A Fico-kormány újranyitja kapcsolatait Oroszországgal, így Szlovákia kiszolgáltatottá válik a hibrid fenyegetéseknek, Orbán Magyarországához hasonlóan
Szerzők: Natália Silenská, EURACTIV.sk, Rudolf Berkes, Political Capital, Aneta Zachová, EURACTIV.cz, Krzysztof Ryncarz, EURACTIV.pl
Miközben a NATO az orosz hibrid műveletek növekvő számára figyelmeztet, az EU pedig Kreml-barát honlapokat szankcionál, a négy visegrádi országból kettő úgy tűnik, lazít a külföldi fenyegetésekkel szembeni óvatosságán, jobban kitéve magukat a hibrid fenyegetéseknek.
Két héttel az európai uniós választások előtt az EU szankciókat rendelt el az oroszbarát Voice of Europe hírportál és a hozzá kapcsolódó két üzletember ellen, kiterjesztve a Cseh Köztársaság által kiszabott büntetéseket.
Prága szerint a platform az orosz befolyásszerzés eszközeként szolgált, amelynek célja Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és szabadságának aláásása, valamint a júniusi uniós parlamenti választások befolyásolása.
Ezzel egyidejűleg a NATO arról számolt be, hogy az európai hírszerző szolgálatok egy sor, orosz kémkedésnek minősített tevékenységet lepleztek le, és „mély aggodalmukat fejezték ki Oroszország hibrid műveletei miatt, amelyek veszélyt jelentenek a szövetségesek biztonságára".
Tavaly ősz óta a növekvő hibrid fenyegetésekkel, valamint az Oroszországgal és Kínával fenntartott kétoldalú kapcsolatokban tanúsított óvatossággal a Cseh Köztársaság és Lengyelország erőteljesebben, míg Szlovákia és Magyarország lényegesen kevésbé foglalkozik. Ez egyesek szerint még azt is eredményezte, hogy a visegrádi négyek inkább Visegrád 2 + 2-re változnak.
Hogyan látják a visegrádi országok politikusai a hibrid fenyegetéseket saját országaikban?
Szlovákia
Az múlt októberi parlamenti választások után Szlovákia jelentősen megváltoztatta külpolitikáját, különösen az Oroszországgal való kapcsolataiban. Míg a korábbi kormányok a Kreml agressziójára úgy reagáltak, hogy leépítették a kétoldalú kapcsolatokat, addig Robert Fico kabinetje az ellenkező irányt választotta: megszüntette az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, és fokozatosan újra megnyitotta magát a Moszkvával való együttműködés lehetőségét.
Amellett, hogy a kétoldalú együttműködést a kultúra területén már megújították, a szlovák kormány attól sem rettent el, hogy az orosz külügyminiszterrel, Szergej Lavrovval tárgyaljon, vagy meghívja a pozsonyi orosz nagykövetet a parlamentbe megvitatni a jövőbeni lehetséges együttműködést a kiberbiztonság területén.
A Szlovák Hírszerző Szolgálat (SIS) már évek óta felismerte az Oroszországból és Kínából érkező hibrid fenyegetéseket. A szlovák állampolgárok az EU-ban az egyik legfogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre és a dezinformációra.
A szlovák belügyminisztérium még novemberben úgy tájékoztatta az EURACTIV Slovakia-t, hogy a hibrid fenyegetéseket „komoly kockázatnak tekinti az állampolgárok biztonságára nézve", és hogy az állam ellenálló képességének megerősítésére kíván összpontosítani, hozzátéve, hogy nem tervezi a személyzet létszámának csökkentését.
Ezek a szavak azonban nem fedik a valóságot, mivel a kormány nem sokkal a választások után felbontotta a szerződéseket több, állami intézményeknek dolgozó dezinformációs szakértővel.
Ezzel egy időben a kulturális minisztérium 300 000 euró értékű uniós támogatást, amelyet eredetileg a dezinformáció elleni küzdelemre és a médiaoktatás erősítésére irányuló projektekre szántak, tetőjavításra fordított.
