Kevesebb, szervezetlenebb és széttartóbb lett az ukránellenes dezinformáció a magyar Facebookon
Vezetői összefoglaló
Bár nem lángol úgy az ukránellenes tartalmaktól a magyarországi Facebook, mint 2026 áprilisa előtt, továbbra is parázslik. Ahhoz, hogy fel-fellobbanjon, nem szükséges sok olajat önteni rá – elég néhány emlékeztető csepp.
Jelentősen visszaesett az Ukrajna-ellenes dezinformáció mértéke, de sok a sugalmazás. Míg a választási kampányban az Ukrajna-ellenes dezinformációs narratívák főszerepet játszottak a Fidesz-kormány kommunikációjában, és azokat nagy erőkkel terjesztették, azóta ez jelentősen visszaesett. A 2026. szeptember-októberi időszakban feldolgozott 617, legalább 150 ezer megjelenést produkáló, Ukrajnával szorosabban vagy lazábban kapcsolatos Facebook-posztból mindössze 54-ben azonosítottunk be ellenséges, félrevezető tartalmat. Ugyanakkor számos olyan Ukrajnával kapcsolatos tartalom jelent meg, amelyek nem tartalmaznak konkrét dezinformációt, de megpendítik az évek során kifeszített ukránellenes húrokat.
Központosítás helyett kakofónia. A mennyiség mellett visszaesett a szervezettség is. Már nem egyetlen agytrösztben kidolgozott üzenetek fegyelmezett terjesztése zajlik, hanem a különböző véleményformálók „saját hatáskörben” szórják a különböző, gyakran dezinformációt is tartalmazó ukránellenes üzeneteket. Sok más mellett ezt is elhozta az orbáni propagandagépezet szétesése. Bár az 54, ellenséges vagy félrevezető poszt többségében megjelent a háborús keretezés, mintegy tucatnyi üzenetet, vádat tudtunk elkülöníteni egymástól, és csak három olyan üzenet volt, amely legalább tíz posztban visszaköszönt.
Fő narratívák: nem az oroszok felelősek a háborúért, az ukrán vezetés pedig korrupt. A legtöbbször azt visszhangozzák, hogy (1) Ukrajna és a Nyugat felelős a háború elhúzódásáért. Ez ér össze azzal, hogy (2) NATO-orosz konfliktus fenyeget. Számos kétes állítást pedig (3) az ukrán vezetés korruptságára vezetnek vissza.
Egyedi terjesztők sokasága. Rendkívül sokszínű azon Facebook-oldalak listája, amelyek legalább 150 ezer megtekintést generáltak egy-egy Ukrajnával kapcsolatos poszttal. A 36 ilyen oldal közül csak 9-nek sikerült ez egynél többször, és csak egyetlen egynek ötször. Orbán Viktor és Orbán Balázs is csak egy-egy alkalommal tudott erős ukránellenes üzenettel idáig jutni, és mindössze három Fidesz-közeli szereplőnek sikerült bejutnia a top 9-be.
Az Ukrajnával kapcsolatos dezinformációk nem tűnnek el, legfeljebb átalakulnak. 2026 novemberétől kéthavonta tesszük közzé a Facebookon terjesztett legnagyobb elérésű, Ukrajnával kapcsolatos dezinformációs tartalmak elemzését. Az alábbi jelentés az első a sorban, amely a 2026. szeptember-októberi időszakot fedi le.
Az elemzések a 2026 októberétől 2028 márciusáig futó, a Mérték Médiaelemző Műhely és a Political Capital közös, Az Ukrajna-ellenes dezinformációk múltja és jövője: megoldások a megértésre, feldolgozásra és rezilienciára című projektjének keretében készülnek, amelyben számot vetünk az elmúlt évek dezinformációs rendszerének működésével, feltérképezzük az Ukrajnával kapcsolatos dezinformáció káros hatásait, tovább követjük a trendeket és narratívákat, illetve vizsgáljuk a társadalmi attitűdöket, a gyógyulás lehetőségeit. Mindez segíti a megértést, erősíti a dezinformációval szembeni ellenállóképességet, tanulságul szolgál a politikai döntéshozók és mindannyiunk számára.
