A levélben szavazók névjegyzékére regisztrált választópolgárok

2014 volt az első országgyűlési választás, amelyen magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok is részt vehettek. Mintegy tíz évig mégsem állt rendelkezésre pontos információ arról, hogy a levélben szavazók mely országokban is élnek. A Political Capital és a TASZ közös kezdeményezésének köszönhetően 2024 vége óta a Nemzeti Választási Iroda (NVI) már napi szinten közli a tényleges lakóhely szerinti adatokat.

A Political Capital 2025. május 6. óta dolgozza fel az NVI által közölt statisztikai adatokat. Az alábbi ábrák ezek alapján, napi szinten frissülve jelzik, hogyan alakul a levélben szavazók névjegyzékére regisztráltak lakóhely szerinti eloszlása.

Az első három oszlop mutatja, hányan szerepeltek a levélben szavazók névjegyzékén a 2014-es, a 2018-as, illetve a 2022-es választás során. A negyedik oszlop pedig naprakészen jelzi az elérhető legfrissebb adatot.

A kördiagram jelzi, hogyan alakul a levélben szavazók névjegyzékére regisztráltak lakóhely szerinti eloszlása. Természetesen Romániából és Szerbiából regisztráltak a legtöbben, a szlovákiai és ukrajnai magyarokról azért nem áll rendelkezésre pontos információ, mert ezekben az országokban (Ausztriával együtt) tiltott a kettős állampolgárság. Erről a három országról ezért csak összesített adatokat közöl az NVI.

Ebben a táblázatban mindig az a tíz ország szerepel, ahol 2025. május 6. óta a legnagyobb számban emelkedett a levélben szavazók névjegyzékére regisztráltak száma. (Sorrend a növekmény szerint.)

Ezen a dián a hat legtöbb, a levélben szavazók névjegyzékén szereplő választópolgárral rendelkező ország(csoport) napi adatainak változása látszik, 2025. május 6. óta.

Abban, hogy a levélben beérkezett szavazatok hogyan alakulnak mandátummá, a választási kisokosunk nyújt segítséget.

A külhonból érkező szavazatok súlyáról itt (2022), itt (2018) és itt (2014) írtunk.