Összeeesküvés-elméletek, dezinformációk és tényrelativizmus a közvéleményben – összehasonlító kutatás

Három közép-európai dezinformáció-elemző műhely, a HDMO, a CEDMO és a BROD közös kutatásának célja annak felmérése volt, hogy Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában milyen mértékben fogékonyak az emberek az összeesküvés-elméletekre, a dezinformációra és a tényrelativizmusra. A felmérés kiterjedt geopolitikai nézetekre, az EU előtt álló külső biztonsági kihívásokra, valamint az Ukrajna elleni orosz agresszió megítélésére is.

Főbb eredmények:

Összeesküvés-elméletek és dezinformációval szembeni érzékenység

• Magyarország lakossága kiemelkedően fogékony az álhírekre és az összeesküvés-elméletekre, míg a cseh és a szlovák társadalmak ellenállóbbak.
• Bulgária a középmezőnyben helyezkedik el, de közelebb áll Magyarországhoz.
• A kutatás szerint azok, akik hisznek egy dezinformációban, hajlamosabbak más összeesküvés-elméleteket is elfogadni

Tényrelativizmus a régióban

• A tényekkel és objektív valósággal szembeni kétely aggasztóan magas minden vizsgált országban. Magyarország ebben különösen érintett, amit a médiával szembeni mély bizalmatlanság táplál.
• Az emberek több mint kétharmada mind a négy országban kétségbe vonja a tényként bemutatott információk hitelességét, ami kedvez a dezinformáció terjedésének.

Aggodalmak a választási beavatkozások miatt

• Magyarországon és Szlovákiában az emberek egyaránt számítanak orosz és amerikai beavatkozásra.
• Bulgáriában az Egyesült Államokat, míg Csehországban Oroszországot tekintik fő fenyegetésnek.
• Kína veszélyét a régióban kevésbé érzékelik, mint a másik két hatalomét.

Az Ukrajnával kapcsolatos attitűdök

• Az „Ukrajna-fáradtság” erősen jelen van a régióban.
• Az Ukrajna katonai támogatását legkevésbé a magyarok (10%), leginkább a csehek (25%) támogatják.
• A nem katonai támogatás valamivel népszerűbb, de még így is kisebbségi vélemény.

Politikai polarizáció

• Magyarországon kiemelkedően magas a politikai polarizáció.
• A kutatás rámutatott, hogy mind a kormánypárti, mind az ellenzéki szavazók hajlamosak olyan „véleménybuborékokba” zárkózni, amelyek megfelelnek politikai nézeteiknek.

A kutatás részletei itt elérhetők (pdf).részletekért forduljon hozzánk bizalommal, vagy látogasson el honlapunkra.