A projekt Izland, Liechtenstein és Norvégia finanszírozásával, az EGT és a Norvég Civil Alapon keresztül valósul meg.
Ezen a felületen gyűjtjük a témában született elemzéseinket, kutatásainkat.
1. Jelentősen visszaeső Ukrajna-ellenes narratívák
Az Ukrajna-ellenes dezinformáció a Fidesz-kampány fő vonala volt április előtt. A vizsgált, 2026. szeptember-októberi időszakban feldolgozott 617, Ukrajnával kapcsolatos, legalább 150 ezer megjelenést produkáló Facebook-posztból mindössze 54-ben azonosítottunk Ukrajnával szorosabban vagy lazábban kapcsolatos ellenséges, félrevezető tartalmat. Mivel csak a 150 ezer megtekintést produkáló posztokat vizsgáltuk, ez nem jelenti azt, hogy ne terjedhetett volna ebben az időszakban még sok hasonló tartalom. Ugyanakkor arra következtethetünk belőle, hogy az Ukrajna-ellenes dezinformáció mértéke csökkent, hiszen az Ukrajnával kapcsolatos legnézettebb posztoknak csak a töredéke tartalmazott ilyet.
Bár pontosan összehasonlítható adat nem áll rendelkezésre az idei kampányidőszakból, érzékletes képet ad egy akkori kutatásunk, amelyben Orbán Viktor 50 legnépszerűbb Facebook-posztját vizsgáltuk hasonló időtartamban, 2026. január 13. és március 13. között. Az akkori 60 nap alatt az Ukrajna-ellenes narratíva volt a leggyakoribb és legvirálisabb Orbán megosztásai közül: az 50 posztból 19 szólt erről, amelyek összesen több mint 23,1 milliós nézettséget és 1,1 millió reakciót értek el.
Orbán Viktor 50 legnépszerűbb Facebook-bejegyzésében szereplő főbb narratívák teljesítményének összehasonlítása 2026. január 13. és március 13. között*

* A kutatás során a Gerulata Juno közösségimédia-figyelő eszközzel azonosítottuk az 50, legtöbb felhasználói interakciót kiváltó Facebook-posztot, amelyeket aztán tartalmilag elemeztünk. A posztok szövege mellett a képi és videós tartalmakat is elemeztük.
Ezzel szemben a most vizsgált 2026. október-novemberi időszakban Orbán Viktornak és Orbán Balázsnak is csak egy-egy alkalommal sikerült erős ukránellenes üzenettel elérniük a 150 ezres megtekintési határt (lásd lejjebb).
2. Központosítás helyett kakofónia
Míg az Orbán-rezsim évei alatt egy erősen központosított propagandagépezet gyártotta és terjesztette számtalan csatornán a jól kimunkált üzeneteket, ma jóval kuszább a kép. Az orbáni médiabirodalom szétesése és a közösségimédia-csatornáik megfogyatkozása nemcsak a felületek vagy a megosztások számának csökkenését hozta el, hanem jól látszik az is, hogy nem egyetlen agytrösztben kidolgozott üzenetek fegyelmezett terjesztése zajlik, hanem a különböző véleményformálók (köztük politikusok, influenszerek, propagandaoldalak, de egyszerű magánszemélyek is), „saját hatáskörben” szórják a különböző, gyakran dezinformációt is tartalmazó ukránellenes üzeneteket.
Már abból jól látszik ez, hogy nincs 3-4 vezető üzenet, ami a magas megjelenésszámot generáló posztok jelentős részében megjelenne. Bár a háborús keretezés az Ukrajnával kapcsolatos ellenséges, félrevezető állítást tartalmazó 54 Facebook-poszt többségében megjelent, mintegy tucatnyi különböző üzenetet, vádat el tudtunk különíteni egymástól, és ezek közül mindössze három köszönt vissza legalább tíz posztban.
