A járműipar visegrádi központjai azért küzdenek, hogy ne maradjanak le az e-mobilitási fejlesztések tekintetében

2019-05-10

Az uniós tagállamok nem támogatták az Európai Bizottság (EB) digitális adórendszert felállító javaslatát, ami alapján megadóztathatók lennének az olyan internetes nagyvállalatok, mint a Google vagy a Facebook. A patthelyzet feloldása érdekében az Unió végrehajtó szerve kérvényezte, hogy adóügyekben a tagállamok térjenek át minősített többségi döntéshozatalra, amit a V4-országok egyértelműen elutasítottak. A visegrádi kormányok most saját nemzeti digitális adójavaslataik elfogadásával próbálkozhatnak.

V4: 2019 a fontos döntések éve az Európai Unióban című projekt keretében készült kollaboratív elemzés.

Szerzők: Pavla Hosnedlová, Pavol Szalai, Karolina Zbytniewska, Zgut Edit 

Szlovákiát sokkhatásként érte, mikor kiszivárgott, hogy a Volkswagen elengedne 3 ezer munkavállalót az ott foglalkoztatott 15 ezerből.

A járműipar a szlovák GDP 12 százalékáé és az ipari termelés 44 százalékát adja. A Volkswagen volt eddig a legnagyobb magánfoglalkoztató az országban. A robbanómotoros autókat összeszerelő multinacionális vállalatok képezik a szlovák gazdaság gerincét.

A Volkswagen állítása szerint a munkahelycsökkentés fő oka, hogy visszafogják több modelljük gyártását. Ugyanakkor a cég nem tisztázta ennél jobban az indokokat, mindössze a Wolfsburgban elfogadott vállalati stratégiájára mutogatott. Mikor Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök márciusban ellátogatott a cég főhadiszállására, hogy szlovák munkahelyekért lobbizzon, felületes ígéretekkel tért haza. A kormány időközben új stratégiát fogadott el, melyben elismerte a szektor képzett munkaerőhiánnyal, növekvő fizetésekkel és az alkalmazott kutatások alacsony számával kapcsolatos aggodalmait.

De Szlovákia helyzete eltér a többi visegrádi államétól.

Az alacsony károsanyag-kibocsátású járművek aránya mind a négy országban kisebb az uniós átlagnál, ami éles ellentétben áll a járműiparral kapcsolatos függőségükkel. A V4 államai hasonló strukturális problémákkal küzdenek: a lakossági fogyasztás tekintetében az alacsony vásárlóerő, a termelés tekintetében pedig a kevés kutatási beruházás jelenti a fő problémát.

Másrészt, néhány visegrádi állam fejlődésnek indult az e-mobilitás területén. Magyarországon a legnagyobb az elektromos járművek piaci részesedése. A csehek saját elektromos autókat és akkumulátorokat fejlesztenek, és a Tesla óriási gyárának Csehországba költözéséről álmodnak. Lengyelország egymillió elektromos autót szeretne látni a lengyel utakon 2025-re. Bár a terv nem éppen reális, az ország elindult a fejlődés útján, köszönhetően egy új elektromosautó-fejlesztésének és a nemzetközi akkumulátorgyártási befektetéseknek.

Visegrád számára kihívást jelent az e-mobilitás szektor gyors fejlődése, de ambícióból nincs hiány.

Az egymilliós terv

Nyugat Európához képest a V4-es országokban alacsony az elektromos járművek piaci részesedése. A brüsszeli Transport & Environment civil szervezet egy jelentése szerint csak Magyarország másfél százalékos eredménye közelíti meg a két százalékos uniós átlagot. Mindössze néhány ezer újratölthető autó közlekedik a visegrádi országokban, míg a robbanómotoros járművek száma több tízmillióra tehető.

 

A szakértők szerint a lassú fejlődés okai a magas ár és a töltőhálózat elégtelensége. A visegrádi országokban fontos faktor még az alacsony vásárlóerő.

A mai helyzet ellenére a visegrádi országoknak nagy terveik vannak. Lengyelországot leszámítva mindannyian támogatják az elektromos járművek megvásárlását. Többen tervezik a töltőhálózatok bővítésének támogatását is, nemzeti és uniós forrásokból.

2016-ban az akkori lengyel miniszterelnök-helyettes Mateusz Morawiecki bejelentette, hogy egymillió elektromos autót szeretnének a lengyel utakon látni 2025-re. Morawiecki miniszterelnökként is tartja magát az ígéretéhez, a lassú haladás ellenére is.

A cseh e-mobilitási akcióterv várakozásai szerint az elektromos autók piaci részesedése 2020-ra 1, 2025-re pedig 4 százalék lesz. Ugyanakkor Zdenek Petzl, a Cseh Járműipari Szövetség vezérigazgatója szerint a célszámok nem reálisak.

Miután 2016 és 2018 között a szlovák kormány 5 millió euróval támogatta az elektromos autókat, most még 5 milliót költene az új akcióterve keretében. Emellett még 1 millió eurót adna az önkormányzatoknak elektromos töltőállomások megépítésére. Pozsony 35000 elektromos autóval számol 2030-ra és 1500 elektromos töltőállomással 2025-re. Tekintve, hogy jelenleg 1700 hibrid és teljes mértékben elektromos jármű közlekedik Szlovákiában (amelyek 200 töltőállomás szolgáltatásait vehetik igénybe), ez nehezen teljesíthető célnak tűnik.

