Narratívák monitorozása a HDMO Visalert eszközével

A Political Capital hamarosan megjelenő elemzése a kémbotrány május 9-i nyilvánosságra kerülését követő egy hónap eseményeit tekinti át. Bemutatja a kormányzati narratívák alakulását és terjedését, a hazai szélsőjobboldali szereplők reakcióit és akcióit, valamint a közösségi-médiában megjelent, ismeretlen hátterű szereplők által terjesztett, jelentős elérést generáló határrevíziós tartalmakat.

Az elemzés során az adatok gyűjtését és feldolgozását több eszköz kombinált alkalmazásával végeztük. A narratívák feltérképezéséhez a Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO - Hungarian Digital Media Observatory) keretében fejlesztett, programozott szövegbányászati és mesterséges intelligencia alapú módszereket használó, úgynevezett Visalert elemző eszközt használtuk. Ez úgy működik, hogy

1. folyamatosan gyűjti az általunk kiválasztott, mitegy 200 Facebook- és weboldal (híroldalak és egyéb, dezinformációt, összeesküvés-elméleteket is terjesztő oldalak) összes tartalmát a Senti One, egy úgynevezett social listening eszköz API kapcsolatán keresztül.
2. A szövegek tisztítása, előfeldolgozása után azokat egy adatbázisba tölti. Ebből pedig a Visalert egy programeleme minden új cikkhez és bejegyzéshez narratívát rendel.
3. Az eredményeket egy Tableau-alapú dashboard-on jeleníti meg. Ez lehetőséget biztosít a HDMO kutatóinak és tényellenőreinek arra, hogy további elemzéseket, szűréseket, kereséseket, kimutatásokat végezzenek. A Visalert egy további funkciója email értesítést küld a HDMO kutatóinak és tényellenőreinek abban az esetben, ha egy új, intenzív narratíva jelenik meg a vizsgált médiumokon. Ezzel segítve az esetleges új dezinformációs narratívák megjelenésére adott gyors reakciót.

Az elemzésben a Visalert segítségével könnyen beazonosíthatóvá váltak a leggyakoribb kormánypárti narratívák és ezek időbeli alakulása. Ezt mutatja be az alábbi két infografika, a Visalertből nyert adatok alapján. Az első a leggyakrabban előforduló szereplők említettségének időbeli alakulását mutatja be. Látható, hogy Ruszin-Szendi Romulusz volt a meghatározó szereplő, aki több hullámban is visszatér. Mellette Tseber Roland és Holló István jelenik még meg. Mindketten később kerülnek a narratívákba és említettségük alacsonyabb, mint a volt vezérkari főnökéé. A trendvonal azt is mutatja, hogy június második felére a három szereplő említettsége érdemben csökkent. A hozzájuk köthető narratívák háttérbe szorultak. A második infografika pedig a cikkekben terjesztett leggyakoribb narratívák időbeli alakulása mutatja be a kémbotrányt megelőző napokban és az azt követő tíz napban.

A Lakmusz podcastjában Teczár Szilád az elemzés előzetes eredményeiről beszélget Molnár Csabával és Demény Richárddal, a Political Capital kutatóival. Ebben kifejtik, hogy a kémüggyel kapcsolatos kormányzati narratívák nem feltétlenül tükröznek egy jól átgondolt kampánystratégiát, bár illeszkednek a kormány külső és belső ellenségeket egyszerre felmutató általánosabb taktikájába. Azt is végigveszik, hogyan került be az ügy hatására a nyilvánosságba Kárpátalja visszacsatolásának lehetősége, és miként reagált erre a magyar szélsőjobboldal. A felvétel itt meghallgatható.