Fontos, hogy mivel csak a 150 ezer megtekintést produkáló posztokról van szó, ez nem azt jelenti, hogy ne terjedhetett volna ebben az időszakban még sok hasonló tartalom; a legnagyobb elérésű posztok elemzése viszont alkalmas arra, hogy beazonosítsuk, mely üzenetek azok, amelyek a vizsgált időszakban a leginkább uralkodóvá váltak.
A 2026. szeptember-októberben leggyakrabban megjelenő ukránellenes üzenetek
(a legalább 150 ezer megtekintést generáló Facebook-posztokban)

3. Fő narratívák: nem az oroszok felelősek a háborúért, az ukrán vezetés pedig korrupt
A legtöbbször arra utalnak a jellemzően erős érzelmeket kiváltani hivatott posztok, hogy (1) Ukrajna és a Nyugat felelős azért, hogy a háborús konfliktus még mindig tart. Ez ér össze gyakran azzal, hogy (2) fenyeget egy NATO-orosz konfliktus. Számos kétes állítást pedig (3) az ukrán vezetés korruptságára vezetnek vissza. (A posztok egy része több azonosított ellenségképző narratívát is magába foglal, ezért nem adhatók össze a fenti a táblázat egy-egy oszlopában szereplő értékek.)
- A számtalan dezinformáció közül a Kreml számára vélhetően az a legfontosabb, hogy Európában minél többen higgyék, hogy nem Oroszország, hanem Ukrajna és a Nyugat tehető felelőssé a háború elhúzódásáért. Ez köszön vissza a leginkább virálissá váló posztok vizsgálatából is. Meglehetősen változatos képet mutat ugyanakkor, hogy mivel támasztják ezt alá. Több felületen egyszerű üzleti érdekeket sejtetnek a háború elhúzása mögött, megint máshol Manfred Weber sejlik fel master mindként. Bevett gyakorlat az is, hogy az orosz félre sokkal inkább jellemző vádakkal illetik az ukránokat; ilyen például, hogy rengeteg külföldi katonát soroznak be, képeznek ki.
- A Nyugatot és az ukránokat hibáztató narratíva gyakran összeér azzal, hogy készülni kell egy NATO-orosz konfliktusra. Ezt az olajat maga Putyin öntötte a propaganda tüzére, többször megpendítve egy Európával való fegyveres konfliktus lehetőségét: „Miért beszélnek a 2030-as háborúról? Mi készen állunk, de nem akarunk háborúzni Európával, nem lenne győztese.” Az üzenet, ami azt a hamis látszatot kelti, mintha Európa szándékában állna háborúba keveredni Oroszországgal, 4 különböző nagy elérésű posztban is megjelent: 2 az Orosz Hírek felületén 1-1 a Magyar Nemzet és Deák Dániel Facebook-oldalán.
- Az Ukrajnára ragasztott „korrupt” címke ebben az időszakban legtöbbször az úgynevezett „aranykonvoj” kapcsán jött elő. Az október elején történt gyanúsítások következtében Orbán Viktor is megszólalt, Európa legnagyobb korrupciós botrányának nevezte az ügyet, és azt írta, hogy nem adott utasítást az akcióra. Csak ez az egy poszt 2,2 millió megtekintésig jutott, és jó pár hasonló született ennek farvizén, amelyek mind az ukrán állam korruptságának bizonyítékát láttatták az esetben.
