A V4 támogatja a Nyugat-Balkán uniós integrációját, de ez nem elég a sikerhez

2019-05-24

Mind a négy visegrádi állam támogatja az EU és a NATO bővítését, különösen a Nyugat-Balkán irányába. Ez az egységes álláspont Koszovó esetében törik meg, de Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint „minél több tagunk van [az EU-nak], annál erősebbek vagyunk”.

V4: 2019 a fontos döntések éve az Európai Unióban című projekt keretében készült kollaboratív elemzés.

Szerzők: Zgut Edit, Karolina Zbytniewska, Lucia Yar és Ondřej Plevák

Szijjártó egy tavalyi moldovai látogatásán tett kijelentése, ahol az uniós tagságra vágyó ország külügyminiszterével, Tudor Ulianovschivel tárgyalt, felfedheti a leplet a V4 és az EU általános bővítéspolitikai felfogásáról: a nyíltajtós integrációs politika melletti elkötelezettséget bemutató szavakat nem követik döntő fontosságú tettek. Ezt a megközelítést általában a csatlakozási folyamatok nehézségével indokolják.

Mind a hat nyugat-balkáni állam egyik fő külpolitikai céljaként határozta meg az uniós csatlakozást. Az integráció létfontosságú a régió demokratikus fejlődése, békéje és jövőbeli meggazdagodása szempontjából. Ezen felül a bővítés a legjobb ellenszere annak, hogy más szereplők – mint Kína, Oroszország, Törökország vagy az Egyesült Arab Emirátusok – Trójai Falóként használják fel a régiót, hogy a hátsó ajtón jussanak be az uniós piacokra. A hat országnak mindössze 18 milliós lakossága van, összesített GDP-jük pedig Szlovákiáéval ér fel, így elméletben nem lenne nehéz feladat helyet szorítani nekik az 500 milliós unióban.

A nyugat-balkáni bővítés kihagyhatatlan helyzetnek tűnik az EU számára, ha – ahogy Jean-Claude Juncker mondta – valóban szeretne „stabilitást exportálni” és a „jövő világának alakítójává” válni.

A V4 egységes a nyugat-balkáni integráció kérdésében

A V4 nagyon sokszor hangoztatta, hogy ideje, hogy a szavakat tettek kövessék az EU déli bővítése kapcsán. Két érv támasztja alá ezt az eltökéltséget: az egyik a szolidaritás, a másik pedig a gazdasági és a biztonságpolitikai stratégiájuk. „Szeretnénk megosztani a politikai és gazdasági rendszerváltás, illetve az uniós csatlakozás alatt szerzett tapasztalatainkat” – mondta Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter.

Ennek köszönhetően a cseh, a magyar és a lengyel uniós tanácsi elnökségek fontos napirendi pontként kezelték a nyugat-balkáni integrációt, támogatták a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások lezárását és a szerb csatlakozási folyamat megindítását. A 2016-os szlovák elnökség (amikor Horvátország már tag volt, Szerbiával pedig már folytak a tárgyalások) inkább a bővítés általánosabb kérdéseivel foglalkozott. Amikor Brüsszel a nyugat-balkáni bővítési kilátásokról szóló anyag vázlatát készítette 2018 elején, Pozsony azt javasolta, hogy Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia részt vehessenek bizonyos szakpolitikai folyamatokban a csatlakozásuk előtt.

De a szavak szintjén a többi V4-es állam is nagyra tör. Tomáš Petříček cseh külügyminiszter a közelmúltban az Albániával és Észak-Macedóniával folytatandó csatlakozási tárgyalások megnyitását követelte. „Mindkét ország fejlődésen ment keresztül, és meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy megtegyék a következő lépést. Mikor áprilisban szerb képviselőkkel találkozott, Petříček azt mondta, hogy az ország „kulcsfontosságú része a balkáni uniós integrációs folyamatoknak”, és felajánlotta a cseh tapasztalatok megosztását szerb kollégáival.

A csoportból egyedül Lengyelország vesz részt a Berlini Folyamatban, ami egy széleskörű kormányközi kezdeményezés 10 taggal. A Folyamat a nyugat-balkáni régió együttműködését hivatott elősegíteni, mintegy kiegészítve az EU bővítési politikáját. Idén Varsó elnökli a Berlini Folyamat munkáját, júniusban pedig Poznanban fognak találkozni a kezdeményezés résztvevői.

