"It's the economy, stupid"
A Political Capital gazdasági összefoglalója
A választói viselkedést minden országban jelentős mértékben befolyásolja a gazdasági közhangulat, amely inkább a választók percepcióján alapul, mintsem a gazdasági folyamatok közvetlen következménye lenne. Bár nem független a gazdasági mutatóktól, az egyének által érzékelt gazdasági helyzet el is szakadhat az ország tényleges gazdasági állapotától. Összefoglalónkban azokat az adatokat és folyamatokat gyűjtöttük össze, amelyek leginkább alakítják a választói percepciót.
GDP
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) július 30-án közzétett második negyedéves és egyben első féléves jelentése szerint 2025 első félévében 0,1 százalékkal visszaesett a magyar gazdaság. A második negyedévben a bruttó össztermék nyers adatok szerint 0,1, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Nagy Márton szerint a 0,2 százalékos éves növekedés a reális háború idején, de ennek az állításnak a hitelességét erősen megkérdőjelezi, hogy Európában ennél jobban nőttek a gazdaságok. A növekedés hiánya már 2023 óta kudarc a kormányzati gazdaságpolitika számára, az idei év elejére beígért „repülőrajt” elmaradása már a miniszterelnök kompetenciáját is kikezdte.
Reálbér
391 200 forint volt májusban a nettó mediánkereset Magyarországon a KSH legfrissebb statisztikái szerint. Ez 8,3 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi nettó mediánkereset. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 702 800, a nettó átlagkereset 483 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 7,8 , a nettó átlagkereset 7,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ebben a vonatkozásban tehát legalább növekedést mutathat fel a kormány. Az éves alapú növekedés csökkenő üteme azonban továbbra sem állt meg, 2024 októbere óta egyre kisebb mértékben nőnek a bérek, ami jelentősen befolyásolja a közhangulatot.
Infláció
A kormányzati kommunikáció állításaival szemben az inflációt a hatósági árak és az árrés-korlátozás nem törte le. Az embereket leginkább érintő élelmiszerárak idén májusban is 5,9%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A két évvel korábbi árakhoz viszonyítva 7%-kal, a három évvel korábbihoz képest közel 43 %-os az áremelkedés.
Fogyasztó bizalom
A fogyasztói bizalmi index egy olyan gazdasági mutató, amely általában együtt jár a kormánypárt népszerűségi mutatójával, így jól jelzi a kormánnyal való elégedettség vagy elégedetlenség mértékét. A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint júliusban a fogyasztók kilátásai nem változtak júniushoz képest, de az üzleti szektor kissé pesszimistább lett. Így a GKI konjunktúra indexe csaknem 2 ponttal csökkent, s ezzel két és féléves mélypontjára csúszott vissza. A cégek foglalkoztatási hajlandósága enyhén romlott az előző havihoz képest.
Munkanélküliség
Májusban – az egy évvel korábbihoz képest – szokatlan módon 31 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. Az autó- és akkumulátorgyárak leépítéseire nagy közfigyelem irányult az elmúlt hetekben, a CATL például fel is függesztette a magyar dolgozók kirúgását a debreceni gyárából, sajtóinformációk szerint kormányzati nyomás is elképzelhető a reakció mögött.
Választási osztogatás
A kormány a jelenlegi helyzetben a választási szempontoknak ad prioritást a gazdaságpolitikai döntésekben. Kiemelt célcsoportot jelentenek a nyugdíjasok, a kistelepülésen élők, és a gyermeket nevelő családok, de több intézkedéssel próbál a kormány kedvezni a fiataloknak is. A kormányzati intézkedéseket tekintve a Fidesz a kedvezményes lakáshitelt tekinti a jelenlegi első számú csodafegyverének. A miniszterelnök áttörésnek nevezte a lakhatási programot, ami sok pénzt hagyhat az emberek zsebében. Ezt egészíti ki a frissen bejelentett közszolgálatban dolgozóknak járó lakhatási támogatás.
