elején rendkívüli csúcstalálkozóra volt szükség a kérdés megoldásához.

A PiS az Oroszországgal kapcsolatos eltérő hozállása ellenére támogatja a Fidesz ECR-hez való csatlakozását – mondta Zdzisław Krasnodębski európai parlamenti képviselő, akit az Euroactiv.pl kérdezett a közelgő európai választásokkal kapcsolatos várakozásairól és az európai konzervatívok lehetséges további lépéseiről.

„Mi mint PiS, nyitottak vagyunk arra, hogy a Fidesz csatlakozzon az Európai Konzervatívok és Reformerekhez. Bár nem értünk egyet a Fidesz Oroszországgal kapcsolatos politikájával, más kérdésekben hasonló a véleményünk” – mondta. Ráadásul a változó politikai kontextusban, amikor az ukrajnai háborúról van szó, „a pártjaink közötti különbségek ebben a kérdésben is veszítenek jelentőségükből” – hangsúlyozta. Krasnodębski továbbá úgy véli, más, centrista pártok, köztük a német SPD hozzáállása sokkal megértőbb Oroszországgal szemben, mint a Fideszé. „Személy szerint nem gondolom, hogy az Oroszországhoz való hozzáállás olyan akadály lenne, amely gátolná, hogy fontolóra vegyük a Fidesz felvételét az ECR-csoportba” – mondta a képviselő.

A következő Európai Parlament az előrejelzések szerint jobboldalibb lesz, mint a jelnelegi. Ha a várakozások beigazolódnak, és az ECR plusz mandátumokat szerez, akkor saját elképzeléseit és értékeit követve próbálná befolyásolni az EU prioritásait, összhangban a múlt hónapban a subiacoi kongresszuson elfogadott értékrenddel – mondta Krasnodębski.

A képviselőcsoport a jelenlegi klíma- és energiapolitikát, valamint a parlamenti többség által elfogadott és az Európai Bizottság által a jelenlegi ciklusban javasolt rendeleteket is vitatná. Még a biztosok is elismerik a parlamenti bizottságokban folyó munka során, hogy „szükség van bizonyos változtatásokra” az uniós politikában – mutatott rá Krasnodębski, saját parlamenti munkájának tapasztalataira hivatkozva. Ezért úgy véli, hogy a júniusi választások után az Európai Bizottság jelenlegi politikáját felülvizsgálhatják. „Szeretnénk, ha az a lehető legnagyobb mértékben megváltozna az elképzeléseinkkel és stratégiánkkal összhangban” – hangsúlyozta.

Az ECR és az EPP esetleges koalíciója az egyik legfontosabb téma az Európai Parlament jövőbeli összetételével kapcsolatban. Az olaszországi és csehországi néppárti és ECR-pártok közötti nemzeti koalíciók, valamint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és ECR-elnök jó kapcsolatai Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel csak tovább táplálták a találgatásokat, hogy az Európai Néppárt hajlandóbb lenne az ECR-rel való együttműködésre, mint a szocialistákkal és liberálisokkal való koalíció folytatására.

Krasnodębski szerint az ECR nyitott a más csoportokkal való együttműködésre és akár egy jobbközép koalíció létrehozására az EPP-vel együtt. Úgy látja, hogy az EPP jelenleg olyan pártokat foglal magában, amelyeknek több közös vonásuk van az ECR politikai profiljával, mint Manfred Weber néppárti elnök nézeteivel. A néppárti törvényhozókkal folytatott beszélgetéseire hivatkozva elmondta, hogy a kereszténydemokraták között vannak olyan hangok, amelyek szerint a jelenlegi uniós politikán változtatni kell, ami minden bizonnyal tükröződne az új parlamentben. Sok néppárti EP-képviselő elismeri például, hogy az európai Green Dealre vonatkozó jelenlegi politikát „túl gyorsan és átgondolatlanul hajtották végre, nem fordítottak kellő figyelmet az ipar, a mezőgazdaság érdekeire vagy az energiabiztonsági szempontokra” – mondta a PiS törvényhozója.

Krasnodębski nem zárta ki az együttműködést a szocialistákkal bizonyos kérdésekben, „különösen a mi régiónkból, de a nyugati országokból sem”. Ugyanakkor sok múlik majd az olyan pártok hozzáállásán, mint az EPP vagy az S&D – ismerte el. „Ma a nézeteik sokkal inkább egybeesnek az ECR nézeteivel, mint a világjárvány és az ukrajnai teljes körű háború előtt, amikor e pártok több tagja hajlamos volt túl optimistán vélekedni a világ helyzetéről és Európa jövőjéről” – mondta.

Krasnodębski „bizonyos körülmények között” még egy széles jobboldali koalíciót is el tud képzelni az EPP-vel és az Identitás és Demokrácia képviselőcsoporttal. Azt az olasz esetet hozta példaként, ahol a Meloni-féle Olasz Testvérek (FdI, ECR) Antonio Tajani Forza Italiájával (EPP) és Matteo Salvini Ligájával (ID) koalícióban kormányoznak. A frakciók közötti vörös vonalakat az erősen Kreml-barát álláspont és „a totalitárius hagyományok európai felélesztése” jelenti Krasnodębski szerini. „A német AfD-vel biztosan nem tudjuk elképzelni az együttműködést, de azt hiszem, Marine Le Pennel, aki nemrég kissé középre irányította  pártját, elképzelhető lenne némi kooperáció” – mondta.