A kormánypárti politikusok is a dezinformációs weboldalakat részesítik előnyben a főáramú médiumokkal szemben. Utóbbiak közül többet is „ellenséges médiának" bélyegeztek, és a kormány nem hajlandó kommunikálni velük. Emiatt a hibrid fenyegetésekkel kapcsolatos médiakérdésekre csak a szlovák ellenzéki pártok – a liberális Progresszív Szlovákia (PS) és a Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint a konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) – válaszoltak.
Mindannyian elismerik az Oroszországból érkező hibrid fenyegetések kockázatát. „Az orosz propagandagépezet különösen sebezhetőnek értékelte hazánkat, és ennek megfelel az ráfordított erőforrások mennyisége és a műveletek intenzitása is" – mondta Tomáš Valašek (PS) parlamenti képviselő az EURACTIV Slovakianak.
Valášek, Szlovákia korábbi NATO-nagykövete szerint „míg Oroszország célja a demokrácia aláásása Szlovákiában és a régióban, valamint az EU és a NATO egységének gyengítése", addig Kína céljai „korlátozottabbnak" tűnnek. „Szlovákia nem túl fontos szereplő ezekben a kérdésekben, ezért Kína tevékenysége a térségünkben kisebbnek tűnik Oroszországéhoz képest" – mutatott rá.
Juraj Krúpa (SaS) parlamenti képviselő azonban úgy véli, hogy a jelenlegi kormány cselekedetei alapján jelenleg Szlovákiában is van olyan törekvés, hogy teret engedjenek a kínai befolyásnak. A Fico-kormány külpolitikája abból indul ki, hogy Pozsonynak „mind a négy kardinális pont" felé kell orientálódnia, vagyis nem lehet „kizárólag az EU-ra és az USA-ra összpontosítani".
A hazai és külföldi hibrid fenyegetésekkel kapcsolatban Miriam Lexmann (KDH/EPP) európai parlamenti képviselő támogatja „a kiberbiztonsági elemek megerősítését a társadalom és az alapvető állami funkciók védelmére összpontosítva". Ugyanakkor támogatja „a dezinformáció és a szélsőségesség internetes terjedése ellen küzdő erők megerősítését és aktív részvételüket az ugyanezen célból létrehozott uniós struktúrákban".
Arra a kérdésre, hogy mit kellene tennie az EU-nak a hibrid fenyegetések elleni sikeres küzdelem érdekében, Krúpa (SaS) rámutatott néhány olyan lépésre, amelyet Brüsszel már megtett, megemlítve többek között az Európai Digitális Média Megfigyelőközpontot, a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt és a digitális piacokról szóló törvényt, az 5G biztonságára vonatkozó uniós eszköztárat.
„Mindezek a döntések csak részleges sikernek tekinthetők, mivel az értékrendszerünk kihívói továbbra is sikeresen használják ki a közösségi hálózatokat, és az EU egyes részeit képesek hibrid műveletekkel fenyegetni. Ebben az esetben a helyzet azt kívánja meg, hogy az Európai Bizottság több hatáskört kapjon a hibrid fenyegetések és a dezinformáció elleni küzdelemben, hogy jobban tudja befolyásolni a közösségi hálózatokat a nagyobb szabályozás érdekében" - teszi hozzá Krúpa. Szerinte a Bizottságot is képessé kell tenni arra, hogy a NATO-t kiegészítve megerősítse védelmi képességeit és kapacitásait.
Lexmann (KDH/EPP) szintén méltatta a Krúpa által említett uniós jogalkotási kezdeményezéseket. A KDH azonban „sajnálatosnak" tartja, hogy a Bizottság és a Tanács nem vette fel a közösségi platformoknak a dezinformáció terjesztéséhez hozzájáruló algoritmusait a magas kockázatú mesterséges intelligenciák listájára. „Ezért úgy gondoljuk, hogy ezeknek az algoritmusoknak a negatív hatását figyelembe fogják venni a jogszabály következő felülvizsgálatakor" – mondta Lexmann az EURACTIV Slovakianak.
