Öt pontban a Rogán-ügyről

1. Rogán Antal Magnyickij-törvény alapján történt szankcionálása rendkívül erős üzenet az Orbán-rezsimnek. Az amerikai kormányzat a szövetséges államok vezetőivel vagy szerveivel szemben ritkán hoz ilyen súlyos döntést. Korábban a török kormány egyes szervei kerültek szankciós listára a Szíriában folytatott hadműveletek miatt, de azt az intézkedést az amerikai kormány azóta vissza is vonta, a szankcionált bolgár volt közéleti személyiségek és kormányzati tisztviselők pedig messze nem töltöttek be ilyen magas pozíciót.
2. A szankció nem volt váratlan, de az időzítése igen. Évek óta keringtek erről szóló sajtóértesülések a hazai és a nemzetközi nyilvánosságban, egy ilyen lépés ugyanis mindig alaposan előkészített és dokumentumokkal alátámasztott. Az Orbán-kormány nem is firtatta, hogy alá tudja-e támasztani az amerikai kormány az állításait, ehelyett – kihasználva azt, hogy a Biden-adminisztráció közvetlenül a leköszönése előtt jelentette be a döntést – az ügy bagatellizálására törekedett, mondván: a lépés csak a távozó amerikai nagykövet bosszúja. David Pressman hosszú ideje tartó démonizálása a hazai nyilvánosságban ennek az értelmezésnek is megágyazott. Még ha a szankció hatását feltehetően mérsékli is, hogy 13 nappal Trump beiktatása előtt léptették életbe, Biden így is nem csak erős jelzést, de komoly feladványt is adott ezzel az Orbán-kormánynak.
3. Lesznek következmények. Az Orbán-kormány nemzetközi megítélésére, illetve Rogán Antal személyére és üzleti kapcsolataira akkor is komoly hatással lesz a lépés, ha a magyar kormányzati kommunikáció sikeresen állítja be itthon jelentéktelennek a szankciós döntést. A nagyon is fajsúlyos lépés a rezsimen belül kelthet zavarokat, a kormánnyal Rogánon keresztül együttműködő szereplők el fognak gondolkodni azon, mekkora kockázatot jelent ez a kapcsolat a számukra. Ha pedig Orbán Viktornak nem sikerül gyors megoldást elérnie Donald Trumpnál, akkor a rezsimen belüli bizonytalanság tovább fokozódhat.
4. A Rogán-ügy lesz a Trump-Orbán viszony tesztje. Kérdés, hogy a szankciós listáról egyszerűen le lehet-e húzni Rogán Antal nevét. Tény, hogy erre Trump elnöknek lesz lehetősége, ha ez különösen fontos a számára, de az eljárás könnyen el is húzódhat, mivel az új amerikai kormányzat prioritáslistáján aligha szerepel ez az ügy előkelő helyen. Hogy az Orbán-kormány milyen gyorsan tud eredményt elérni Rogán ügyében, az megmutatja majd, mennyire szoros a Trump-Orbán kapcsolat Washington szemszögéből, és hogy miként látja az épp felálló Trump-adminisztráció a magyar kormány Kínához és Oroszországhoz fűződő kapcsolatait, utóbbiak ugyanis szerepet játszanak Rogán szankcionálásában.
5. A hazai politikai erőviszonyokat tekintve nem okoz jelentős változást a Rogán-ügy. A fideszes törzstábort még össze is ránthatják a téma kapcsán alkalmazott kormányzati üzenetek, az ellenzéki szavazók pedig eddig is meg voltak győződve arról, hogy a kormány korrupt. Így egyelőre nagy politikai haszonszerzésre egyik oldalon sem nyílik lehetőség. Ám ha Rogán Antal sokáig marad a szankciós listán, az kellemetlen lehet az Orbán-kormánynak, és az ellenzék (azon belül is főleg Magyar Péter) rámutathat a be nem teljesült elvárásokra. Ráadásul bár a Trump-Orbán-szövetség erősnek tűnik, továbbra is vannak egyéb kockázatok, ilyen a Trump által ígért vámpolitika, a NATO-tagállamok kényszerítése a katonai kiadások emelésére, illetve az orosz-ukrán háború kezelésének a kérdése.