Lengyelországban az Európai Néppárt és az ECR közötti kapcsolat ellentétes az Olaszországban megfigyelhetővel esettel – mondta Jarosław Flis szociológus és politikai szakértő, a krakkói Jagelló Egyetem professzora az Euractiv.pl-nek. Míg a lengyel néppártok, Donald Tusk Polgári Platformja (PO) és a Lengyel Néppárt (PSL) egyaránt tagja az új, széles kormánykoalíciónak, addig a PiS jelenleg a legnagyobb ellenzéki párt. „Egészen sajátos, hogy az EPP és az ECR tagpártjai ellentétes politikai táborokhoz tartoznak, és ellenségesen viszonyulnak egymáshoz” – hangsúlyozta, utalva a lengyel politikai színteret az elmúlt évtizedekben domináló két párt, a PO és a PiS között régóta fennálló konfliktusra.

Krasnodębski elismerte, hogy a konfliktus „némi akadályt” jelent az EPP és az ECR közötti együttműködés számára. „A kormányzó PO és PSL pártok demokráciapártinak mutatják magukat, de közben arra törekszenek, hogy egyes pártokat kiiktassanak a politikai életből, ami nemcsak Lengyelország, hanem az Európai Unió számára is nagyon rossz lenne” – mondta. „Az EU-ban a demokrácia a különböző programok közötti versenyen alapul. Lengyelországban ez elsősorban a PO és szövetségesei, valamint a Jog és Igazságosság közötti verseny. Ez két olyan blokk, melyeknek joga van létezni és versenyezni a politikai színtéren” – mondta. Amikor a PiS tavaly decemberig hatalmon volt, „soha nem mondtuk, hogy Lengyelországban nem lehet ellenzék” – hangsúlyozta Krasnodębski. „Tehát létezik egy akadály, de majd meglátjuk, ez milyen mértékben fog megnyilvánulni uniós szinten. Semmit sem zárunk ki.”

Csehország

Orbán Viktor az év elején az olasz médiának azt nyilatkozta, hogy a Fidesz a 2024-es európai parlamenti választások után az Európai Konzervatívok és Reformerekkel (ECR) kíván összefogni. Ez a potenciális csatlakozás azonban a cseh Polgári Demokraták (ODS) – az ECR egyik alapító és egyetlen cseh tagpártjának – ellenállásába ütközik. „A Fidesz nem tartozik az ECR képviselőcsoportjába, és ez a lehetőség számomra és sokunk számára a képviselőcsoportban teljesen kizárt” – állította Vrecionová EP-képviselő, az ODS európai parlamenti koordinátora koordinátora az X-en 2024 februárjában. „Tényleg nincs szükségünk egy olyan vezetőre a képviselőcsoportban, aki az elmúlt két évben zsarolta az EU többi részét Ukrajnával kapcsolatban. Orbánnak semmi köze nincs az ECR-frakció értékeihez” – mondta Vrecionová egy másik alkalommal.

Az ODS és a Fidesz közötti elsődleges vita az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos eltérő álláspontjukból fakad. A cseh konzervatívok határozottan elítélik Oroszországot, és aktívan támogatják Ukrajnát – katonailag, pénzügyileg és politikailag is. Ezzel szemben a Fidesz tagjai továbbra is együttműködnek Moszkvával, és megpróbálják aláásni az Ukrajnának nyújtott támogatást.

Alexandr Vondra cseh EP-képviselő és az ODS európai uniós választásokért felelős vezetője szerint az ECR-nek a közelgő európai uniós választások során lehetősége van a további növekedésre. „Bár a britek sajnos öt évvel ezelőtt kiléptek az Unióból, a csoportunknak reális esélye van arra, hogy a választások után a harmadik legerősebb legyen Európában” – mondta Vondra az ODS párt áprilisi kongresszusán. „Eddig kisebbségben voltunk egy túlnyomórészt zöld-szocialista parlamentben. Most itt a lehetőség, hogy ezen változtassunk. Hiszem, hogy a választások eredménye nemcsak itt, hanem máshol Európában is erősíteni fogja a centrumtól jobbra álló pártok pozícióját” – tette hozzá Vondra.

A cseh ODS párt támogatja az együttműködést más pártokkal, különösen az EPP-vel. Az ODS két Néppárthoz tartozó cseh párttal (TOP 09 és KDU-ČSL) koalícióban indul az európai parlamenti választásokon is. Voltak olyan találgatások is, hogy az ODS átléphetne az EPP-be, de egyik prominens tag sem erősítette meg nyilvánosan ezt a lehetőséget.

 

A cikk eredetileg a Visegrad.info oldalon jelent meg 2024. április 25-én angol nyelven, az EurActiv Csehország, az EurActiv Lengyelország, az EurActiv Szlovákia és a budapesti Political Capital közös projektje keretében, további részletek a honlapunkon.