Futnak még: EU-csatlakozás, pénzügyi összeomlás, Magyarország mint harcászati célpont
- Főleg a Fideszhez köthető figurák terjesztik, hogy Ukrajna potenciális harcászati célponttá tette Magyarországot. Szeptember végén néhány napra vált virálissá ez a pánikkeltés. Ahogy Cseresnyés Péter, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője állítja, „CÉLKERESZTET RAJZOLNAK MAGYARORSZÁGRA – Az ukrán üzemanyag-infrastruktúrát folyamatos orosz támadások érik. Ezért az ukránok a veszélyeztetett készletek egy részét Magyarországra, közvetlenül az ukrán határ közelébe helyeznék át. Ami Ukrajnában a háború miatt nincs biztonságban, azt most magyar területen tárolnák.” Az orbáni propagandagépezet összeomlásának jele az is, hogy ezt a vádat nem tudták melegen tartani, a hír megjelenését követő néhány nap után ki is kopott a közösségi média teréből.
- Ahhoz képest, hogy alig több mint egy éve még Orbán Viktor a legégetőbb kérdésnek nevezte Ukrajna uniós csatlakozásának megakadályozását, a két vizsgált őszi hónapban ez a narratíva már inkább csak a futottak még kategóriában jelent meg. Ahogy az is, hogy „az EU bele fog rokkanni Ukrajna finanszírozásába”, vagy hogy „az ukrán vezetés illegitim” Utóbbi Donald Trump megnyilvánulása miatt vált néhány napra újra témává, miután az amerikai elnök azt mondta, Ukrajnának ideje lenne új elnököt választania.
4. Egyedi terjesztők sokasága
A kézi vezérlés megszűnését, és nem mellesleg a korábban a propagandába ölt kormányzati pénzcsapok elzárását jelzi az a tény is, hogy rendkívül sokszínű azon Facebook-oldalak listája, amelyek képesek voltak legalább 150 ezer megtekintést generálni.
36 felületnek sikerült, közülük csak 9-nek egynél többször, és egyetlen tartalom-előállítónak ötször. Orbán Viktor és Orbán Balázs is csak egy-egy alkalommal tudott erős ukránellenes üzenettel idáig jutni, és mindössze három Fidesz-közeli szereplőnek sikerült bejutnia a top 9-be: Szabó Gergőnek, Deák Dánielnek és a Magyar Nemzetnek.
Azok a 2026. szeptember-októberben leggyakrabban megjelenő, ukránellenes üzeneteket terjesztő Facebook-oldalak, amelyek legalább 2 posztjukkal legalább 150 ezer megjelenést generáltak

Úgy tűnik, hogy az Ukrajna-témát továbbra is erős felhasználói figyelem övezi. Az utal erre, hogy az egyébként jellemzően kevés megjelenést generáló privát felhasználók is képesek több százezres megjelenést produkálni ilyen tartalommal. 27 Facebook-oldaltól és magánprofiltól találtunk ugyanis 1-1 olyan posztot, amely legalább 150 ezerszer jelent meg a Facebookon, messze lekörözve az adott felhasználó más posztjait.
5. Sugallni is elég
Rengeteg olyan Ukrajnával kapcsolatos tartalom jelenik meg, amelyek nem tartalmaznak konkrét dezinformációt, de megpendítik az évek során kifeszített ukránellenes húrokat.
- Az 1956-os forradalom 70. évfordulójának ünnepi megemlékezésére például Magyar Péter meghívta Volodimir Zelenszkijt, ami apropót szolgáltatott ahhoz, hogy felemlegessék, a forradalmat leverő szovjet hadseregben ukrán nemzetiségű katonák is szolgáltak. Ezzel azt sugallták, mintha a mai ukrán államnak és annak elnökének lenne felelőssége az 1956. novemberi megszállásban, ezzel is gerjesztve az ukránellenes indulatokat.
- Az ukrán katonai érdekeket nyilvánvalóan sértette az amerikai-orosz megállapodás az orosz dízelolaj exportjáról, miközben Ukrajna célzottan támadta az orosz gazdaság és hadviselés számára kritikus létesítményeket. A Körképen ezt így keretezték: „Eldurvul a helyzet: Zelenszkij gázolajalkut ajánlott Donald Trumpnak, egy zsarolóüzenettel: végső soron Kijev dönti el, hogy szétlövik-e az amerikai árakat is meghatározó orosz finomítókat.”
