Van valami, ami az adatoknál is érdekesebb a Medián kutatásában
Nemcsak a Medián friss felmérésének adatai látványosak, hanem a pártok reakciói is. A TISZA az 51-36 számpárt ismételgeti, hogy az erejét demonstrálja. A hátrányból való politizálástól két évtizede elszokott Fidesz viszont mindent megtesz, hogy hiteltelennek állítsa be a kutatás eredményeit. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, miért lehet kontraproduktív a Fidesz válságkommunikációja.
A TISZA vezetése egyáltalán nem hihetetlen. A múlt héten nagy visszhangot kiváltott Medián-kutatás szerint a TISZA előnye a Fideszhez képest a teljes szavazókorú népességben már 10 (38-28), a választani tudó biztos szavazók körében 15 (51-36) százalékpont. Bár a kormánypárti politikusok (pl. Orbán Viktor, Kocsis Máté, Gulyás Gergely) igyekeztek „kamunak” titulálni a Medián adatait, valójában azok nem kiugróak, illeszkednek az eddigi trendbe. Tavaly még a kormányközeli közvélemény-kutatók is publikáltak adatokat, a felmérések átlaga pedig már akkor a Fidesz támogatottságának lassú csökkenését és a TISZA népszerűségének dinamikus növekedését mutatta. A Medián már 2024 őszén 11 százalékpontos előnyt mért a TISZÁ-nak, a 21 Kutatóközpont pedig idén áprilisban 14 százalékpontost. Nem a vezetés mértéke újdonság tehát a friss felmérésben, hanem inkább a részletek. Például az, hogy a TISZA már a falvakban is beérte a kormánypártot: tavaly még 32-14 volt a Fidesz előnye a kistelepüléseken, ez csökkent egy év alatt 33-32-re. A pártnélküliek aránya szokatlanul alacsony (22 százalék), ami jelzi, hogy pártnélkülieket, politikából korábban kiábrándultakat tudott Magyar Péter maga mögé állítani. Fontos változást jelent az is, hogy többségbe kerületek azok, akik szerint a TISZA fogja megnyerni a 2026-os választást, és éppen ez az a közhangulat, amelyben erősen kontraproduktív lehet olyan kijelentést tenni, hogy „nem vezet a Tisza Párt, ezt mindenki tudja, aki politikával foglalkozik”.
A kormányoldal nem közöl közvélemény-kutatást, és zavarosan kommunikál. Azért sem áll erős lábakon a Fidesz érvelése, mert a kormányközeli kutatóintézetek – egyetlen kivételtől eltekintve – fél éve nem hoznak nyilvánosságra pártpreferencia-adatokat. Nehéz volna ezt mással magyarázni, mint azzal, hogy a kormány asztalára kerülő nem nyilvános kutatások is hónapról hónapra izmosodó TISZA-előnyt mutathatnak. Nyilvános felmérések hiányában így a Fidesz a Voks 2025-nek nevezett kormányzati konzultációt állítja szembe a közvélemény-kutatásokkal, mondván, az arra leadott szavazatok száma mutatja a tényleges erőviszonyokat. Az elkötelezett tábor megnyugtatására talán alkalmas lehet ez az üzenet, de azon túl aligha győz meg bárkit is arról, hogy megbízható kutatások soránál többet ér egy olyan kampányakció, ahol akárki akárhányszor szavazhat. Tovább gyengíti a kormánypárti érveket, hogy olykor egymásnak is ellentmondanak: hol azt bizonygatják, hogy nem lehet hiteles egy olyan felmérés sem, ami a TISZA vezetését mutatja, hol azt, hogy nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást. A Hont Andrásnak adott interjújában pedig maga a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a 2022-es választás előtt együttműködő ellenzéki erők pártszinten és miniszterelnök-jelölti szinten is vezettek a Fidesz előtt még 2021 őszén, mégis nyertek 2022-ben. Ezzel hiteltelenítette a kormányközeli közvélemény-kutatókat is, hiszen azok abban az időszakban – legalábbis nyilvánosan – a Fidesz előnyét jelezték.
Nem veszi jól ki magát, ha valaki kisebbségből beszél a többség nevében. A magyarországihoz hasonló információs autokráciákban a hatalmon lévőknek folyamatosan fel kell tudni mutatni, hogy mögöttük áll a társadalom túlnyomó többsége, még akkor is, ha ez nem igaz. Az elmúlt 15 évben az Orbán-rezsim ebben sikeres volt, kétharmados parlamenti többségét elsöprő társadalmi többségnek láttatta, ami 2010-ben és 2022-ben stimmelt is, de mind 2014-ben, mind 2018-ban a szavazatok kevesebb mint felével szerzett kétharmados parlamenti többséget. Kétségtelen, az elaprózott ellenzéki oldal 14 éven át nem volt képes kitermelni a Fidesz tényleges politikai alternatíváját. Ez az, ami a TISZA megjelenésével és a többi ellenzéki párt jelentéktelenné válásával megváltozott. Ma a választók erősnek érzik a TISZÁ-t, Magyar Pétert pedig Orbán Viktor esélyes kihívójának – ez tükröződik a Medián adataiban is. Mára a TISZA tábora úgy tudott jelentős, 10-15 százalékpontos előnybe kerülni, hogy az elmúlt egy évben a Fidesz támogatottsága már alig csökkent. Valójában a Fidesz törzstábora még mindig érintetlen, szavazóik száma továbbra is tekintélyes, de a ma már egy irányba húzó ellenzéknél jóval kisebb tömeget ölel fel. Ahogy korábbi elemzésünkben is írtuk, ez az a helyzet, amitől a Fideszben nagyon elszoktak, hiszen csaknem két évtizede, 2006 óta folyamatosan (illetve a rövid, 2021. őszi időszakot leszámítva) maguk mögött tudhatták a választók legalább relatív többségét. Egyelőre nem sikerült váltaniuk, nem éreztek rá, hogyan kellene kisebbségből politizálni.