Valášek (PS) a hibrid fenyegetések elleni küzdelemben az EU fő hozzájárulását a közösségi hálózatok szabályozásában és a tapasztalatcsere koordinálásában látja az egyes tagállamok és az érintett uniós szervek között.
„Az Uniónak hatékony eszközök állnak rendelkezésére, fel tudja hívni a figyelmet konkrét esetekre és nyomást tud helyezni a nemzetállamokra. A tagállamok kormányainak fel kell ismerniük, hogy a hibrid fenyegetések elleni küzdelem kulcsfontosságú a demokrácia és a szabadság szempontjából a kontinensen. Ha ezek a fenyegetések elnyelnek egy országot, az az egész blokkot érinti" – magyarázza Valášek a dominóeffektust.
A három párt egyike sem tartja úgy, hogy egy dezinformációért felelős uniós biztos kinevezése hatékony megoldást jelentene a fent említett problémák leküzdésére.
Magyarország
Magyarországon egyedülállóan dezinformációval terhelt a médiatér, mivel a Fidesz maximálisan kihasználta médiafölényét azáltal, hogy az állami forrásokat, a GONGO-kat, a hagyományos és a szürke zónás médiát felhasználva tényszerűen hamis vagy más módon félrevezető állításokat és narratívákat terjesztett politikai ellenfeleiről, gyakorlatilag külső kontroll nélkül.
A kormánypárti médiumok rendszeresen menedéket nyújtanak a Kreml-barát, Nyugat-ellenes és kisebb mértékben, de a Peking-párti álláspontoknak is, amelyek általában a Fidesz kampányüzeneteit erősítik. Mindez kinyitotta az ország kapuit az ellenséges szándékú külföldi – elsősorban orosz és kínai – befolyásolási kísérletek előtt.
A magyar kormány vagy az állami szereplők többnyire nem tudnak vagy nem akarnak erős védelmet nyújtani az információ területén. A legfontosabb jogi keretszabályok, mint például a Magyar Nemzeti Infokommunikációs Stratégia vagy Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája, nem foglalkoznak az orosz és kínai befolyással és információs műveletekkel mint egyértelmű katonai vagy nemzetbiztonsági kockázatokkal. Hiányoznak a külföldi információs fenyegetések kezelésére szakosodott állami intézmények is, miközben az állam nem képes vagy nem hajlandó integrálni a civil dezinformációellenes képességeket stratégiai kommunikációs rendszerébe. Ehelyett ellenségnek tekintik őket a magyar rendszerrel szembeni alkalmankénti kritikájuk miatt.
A magyar kormány ahelyett, hogy a tekintélyelvű rezsimek rosszindulatú befolyásával foglalkozna, inkább a nyugati országok – elsősorban az Egyesült Államok – állítólagos és vélt választási beavatkozása elleni küzdelemben érdekelt.
A kormány azzal a rejtett szándékkal hozta létre az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatalt, hogy zaklasson mindenkit, akit azzal vádolnak, hogy „külföldi érdekeket szolgál", elsősorban az ellenzéki politikusokat, a független médiumokat és a civil szervezeteket. Az Orbán-rezsim az elmúlt évtizedben a szomszédos országok kisebbségi médiája fölé terjesztette befolyását, amelyet a magyar kormánypárt érdekeihez igazodva a Kreml-barát dezinformáció terjesztésére használ.
Ebben a környezetben az ellenzéki pártok a kormányzó Fideszhez képest eltérő nézeteket vallanak a dezinformáció és a Kínából, illetve Oroszországból érkező hibrid fenyegetések jelentette kockázatokról.
A Momentumtól (Renew Europe) Cseh Katalin EP-képviselő és Tompos Márton parlamenti képviselő kérdéseinkre válaszolva rámutatott, hogy az elmúlt évtizedben Európát fenyegető akut hibrid fenyegetésekre válaszul az EU támogatta és koordinálta a tagállamokat, és prioritásként kezelte a dezinformáció elleni fellépést.