- Kerkez Milos, a magyar labdarúgó-válogatott és az FC Liverpool védője, valamint édesapja is felkerült az ukrán Mirotvorec (Béketeremtő) nevű oldal adatbázisába, mint „Ukrajna ellensége”. Erre az után került sor, hogy a 2026. szeptember 25-ei Magyarország–Ukrajna (0–1) Nemzetek Ligája-mérkőzés végén a pályán Kerkez és az ukrán Viktor Cihankov dulakodtak. A mérkőzés után Kerkez édesapja egy olyan videót osztott meg az Instagramon az incidensről, amely alá az orosz AK-47 rapcsapat egy dalát vágta be. A Mirotvorec bár nem hivatalos ukrán felület, az incidens különösen alkalmas volt az ukránellenes hangulatkeltésre. Október 16-án Kerkezék lekerültek a listáról. Mindez rengeteg indulatos Facebook-posztot generált, dezinformáció terjesztése nélkül is hevítve az ukránellenes érzelmeket.
Érzékelhető, hogy bár nem lángol úgy az ukránellenes tartalmaktól a közösségimédia-tér, mint 2026 áprilisa előtt, de továbbra is parázslik, és nem is szükséges sok olajat önteni rá ahhoz, hogy fel-fellobbanjon, elegendő hozzá néhány emlékeztető csepp. Például egy dühös Putyin-kép, amihez csak annyi a szöveg, hogy „Putyin kiakadt Zelenszkij fenyegetésén Az 1. kommentben a részletek” – máris megvan a 344 ezer megjelenés, és még kézzel fogható információ sem kellett hozzá.
Módszertan
Az Ukrajnával kapcsolatos dezinformációk nem tűnnek el, legfeljebb átalakulnak. A Meta Content Library (Meta Platforms, Inc., September – November 2026. Meta Content Library version v6.0) felületén monitorozzuk azokat a Facebook-posztokat, amelyek tartalmazzák az „Ukrajna”, az „ukrán”, az „orosz”, a „Putyin” szavak valamelyikét, és legalább 150 ezer megjelenést generáltak. A megjelenések száma azt mutatja, hogy az adott poszt hány alkalommal jelent meg a felhasználók képernyőjén, nem pedig azt, hogy hány egyedi felhasználóhoz jutott el. Ha valaki többször találkozik ugyanazzal a poszttal, akkor azok mindegyike külön megjelenésnek számít.
Az irreleváns tartalmak kiszűrését követően a posztokat adatbázisba rendezzük, majd beazonosítjuk, mely ukránellenes narratíva jelenik meg bennük. Számos tartalom esetében több ilyen narratíva keveredik, ilyenkor egy poszthoz több beazonosított narratíva tartozik. A 18 hónapot lefedő monitorozás során újabb narratívák kerülhetnek be az adatbázisba.
Azt is összesítjük, mely tartalomgyártók felületein jelennek meg a vizsgált tartalmak. Fontos, hogy csak a 150 ezer megtekintést generált tartalmak kerülnek be az adatbázisba, tehát ezek a tartalom-előállítók jellemzően az itt megjelenített értékeknél több hasonló tartalmú posztot tesznek közzé. Nem célunk tehát teljes képet adni a Facebookon terjedő összes ukránellenes tartalomról, a legnagyobb jelenléttel bíró üzenetek és a fő tendenciák felmérésére és bemutatására viszont ez a módszertan mindenképp alkalmas.
2026 novemberétől kéthavonta tesszük közzé a Facebookon terjesztett legnagyobb elérésű, Ukrajnával kapcsolatos dezinformációs tartalmak elemzését. Ez a jelentés az első a sorban, amely a 2026. szeptember-októberi időszakot fedi le.
A témában született elemzéseinket, kutatásainkat ezen az oldalon gyűjtjük.