A konstruktív kezdeményezések és javaslatok mellett a V4 élen jár az EU kritizálásában is, amiért az nem támogatja elég erősen a Nyugat-Balkán integrációját. A Miroslav Lajčák vezette szlovák diplomácia például „szerencsétlennek és politikailag károsnak” nevezte a Juncker által emlegetett lehetséges csatlakozási dátumokat. Eduard Kukan szlovák EP-képviselő, az EU-Szerbia Stabilizációs és Együttműködési Parlamentáris Bizottság EP-delegációjának elnöke, egyetért Lajčákkal: „amennyiben, miután a dátumokat bejelentették, nem tesznek specifikus lépéseket és indítanak projekteket, a következmények az ország számára negatívak lesznek”.

A ködös ígéreteket kritizálja Magyarország is, ami szintén elsődleges politikai és gazdasági célként tekint a régió integrációjára. „Ha évi egy-két fejezetet nyitunk meg, az minden, csak nem bátorítás. Holott bátorítanunk kellene ezeket az országokat, jelezni számukra, hogy érdemes energiáikat a csatlakozásra összpontosítaniuk, mert másként az Európa-ellenességet erősítjük, amit mindannyian el akarunk kerülni” – mondta év elején Szijjártó Péter.

Marta Szpala lengyel szakértő, a Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) vezető munkatársa hozzátette, hogy amennyiben Brüsszel döntésképtelen marad, harmadik országok kovácsolhatnak előnyt a tétovázásunkból.

Nyugat-Balkán: stratégiai régió, stratégiai tettek

Több kihívás is a régió integrációnak újában áll: korrupció, szervezett bűnözés, emberkereskedelem, illegális migráció és államközi viták. Ezek önmagukban nem csökkentik a régió stratégiai értékét az EU szemszögéből, mivel a Nyugat-Balkánt külpolitikai eszközként is lehet használni – mondja Orosz Anna, a Magyar Külügyi és Külkereskedelmi Intézet (KKI) kutatója – míg az EU hatékony demokratizáló erő lehet a régióban.

Tekintve, hogy a V4 államai földrajzilag is közel vannak a Nyugat-Balkánhoz, az EU aggodalmait és értékeit a régióban leginkább a visegrádi országok hangoztatják. Ennek is köszönhető, hogy minden V4-es állam stratégiai nézőpontból tekint a V4 integrációjára. A négy ország azonban más és más szemszögből közelíti meg a témát. Lengyelország a stabilitás és biztonsági dimenzióit tartja a legfontosabbnak, míg Csehország, Magyarország és Szlovákia erős gazdasági és befektetési fókusszal tekint a régióra. A V4 nem csak csoportként, de kétoldalú szinten is kifejezi támogatását a nyugat-balkáni integráció felé.

Stratégiai dokumentumaiban a szlovák külügyminisztérium kiemeli, hogy az EU bővítése az előre lefektetett kritériumok teljesítése esetén befektetés lenne egy biztonságos, stabil és egységes Európai Unió kialakításába, főleg az értékek terén. „A balkáni biztonság és a stabilitás szorosan összekapcsolódik teljes Európa biztonságával és stabilitásával, ezért Szlovákia támogatja a régió NATO integrációját” – írja a külügy.

Ugyanakkor egyetlen visegrádi országként és öt uniós tagállam egyikeként Szlovákia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, de minden alkalommal támogatja a Belgrád-Pristina párbeszéd folytatását, ami kulcsfontosságú a tagjelölt státuszú Szerbia mihamarabbi csatlakozása szempontjából. „Minél jobban csinálja meg Koszovó a házi feladatát, annál inkább meggyőzi a szkeptikus országokat” – mondta Henrik Markuš, a szlovák külügy volt igazgatója. Pozsony térfeléről nem várhatók számottevő változások Koszovó ügyében a közeljövőben.

Lengyelország támogatása a bevezetett reformok sikerétől függ. Varsó szerint az integrációs folyamat a legjobb eszköz a változás eléréséhez, ami reformokat és gazdasági fejlődést idéz majd elő a régióban. Lengyelország nem szeretne extra feltételeket támasztani a tagjelöltekkel szemben – mondta Tomasz Żornaczuk, a Lengyel Nemzetközi Kapcsolatok Intézete Közép Európai Programjának vezetője.

