Nem tudja lerázni magáról a Fidesz a gyermekvédelmi botrányokat
Rémálom a Fidesz számára, amikor a gyermekvédelem kerül a figyelem középpontjába. Ha időről időre el is csendesedik, bármilyen új információ napvilágra kerülése a korábbiaknál is nagyobb felháborodást hozhat. Azért, mert a kormánynak nincs esélye arra, hogy megnyugtatóan lezárja az ügyet.
Elveszített kezdeményezés. A közvélemény-kutatások által jelzett trend szerint a nyár óta eltelt hónapokban eredményesen aktivizálta saját táborát a Fidesz, és elkezdett felzárkózni a TISZÁ-ra. Ezt többek között annak köszönhette, hogy vissza tudta venni a politikai kezdeményezést. A számára kedvező témák uralták a nyilvánosságot, mint például a háború ügye, vagy a kormányzati kommunikáció által végletekig felnagyított Trump-Orbán találkozó. Decemberben azonban újra a figyelem középpontjába kerültek a kormányt defenzívába szorító gyermekvédelmi botrányok, és a Fidesz elveszíteni látszik a kezdeményezést. Ezt igazolják a 21 Kutatóközpont friss adatai is.
Kegyelmi botrány 2.0. Már az őszi „zsoltibácsizásról” szóló elemzésünkben jeleztük: a Szőlő utca néven elhíresült botránysorozat könnyen a kegyelmi ügy második felvonásává válhat. Ez az elmúlt héten bekövetkezett. Miután több videófelvétel napvilágra került arról, ahogy korábban az ott dolgozók bántalmazták a felügyeletük alatt álló fiatalokat, a rendőrség kénytelen volt intézkedni. Magyar Péter gyorsan kihasználta helyzetet, és emlékeztett arra, hogy a közel két éve történt kegyelmi ügy óta nem sikerült a kormánynak eredményt felmutatnia a gyermekvédelmi botrányok tisztázása ügyében. Sőt, egyre több magyaráznivaló merül fel. Ez nem pusztán hátrány a kormánypártnak, hanem a kegyelmi ügyhöz hasonlóan az Orbán-rezsim alapvető identitáselemét kezdi ki, ami tovább erősíti az épp ebben az ügyben fogant TISZÁ-t.
Zavaros kormányzati üzenetek. A kormányzati kommunikáció megpróbálta átírni a fejekben, hogy mi is a Szőlő utca, az áldozatokat lényegében bűnözőnek bélyegezték, mintha a belügyminisztériumi vagy az ombudsmani jelentések nem azt mutatnák, hogy nemcsak a javítóintézetekben, hanem a gyermekotthonokban is rendszerszintű az erőszak. A Fidesz egyidejűleg igyekezett uralni a helyzetet, látványos rendészeti intézkedésekkel. Az állami intézményrendszerből sorra kieső csontvázak nyomán azonban eszkalálódott az ügy. Elképzelhető, hogy személyi vagy intézményi felelőst is fel kell mutatniuk, például a Juhász Péter Pál esetében évekig tétlen rendőrséget, ahogy arra már maga Orbán Viktor is célozgatott november végén a parlamentben. Ez elég nagy váltás ahhoz képest, hogy a kormány néhány hete még legmagasabb szinten tagadta, hogy egyáltalán volna kiskorú érintettje az ügynek.
Lezárhatatlanság. Az, hogy kell-e politikai felelőst is megneveznie a kormánynak, attól is függ, hogy a gyermekvédelmi botrányok meddig uralják a napirendet, és ezek kapcsán mit mér a Fidesz a saját táborában (a kegyelmi ügy idején feltehetően a belső mérésektől ijedtek meg, és hozták meg a vezéráldozatokat). Bár a felháborodás mértéke és a figyelem várhatóan lanyhulni fog a választásig hátralévő időben, bármilyen új információ újra felerősítheti, egyszerűen azért, mert a kormány nem lehet képes megnyugtatóan lezárni az ügyet. A TISZÁ-n is múlik, hogy képes lesz-e tovább vinni a témát. A Magyar Péter által nyilvánosságra hozott gyermekvédelmi jelentések, illetve a hétvégi tüntetés ehhez eddig sikeresen járult hozzá.