A Momentum szerint „a megalkotott biztonsági funkciókat és protokollokat egységesen, az egész Bizottság és az uniós intézményrendszer egészében kell működtetni, megfelelő forrásokkal és szakmai háttérrel támogatva, nem a bürokrácia további bonyolításával”.
A hatékony közös fellépés érdekében szerintük „elengedhetetlen, hogy a közös célkitűzéseket minden tagállam a magáénak tekintse, amit viszont sajnos gyakran pont a magyar kormány gátol, amikor Oroszország trójai falovaként viselkedik” vagy amikor „az EU és Magyarország számára is egyértelműen hátrányos módon fonódik össze gazdaságilag Kínával, a kommunista rendőrállam közbiztonsági minisztériumával együttműködve”.
A Momentum kiemelte, hogy pont Cseh Katalin kezdeményezett vitát az Európai Parlamentben „a kínai rendőrök és tartalékos kínai katonák magyarországi jelenlétének súlyos kockázata miatt”.
Dobrev Klára EP-képviselő (S&D) és a DK vezető politikusa szükségesnek tartja hogy „felépítsünk egy közös európai hírszerzési hivatalt is, amelynek komoly feladata lenne a dezinformációk kiszűrésében és az ezekkel szembeni közös fellépésben”, valamint szükség lenne „egy olyan biztosra, aki ezen intézkedések végrehajtásáért felel”.
Értékelése szerint „a hibrid fenyegetésekkel szemben tagállami keretek között egyre nehezebb a fellépés, ráadásul vannak olyan tagállamok – szomorúan mondom, hogy Magyarország köztük van – amelyek kifejezetten elősegítik a dezinformációt”.
A baloldali EP-képviselő, Ujhelyi István (S&D) kételkedik abban, hogy egy külön EU-biztos kinevezése lenne a „legmegfelelőbb megoldás” a félrevezető befolyásolási műveletek elleni küzdelemben, azonban úgy véli, hogy „az kétségtelenül megfontolandó felvetés, hogy az Európai Unió egységes belbiztonságának érdemi megerősítéséhez szükség van-e intézményi vagy személyi változtatásokra”.
Ujhelyi válaszában kiemelte, hogy „az Európai Uniónak megfelelő eszközrendszerrel és protokollal kell rendelkeznie ahhoz, hogy minden befolyásolási kísérletet vagy fenyegetést el tudjon hárítani, érkezzen az bármilyen, akár szövetségesi irányból”, nem korlátozva a fókuszt pusztán orosz és kínai hibrid fenyegetésekre.
„Az is tényszerű, hogy az orbáni-rogáni propagandagyár már nemcsak Magyarországon mossa át az agyakat dezinformációkkal, de számos tag, vagy tagjelölti országban is sikerül nekik” – mutatott rá.
Gyöngyösi Márton EP-képviselő és a jobboldali Jobbik (NI) párt vezetője korábban kiemelte, „Európa (hibrid) háborúban áll Oroszországgal”, és „Oroszország félretájékoztatás révén próbál beavatkozni Európa ügyeibe”, valamint „jelentős összegeket fektet a politikai spektrum szélsőbal és szélsőjobb pártjaiba, hogy destabilizálja Európát”.
Véleménye szerint „az a mérték és hatékonyság, amellyel Oroszország a csatlósaira, például az Orbán-rezsimre támaszkodik Magyarországon, ijesztő mértékű fejlődést mutat”: „Az Orbán-kormány nemcsak Putyin propagandáját terjeszti és blokkolja a közös európai kezdeményezéseket, hanem különböző európai választásokba is beavatkozik az illiberalizmus előmozdítása érdekében – ahogyan ez korábban Franciaországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Szlovéniában, valamint Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Észak-Macedóniában is történt.”