Lengyelország szemszögéből a nyugat-balkáni bővítésnek két dimenziója van – politikai és technikai. Varsó célja, hogy megoszthassa saját tapasztalatait a rendszerváltásról. A politikai támogatáson kívül Lengyelország az integrációs folyamat kulcsfontosságú területein is segítséget nyújt. E célból 2015-ben a külügyminisztérium elindította a „Bővítés Akadémiát”, ami nyugat-balkáni országoknak szánt képzéseket tart. Az Európai Bizottság bővítési csomagjában megfogalmazott ajánlásokat követve segíti az akadémia a régió államait a külpolitika, az uniós integráció, a biztonság, a földművelés, a gazdaság és az igazságügy területein.

Szlovákia közvetlen tudástranszfereket ajánlott fel a rendszerváltással és az uniós integrációs folyamattal kapcsolatosan – húzza alá Tomáš Stražay, a Szlovák Külpolitikai Szövetség elemzője. Eduard Kukan szerint „Szlovákia számára a többlethaszon abban rejlik, hogy az országnak nincsenek problematikus történelmi kapcsolatai a régióban, ahogy rejtett érdekei vagy titkolt napirendje sem.” Ezért a szlovák diplomaták őszinte közvetítőként vehetnek részt a folyamatban. Valószínűleg minden V4-es politikus ezt mondaná.    

Puha hatalmi csata a Nyugat-Balkánon

Nyilvánvalóan minden visegrádi ország – ahogy a többi uniós tagállam is – tudja, hogy a nyugat-balkáni régió a globális szuperhatalmak csatatere, ahol Kína, Oroszország, Törökország, Szaúdi-Arábia és mások is jelen vannak.

A cseh Masaryk Egyetem szakértője, Věra Stojarová azt mondja, hogy „ha a Balkán nem válik az EU részévé, akkor külső hatalmak befolyása alatt maradhat. Oroszország kifejezetten érdekelt abban, hogy konfliktusokat szítson a Balkánon”. A cseh határ mindössze 600 kilométerre van.

Tehát puha hatalomra van szükségünk, illetve stratégiai befektetésekre. Ezért „annyira fontos az európai értékek terjesztése ezekben az országokban, és fontos a régiónak, hogy az EU részévé váljon, ne legyen más nagy országok befolyási övezete” – mondta a cseh alsóház elnöke, Radek Vondráček (ANO).

Věra Stojarová különböző megközelítéseket lát a régió feletti befolyásért küzdő országok részéről. Bár ma az EU a balkáni országok legnagyobb kereskedelmi partnere, Kína a legnagyobb befektetője, Oroszország pedig a puha hatalom tekintetében áll az élen. A szakértő szerint az EU-nak mindhárom kategóriában többnek kellene tennie. „A legfontosabb, hogy az EU a liberális demokrácia népszerűsítésére összpontosítson világszerte, illetve saját hírét és értékeit terjessze, különben az orosz propaganda fogja dominálni a társadalmi-politikai párbeszédet” – így a szakértő.

Oroszország amellett, hogy feszültséget szít bizonyos társadalmi csoportok között, nem kínál valós politikai alternatívát a térség számára, ami ellentétes az EU térségbeli érdekeivel és törekvéseivel. Egyes versenytársak esetében (pl. Kína) a probléma, hogy gyengítik az uniós reformokhoz kötődő feltételrendszer érvényesíthetőségét azáltal, hogy befektetéseiknél nem érvényesítik azokat. Így részben ennek orvoslása jelentene megoldást, amely azonban a helyi reformok erősítését, valamint a versenytársakkal való jobb koordinációt is igényelne – mondta Orosz. A megoldás egyszerűen a hatékonyabb verseny lehetne a befektetésekért az uniós cégek részéről, amit a reformok és az értékekhez való ragaszkodás eredményezne.

Varsó is tisztában van ezekkel az előnyökkel. De Tomasz Żornaczuk túllép ezeken a vonalakon. Fontosnak tartja megjegyezni, hogy a Közös Piac által termelt gazdasági haszon a jövőben segítheti a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcot. Lengyelország fejleszti kereskedelmi kapcsolatait a régióban, miközben évről évre több lengyel turista látogatja meg Albániát és Macedóniát. Emellett munkaerőpiaci igényei miatt Lengyelország reméli, hogy a térségből magasan képzett munkások és specialisták érkeznek majd az országba. Kulturális hasonlóságaik miatt pedig könnyű lehet az asszimiláció. Ez jelentős agyelszíváshoz vezet a Nyugat-Balkánon, amit Lengyelország és a többi közép-kelet-európai tagállam is jól ismer saját tapasztalataiból. Idővel viszont az integráció javítja a helyiek képzettségét és növeli a munkavállalók hatékonyságát.

