Románia új parlamentet választott

A romániai választások mutatják, hová vezet az a hullám, amit Orbán Viktor próbál meglovagolni. Nem először válik el az Orbán-rezsim és Magyarország érdeke.

• A romániai elnökválasztás első fordulója eredményeként nagy meglepetésre az oroszbarát-szélsőjobboldali Călin Georgescu és a nyugatos-jobbközép Elena Lasconi jutott a második fordulóba. Mindkét jelölt a politikai eliten kívülről érkezett. Egy héttel később, a parlamenti választáson 22,5 százalékkal első helyen végeztek ugyan a kormányzó szociáldemokraták, a kisebbik kormánypárt viszont, a nemzeti liberálisok csak 14 százalékot kaptak, míg három szélsőjobboldali párt (AUR, SOS Romania, POT) nemcsak bejutott a törvényhozásba, de összesen 32 százalékot szereztek. A kormányalakítás annak ellenére sem lesz könnyű, hogy a jobbközép USR szintén 10 százalék fölött szerepelt, és várakozáson felüli eredménnyel (6,4 százalék) bent van a parlamentben az RMDSZ is.
• Az eredmények illeszkednek abba az európai trendbe, amelyet az Orbán-rezsim Spanyolországtól Hollandián át Ausztriáig támogatni és ünnepelni szokott. Romániában is sokat veszítettek ugyanis a kormányzó pártok, jelentős támogatottságot kapott az elitellenesség, erősödött a szélsőjobboldal. Ezúttal azonban elmaradt a látványos öröm a Fidesz részéről, a kormánypárti nyilatkozatok megmaradtak az RMDSZ eredményének üdvözlésénél, hiszen a magyar közösség számára aligha jó hír a romániai szélsőjobboldal előretörése.
• Mindez jól mutatja, hogy az európai mainstream leváltását lépten-nyomon hirdető, és erre jelentős erőforrásokat fordító orbáni politika nem feltétlenül szolgálja a magyar nemzeti érdeket. A szomszédos országokat tekintve a nacionalista Aleksandar Vučić vezette Szerbia vagy a szlovákiai Fico-kormány egyelőre kifejezetten jó kapcsolatokat ápol Magyarországgal, de például a Szlovákiában ismét napirenden lévő nyelvtörvény és a még tavasszal felvetett külföldiügynök-törvény javaslata jelzi, milyen komoly kockázata van a nacionalista, rendszer-, Nyugat- és kisebbségellenes populizmusban utazó pártok hatalomra kerülésének a régiónkban. Ausztriában pedig épp a Fidesz-szövetséges FPÖ a legnagyobb ellenzője Románia schengeni csatlakozásának, márpedig annak megvalósulása magyar érdek volna, nem mellesleg az európai uniós soros elnökséget betöltő magyar kormány egyik legfőbb követelése is.
• A saját hatalmi szempontjai felől nézve, az Uniót gyengíteni akaró, többségében oroszbarát, kisebbségellenes szélsőjobboldali hullám előretörése jó az Orbán-rezsimnek, Magyarországnak és a határon túl élő magyar kisebbségeknek azonban aligha szolgálja ez a trend az érdekét.

Az ideológiai alapú szövetségépítésről ebben a két tanulmányunkban írtunk részletesen:

• Euroszkeptikus internacionálé Brüsszel kapujában? Populista szövetségépítés az Európai Unióban és Magyarország ebben játszott szerepe
• Magyar politikaibefolyás-építés – Az Orbán-rezsim törekvései az illiberalizmus exportjára