Már a katonaságot is kampánycélokra használja a Fidesz?

„Magyarország kritikus infrastruktúrájának védelme nagyon fontos, de egy kávé azért még belefér” – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf reggeli interjúját beharangozó videójában. Ez a könnyed hangvétel jól jelzi, hogy maga a honvédelmi miniszter mennyire veszi komolyan a miniszterelnök által belengetett állítólagos ukrán fenyegetést. A katonák kirendelése azonban így is megtörtént a kiemelt energetikai létesítményekhez. Ezzel ismét szintet lépett a kormány kampánycélúnak látszó hisztériakeltése.

• Több elemzésben is megírtuk, hogy a kormánypárt az utóbbi hetekben eszkalálni igyekszik a magyar-ukrán viszonyt a háború rémképének minél erőteljesebb felfestése érdekében. Ennek fő oka, hogy a választási kampányban eddig minden más témában kudarcot vallott a Fidesz. A kormánnyal alapvetően elégedetlen közhangulatban ez maradt számára az egyetlen hatásosnak tűnő üzenet: „ha nem folytathatja az Orbán-kormány, akkor háború lesz”. Felmérések is mutatják, hogy ezzel a témával képes tömegeket befolyásolni a kormánypárt. Ehhez azonban vissza kell hoznia a 2022-es hangulatot, amikor közvetlenül az ukrajnai háború kitörése után komoly félelmek voltak a magyar társadalomban.
• A kormányzati nyilatkozatok, a plakátok, és a hatásvadász AI-videók mellett a háborús félelmek, a közvetlen fenyegetettség érzésének fokozását szolgálhatja a katonák és a látványos katonai járművek megjelenése a közterületeken. Nem először láthatunk ilyet Magyarországon: a 2015-ös menekültválság idején, majd a covid-járvány, illetve az ukrajnai háború kitörése után történt már hasonló intézkedés. Egyetlen esetben sem bizonyosodott be, hogy erre valóban szükség volt.
• Nem kizárt persze olyan helyzet, amikor a kritikus infrastruktúra védelme nagyon is indokolt lehet. Csakhogy a kormány eddig semmivel nem tudta alátámasztani az állítólagos ukrán fenyegetést. Katonailag totálisan abszurd feltételezés, hogy a Keleten Oroszország ellen háborúzó Ukrajna Nyugaton megtámad egy NATO-tagállamot. Ha pedig komolyan vesszük az Orbán-kormány érvelését a magyar választásba beavatkozni akaró ukrán vezetésről, akkor politikailag semmi sem állna távolabb az ukrán érdektől, minthogy ilyen akciókkal megerősítse a hivatalban lévő magyar kormányt.
• Ha van ország, amelynek érdekében áll ukránnak feltüntetett hamis zászlós műveleteket szervezni, az Oroszország, amely eddig is próbálkozott már feszültséget kelteni ilyen akciókkal a régióban Lengyelországtól Kárpátalján át Romániáig. Ahogy Oroszországnak áll érdekében a nyugati országok kritikus infrastruktúrájának rongálása is, ahogy azt a Varsó-Lublin közti vasútvonal elleni novemberi szabotázsnál is láthattuk. Az Orbán-kormány azonban általában meg sem említi Oroszországot. Mintha nem is Oroszország lenne az egyik háborús fél, mintha nem épp ő kezdte volna a háborút, és mintha nem is orosz támadás okozta volna a Barátság kőolajvezeték január végi leállását.
• Ha végül tényleg sor kerülne a kampányban valamilyen hamis zászlós műveletre Magyarországon, az a kormány számára is jelenthet politikai kockázatot. Visszaüthet a kormányra, hogy a látványos katonai készültség ellenére sem tudta megvédeni az országot. Nem kizárólag a kormánynak lesz álláspontja arról, hogy ki az elkövető, hanem EU- és NATO-tagállamról lévén szó a szövetségi rendszer szolgálatai is vizsgálódnának. Végül pedig kiszámíthatatlan, hogy egy ilyen eset milyen folyamatokat indítana el a magyar választókban, akiknek a többsége jelenleg nem bízik a kormányban.