Egyedül Magyarország teljesít jól töltőállomások tekintetében: 1562 elérhető töltő van az országban a LeasePlan flottamenedzsment cég szerint.

Autóktól az akkumulátorok felé

Ismerve kitettségüket a járműiparnak, az e-mobilitás fejlesztése egyszerre megoldás és szükségszerűség a visegrádi országok számára. A négy ország nem számít arra, hogy az erős járműiparuk képezheti az alapját jövőbeli jármű- és akkumulátorgyártási terveiknek.

A lengyel miniszterelnök egymillió autós terve úgy számol, hogy az ország elektromos autókat fog gyártani. Bár az első helyi projekt – az Ursus ’Elvi’ fantázianévre hallgató elektromos kisbusza – kérdésessé vált két partner kiválása után, egy új terv is útjára indult négy lengyel energiavállalat együttműködésével az ’Elektromobilitás Lengyelország’ kezdeményezés keretében. Az első személygépjármű-modellt idén tavasszal mutatnák be.

Az Európai Számvevőszék (ECA) egy új kutatása szerint az autók árának körülbelül felét az akkumulátorok teszik ki. Lengyelország tisztában van ezzel. 2018-ban a koreai LG Chem akkumulátorgyárat nyitott Wroclaw közelében. 500 millió eurót fektettek be, 2000 embert foglalkoztatnak és évi 100 ezer akkumulátort szeretnének gyártani. Emellett 2020-ra a lengyel Alsó-Sziléziában megépül majd a legnagyobb lítium-ion akkumulátorhoz szükséges elektrolit üzem a régióban, ez a kínai Zhangjiagang Guotai-Huarong New Chemical Materials nevű céghez tartozik majd.

Hazai ötletek

Csehország is nagyban gondolkodik. A Cseh Járműipari Szövetség szerint „Csehországnak ki kellene használnia a járműipar lehetőségeit, hogy aktívvá és a jövő alakítójává váljon a mobilitás területén.”

A Skoda, a Volkswagen cseh leányvállalata idén tervezi elindítani első elektromos autójának gyártását, 2022-re pedig tíz új modellt szeretne útjára indítani.

Az ország esélyes volt Elon Musk Teslájának és a kínai Contemporary Amperex Technológiai Vállalat akkumulátorgyártási befektetéseire, de mára ezek a remények elhalványultak.

Ugyanakkor a cseheknek van saját akkumulátorgyártó cége. A HE3DA, ami egy cseh kutató patentjével rendelkezik, 2019 végén kezdi majd meg az lítiumakkumulátorok gyártását az északkelet-csehországi Magna Energy Storage gyárban.

Magyarországon leginkább a multinacionális járműipari cégek fektetnek a szektorba. Az Audi megkezdte az elektromotorok gyártását, a Mercedes-Benz Cars pedig 2018 júniusában jelentette be első magyarországi full-flex gyárát Kecskeméten, amely 2020-tól egyazon gyártósoron állítja majd elő a különböző modelleket, beleértve az elektromos autókat is.

A következő határ, amit át kellene törni, az a helyi cégek becsatolása a globális folyamatokba. Ahogy Kilián Csaba, a Magyar Gépipari Egyesület ügyvezető titkára mondta a Political Capitalnek, „a munkaerőhiány robotizációval történő kiváltása tekintetében a nagy nemzetközi cégek többsége kiemelkedően teljesít. Fontos lenne, hogy a hazai KKV-k is lekövessék ezt a folyamatot, amihez továbbra is stabil és kiszámítható szabályozó környezetre van szükség”.

Hatalmas gyárak az álmaikban

Szlovákia maradt el leginkább a versenyben a visegrádi államok között. Ugyan az eUP!-ot, egy elektromos autót, kizárólag a Volkswagen szlovákiai gyárában szerelik össze, a Szlovák Elektromos Jármű Szövetség igazgatója, Patrik Krizansky arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyár alapja nem a moduláris e-jármű platform, így a „hosszú távú fenntarthatósága megkérdőjelezhető”.

De vannak más lehetőségek is: a PSA Peugeot-Citroen megkezdi hamarosan a Peugeot 208-as elektromos változatának gyártását és a helyi Kia és Jaguar Land Rover gyárak is gyárthatnak a későbbiekben elektromos járműveket.

Szlovákia ennél is tovább menne. Az energetikai ügyekért felelős szlovák uniós biztos, Maros Sefcovic azt írta Facebookon, hogy „nagyon remélem, Szlovákiában is lesz egy hatalmas akkumulátorgyár, ami annyira nélkülözhetetlen az elektromos járművekre való megállíthatatlan átállási folyamatban”.

A Bizottság úgy véli, csak az unióban az akkumulátorok iránti kereslet, ami 2025-re elérheti a 250 millió eurós éves értéket, 10-20 nagy akkumulátorgyárat tesz szükségessé, amik körülbelül 200 gigawattnyi lítium-ion akkumulátort állítanának elő évente.

A visegrádi országok mára szintén beneveztek erre a versenyre.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695