A többi ellenzéki párthoz hasonlóan a Jobbik vezetője is hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést komolyan kell venni.
Csehország
Csehország komolyan veszi a hibrid fenyegetéseket, különösen az orosz ügynökök tevékenységét és az orosz szereplők által végrehajtott kibertámadásokat.
Petr Fiala (ODS), cseh miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök hibrid háborút folytat Csehország ellen, amely nemcsak a cseh közintézményeket célzó kibertámadásokban nyilvánul meg, hanem fizikailag is. Ahogyan azt a cseh hatóságok nemrégiben közölték, orosz ügynökök 2014-ben lőszerraktárakat robbantottak fel az ország területén.
Néhány cseh párt pedig az európai választásokkal kapcsolatos hibrid fenyegetésekre hívja fel a figyelmet.
„Igen, a hibrid fenyegetések jelen vannak mind az EU-ban, mind egész Európában. Ezek információs, befolyásolási és egyéb műveletek. Például megvizsgálhatjuk a közelmúltban nyilvánosságra hozott AfD-s Petr Bystroň ügyét, aki bizonyos európai politikusokkal tárgyalt orosz finanszírozásból. De az orosz propaganda terjesztéséről is szó van, akár a közösségi médiában, mint a Facebook vagy a Telegram, vagy például weboldalakon keresztül” – mondta a Starostové (STAN) párt az Euractiv.cz-nek.
„A hibrid fenyegetések régóta jelen vannak, sajnos. És ezek intenzitása növekszik” – mondta Luděk Niedermayer, EP-képviselő, a jobbközép SPOLU koalíció jelöltje.
A megoldások tekintetében Niedermayer a hibrid fenyegetéseket a biztonság tágabb értelmezésében látja. Véleménye szerint támogatni kell a független médiát, és biztosítani kell az online platformok nagyobb mértékű számonkérhetőségét. Niedermayer szerint a hibrid fenyegetések elleni küzdelemnek a külpolitikában is tükröződnie kell.
A STAN rámutat arra, hogy az EU-nak viszonylag korlátozott hatáskörei vannak a biztonság területén. „Természetesen együttműködéseket tudunk biztosítani” – mondta a STAN a szerkesztőség kérdésére, majd tovább részletezte:
„Az EU javíthatná az információátadást és a kooperáció mértékét, valamint az erre vonatkozó szabályokat az Unió különböző hírszerző ügynökségei között, és például megkövetelhetné a tagállamoktól a szankciók alapos végrehajtását, ami csökkentené az orosz állam költségvetését, így kevesebb forrást tudna fordítani propaganda terjesztésére és politikusok megvesztegetésére.”
Az unió pártjai azonban szkeptikusak egy olyan új európai biztos kinevezésével kapcsolatban, aki a dezinformációval foglalkozna.
„Úgy gondolom, hogy az új bizottságnak erősebbnek kell lennie a fent említett tágabb biztonsági értelmezésben, ahová ez a kérdés is tartozik. Számomra értelmesebb lenne, ha minden fenyegetést egy helyen kezelnének, nem pedig különböző portfóliókra bontva” – mondta Niedermayer.
A STAN szintén nem támogatná ennek a szerepkörnek a létrehozását. Véleményük szerint egy ilyen biztosnak nem lenne semmilyen főigazgatósága.
„Ezenkívül azok a gyakorlatok, amelyek a dezinformáció elleni küzdelemben a legjobbnak bizonyulnak (például az oktatás vagy a stratégiai kommunikáció), eleve a tagállamok kezében vannak. Feleslegesnek tartjuk egy újabb, erősen specializált pozíció létrehozását ezen okból” – tette hozzá a párt.
A többi párt nem válaszolt az Euractiv Czechia által a hibrid fenyegetésekkel kapcsolatban küldött kérdésekre. A cseh kalózpártról azonban, amely a jelenlegi cseh kormány tagja, elmondható, hogy figyelmeztet a hibrid fenyegetésekre.
