Szintet lépett a magyar választást befolyásoló orosz beavatkozás

Ahogy a tavaly novemberben megjelent elemzésünkben írtuk: zajlik a magyar választási kampányt befolyásoló külföldi beavatkozás, csak épp nem abból az irányból, ahova a kormányzati propaganda igyekszik irányítani a választói tekintetet. A Trump-adminisztráció is nyíltan kiáll az Orbán-rezsim mellett, de leginkább az orosz vezetés számára fontos a jelenlegi magyar kormány hatalomban tartása. Nem önmagáért, hanem az orosz birodalmi gondolkodás átfogó céljai felől nézve. Az Orbán-rezsim ugyanis egy NATO- és EU-tagállam élén komoly szerepet játszik abban, hogy az euroatlanti intézményrendszer gyengüljön. Ezért kapcsolt magasabb fokozatba a magyar országgyűlési választást befolyásoló orosz dezinformációs művelet.

• Az elmúlt egy hétben az Orbán-kormány jól láthatóan igyekezett eszkalálni a magyar-ukrán viszonyt terhelő ellentéteket, mintha csak nyílt konfliktust akarna kiprovokálni. Erről szóltak Szijjártó Péter és Orbán Viktor korábbiaknál is durvább nyilatkozatai az ukrán vezetés ellen, valamint a magyarországi ukrán nagykövet kormánypárti propagandisták által felnagyított berendelése a Külügyminisztériumba. Ezt megelőzően maga a miniszterelnök vádolta alaptalanul azzal az ukrán vezetést, hogy be akarna avatkozni a magyarországi választásba.
• Ezzel párhuzamosan zajlik egy minden jel szerint orosz hátterű dezinformációs kampány a magyar közvéleményt célozva. Előbb igazolhatóan hamis dokumentumokra alapozott információk jelentek meg arról, hogy Ukrajna terrormerénylettel akarná befolyásolni a magyar belpolitikát. Majd egy bizonyítottan fiktív oknyomozó portál igyekezett kapcsolatot felrajzolni Magyar Péter és az ukrán vezetés között, azt a hamis vádat megfogalmazva, hogy Magyar egy kijevi gyermekkórház bombázása utáni humanitárius útja 2024-ben fedőakcióként szolgált arra, hogy 16,7 millió dollárt csempésszen ki Ukrajnából Nagy-Britanniába.
• Központilag fokozzák a háborús rettegést. Az ukrán beavatkozás rémképét az Orbán-kormány által irányított hazai média- és propagandagépezet igyekszik egy egységes narratívában tálalni a magyar választók számára, alátámasztva a kormánypárt legfőbb kampányüzenetét, miszerint az ellenzék külföldi érdekeket képviselne és háborúba sodorná Magyarországot. A kormányközeli Mediaworks által kiadott Ellenpont című portál összefoglalásában mindez így hangzik: „Ukrajna számára élet-halál kérdés lett a magyar választás. Arra számítanak, hogy Magyar Péter hatalomra juttatásával Magyarország is belép a háborúba, és a magyar kormány kifizeti az ukránoknak azt az 5650 milliárd forintot, amit Brüsszel odaígért a magyarok nevében. Ezért akarnak beszivárogni a magyar politikai intézményekbe a Tisza Párton keresztül. A választásig hátralévő időben ukrán titkosszolgálati akciókra, szélsőséges esetben akár merényletekre is számíthatunk Magyarországon”. Az Ellenpont cikkét a teljes kormányzati irányítású médiagépezet hosszan idézte, beleértve a bulvárlapokat is, ami jelzi, hogy igyekeznek ezt a narratívát minél szélesebb körben terjeszteni.
• Elindult az ukránnak beállított hamis zászlós műveletek előkészítése is. Múlt pénteken összesen hét magyarországi oktatási intézménybe és kilenc közintézménybe érkezett ukrán nyelvű bombafenyegetést tartalmazó email. Ennek az akciónak volt előzménye, egyfajta főpróbája, amikor egy évvel ezelőtt, egy átfogó európai bombariadó-sorozat részeként országszerte több száz magyar iskola kapott hasonló üzeneteket. A fenyegetés akkor iszlamistának volt beállítva, de a háttérben leginkább orosz érdek volt kimutatható. Ahogy oroszok állhattak a palágykomoróci görögkatolikus templom ajtajának tavalyi felgyújtása mögött is, amelynek kapcsán az Orbán-kormány szintén az ukránokat vádolta. A templom falára azonban rossz ukrán helyesírással a „Késhegyre a magyarokat!” feliratot fújták, ami szó szerint azonos a 2021-ben Beregszászon alkalmazott feliratokkal, amelyet három azóta letartóztatott férfi tett ki orosz megrendelésre. Az orosz titkosszolgálatok ugyanis rendszeresen alkalmaznak a térségben ilyen hamis zászlós műveleteket az etnikai konfliktusok elmélyítéséhez. 2018 februárjában például a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházát gyújtották fel. Az először ukrán szélsőségesekről tulajdonított támadásról kiderült, hogy két lengyel neonáci férfi követte el, akiket egy oroszbarát szélsőjobboldali német újságíró, Manuel Ochsenreiter pénzelhetett.

• Jó ideje tartó történetmesélésbe illeszkednek a friss események. Tavaly Vlagyimir Putyin a Fidesz kampányüzeneteit visszhangozva nyíltan kiállt Orbán Viktor mellett. Augusztusban pedig az Oroszországi Föderáció Külföldi Hírszerző Szolgálata, az SZVR azt írta egy közleményben, hogy Brüsszel le akarja váltani a magyar kormánypártot, a Tisza Pártban pedig ukrán befolyás érvényesül. Az MTI akkor kommentár nélkül lehozta a külföldi befolyásolásra szakosodott orosz titkosszolgálat közleményét. Sőt, volt már orosz hamis zászlós művelet is, amikor a magyar kormányközeli médiát is igyekeztek felhasználni, akár a tudtukon kívül. Orosz források ugyanis azt állították, hogy Ukrajna „lezuhant orosz drónokat akar felszerelni robbanószerekkel, hogy aztán európai célpontokra irányítsa őket, és ezért Oroszországot hibáztassa”. Mindezt Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője is megerősítette a Pesti Srácok egy cikkére hivatkozva. Idén januárban pedig a közösségi média egyes kormányközeli oldalain újramelegítve kezdték terjeszteni azt a híresztelést, miszerint Putyin vissza akarja adni Magyarországnak Kárpátalját.

Összességében több, nem is különösebben leplezett esemény mutatja, hogy a magyar választásba való egyre látványosabb külső beavatkozásnak orosz háttere van. Erős érdekeltség is elsősorban Oroszország oldalán mutatható ki. Az ukrán beavatkozásról szóló kormányzati narratíva pedig épp az ukrán érdekeltség indoklásánál mutat gyengeséget. Az európai pénzügyi támogatást és az Ukrajnának szánt európai hitelt a magyar vezetés hozzájárulása nélkül is megkapja az ország (enhanced cooperation procedure), ehhez semmi szükség Magyarországon kormányváltásra. Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását pedig számos uniós tagállam ellenzi, ahogy a TISZA is. Ukrajnának jelenleg a legkevesebb szüksége arra van, hogy a nyugati határán konfliktusba keveredjen egy másik országgal, amit mutat, hogy Magyarország egyetlen szomszédjával sem alakult ki ilyen helyzet, holott etnikai feszültségekre és érdekellentétekre lehetne ok mindenhol.