Ha egy konkrét országot kell választanunk, ami kiemelkedően fontos a V4 számára, Szerbia lenne az. A legnagyobb nyugat-balkáni országnak Magyarország a legfontosabb V4-es kereskedelmi partnere, majd Lengyelország következik. A magyar kormány nemzeti identitás hangsúlyozására építő politikájába is illeszkedik Szerbia uniós integrációjának támogatása – mondta a Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője. A Balkán-szakértő szerint a határok jövőbeli átjárhatósága, és ehhez kapcsolódóan az infrastruktúra fejlesztése erősíti a vajdasági magyarsággal fennálló kapcsolatokat, ami két ponton hozhat előnyt a kormánynak. Az egyik, hogy a 2010-ben a Fidesz kezdeményezésére bevezetett kettős állampolgárságnak köszönhetően ez további szavazatokkal kecsegtet a magyar kormány számára. Ahogy az a legutóbbi parlamenti választásokon is bebizonyosodott, a határon túli magyarok aktivizálható kisebbségének elsöprő többsége szavaz a Fideszre, míg más magyarországi párt nem tudott labdába rúgni a kettős állampolgároknál. Továbbá a Nyugat-Balkán csatlakozása a magyar gazdasági terjeszkedéshez is hozzájárulhat.

A termékeken és szolgáltatásokon kívül Orbán Viktor kormányközeli befektetők macedóniai és szlovéniai médiavásárlásain keresztül egyben exportálja is saját politikai nézeteit a régióba. A volt macedón kormányfő, Nikola Gruevszki pártját támogató médiumok felvásárlása például gazdaságilag nem megtérülő, politikailag viszont mindenképpen kifizetődő befektetés: a magyar miniszterelnök regionális befolyásának kiterjesztésére szolgáló puha hatalmi eszköz. A régiós szövetségesek támogatása mellett egyszerre szolgálja Orbán menekültellenes, euroszkeptikus, illiberális világnézetének propagálását, valamint a propagandagépezetek irányítására, a társadalmi diskurzus manipulálására vonatkozóan is iránymutatást ad.

Amellett, hogy Nikola Gruevszki tavalyi befogadása  felfogható egyrészt a keleti és nyugati szövetségi rendszer közötti választásként, másrészt üzenetként is értelmezhető: a magyar kormányfő ezzel akarta nyugati szövetségesei tudtára hozni, hogy szuverén tényező, aki nem hajlandó megfelelni Washington vagy Brüsszel elvárásainak. A magyar kormány által évek óta propagált, Soros Györgyről szóló összeesküvés-elmélet pedig részben balkáni „importtermék”: Macedónia „desorosizálását” a Gruevszki-kormány idején hirdették meg, és ott indult az első „Stop Soros” mozgalom is. A „puha hatalom” tehát minden szempontból kétélű fegyver.

Epilógus

A Nyugat-Balkán uniós integrációja előnyös az EU hosszú távú érdekei szempontjából. Ugyanakkor Brüsszel, miközben saját problémáival, például a Brexittel, a politikai polarizációval és a szélsőséges politika főáramúvá válásával van elfoglalva, feladta ambiciózus céljait a Nyugat-Balkánon. Ezért válik egyre fontosabbá a Berlini Folyamat és a V4 támogatása – hangsúlyozta Marta Szpala.

Mikor az EU-ellenes érzelmek fontos tagállamokat késztettek arra, hogy gondolkozzanak el az Unió elhagyásán, a további integráció egy kifejezetten fontos pozitív szimbólum az EU-nak. Ugyanakkor, ahogy a szakértők rámutattak, többre van szükség szimbólumoknál és kijelentéseknél. Leginkább egy konkrét akciótervre, dátumokkal. Kezdésnek a „csatlakozási tárgyalások megnyitása Albániával és Észak-Macedóniával júniusban, ahogy azt tervezték, kötelező lenne, hogy megőrizzék az EU hitelét a régióban” – javasolja Tomáš Stražay.  

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695