Ezzel szemben az ellenzéki ANO és a Szabadság és Közvetlen Demokrácia párt nem hangsúlyozzák a dezinformáció és a hibrid fenyegetések fontosságát.
Lengyelország
A dezinformációs fenyegetések Lengyelországban főként Oroszországhoz kapcsolódnak. Sok álhír jelent és jelenik meg, különösen az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
A Jog és Igazságosság (PiS, ECR) párt kormányzása alatt, tavaly decemberig, a közmédiát azzal vádolták, hogy dezinformációt terjeszt, különösen az ellenzékkel és az EU-val kapcsolatban, amellyel a kormánynak nem volt felhőtlen a viszonya.
Az 2023 végén megalakult új lengyel kormány komoly változtatásokat hajtott végre a közmédiában, ami az EU-val szembeni kritikák csökkenéséhez vezetett. Az orosz dezinformáció kérdése azonban még mindig nem oldódott meg.
A jelenlegi lengyel kormány ugyanakkor már felismeri az orosz dezinformáció általi fenyegetést. Ennek jeléül a Digitális Ügyek Minisztériuma a Nemzeti Kutatóintézettel (NASK) együttműködve bejelentette a probléma ellen történő intézkedések bevezetését.
„Új megközelítésre van szükségünk a dezinformáció elleni küzdelemben. Ezen a területen vezető szerepet szeretnénk betölteni” – mondta Krzysztof Gawkowski miniszterelnök-helyettes, digitalizációért felelős miniszter.
Radosław Sikorski külügyminiszter nemrégiben tartott külpolitikai parlamenti beszédében említette a dezinformáció kérdését.
„Véget vetünk az orosz dezinformációt terjesztők számonkérhetetlenségének. (...) Nem engedjük meg, hogy a Kreml manipulálja belügyeinket vagy az EU-vitákat. (...) Ezért erősítjük meg a Külügyminisztérium stratégiai kommunikációval és dezinformáció elleni küzdelemmel foglalkozó osztályait. Nemzetközi együttműködést indítottunk a közelgő európai parlamenti választásokkal kapcsolatos dezinformációs kampányok ellen” – mondta.
Az EURACTIV.pl beszélt Ryszard Czarnecki PiS EP-képviselővel az EU dezinformáció elleni fellépéseiről.
„Az Európai Parlament létrehozott egy speciális bizottságot, amelynek tagja voltam a Konzervatívok és Reformerek képviseletében koordinátorként, és amely a dezinformációval és a demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozással foglalkozik az EU-ban. Nemcsak Oroszország, hanem Kína, Irán és az arab országok is érintettek, amelyekről kevesebbet beszélünk. Ezen országok beavatkozásain túl jött a Qatargate is. Ebből látszik, hogy a probléma komoly” – mondta Czarnecki.
„Az előző (európai parlamenti) ciklusban mi voltunk azok, akik követeltük egy ilyen bizottság létrehozását. Anna Fotyga EP-képviselő készített egy jelentést a külső beavatkozásokról, ami rávilágított a bizottság létrehozásának szükségességére.”
Czarnecki kritikus azzal a javaslattal szemben, hogy egy új EU-biztost nevezzenek ki a dezinformáció kezelésére, mivel szerinte egy ilyen portfólió jelenleg túl szűknek bizonyulna.
„Elképzelhetetlen, hogy legyen egy olyan biztos, aki csak ezzel a területtel foglalkozik. Talán abban az esetben, ha az EU bővülne, hogy magában foglalja a Nyugat-Balkánt és a posztszovjet államokat, akkor lenne elég munka (a dezinformáció kezelésével kapcsolatban).”
Az EP-képviselő szerint a dezinformáció „egy nagyobb portfólió részét képezheti”.
A cikk eredetileg a Visegrad.info oldalon jelent meg 2024. május 29-én angol nyelven, az EurActiv Csehország, az EurActiv Lengyelország, az EurActiv Szlovákia és a budapesti Political Capital közös projektje keretében, további részletek a honlapunkon.
