Muszlimellenes populizmus Magyarországon: a szélekről a fősodorba

2019-07-31

A Brookings Institution felkérésére a Political Capital is részt vett a The One Percent Problem: Muslims in the West and the Rise of the New Populistscímű nemzetközi kutatási projektben, amelynek célja, hogy a jobboldali populizmus iszlámhoz és muszlimokhoz fűződő kapcsolatának feltérképezésén keresztül vizsgálja a jobboldali populista mozgalom megerősödését. Ennek a kapcsolatnak az elemzése közelebb vihet minket ahhoz, hogy jobban megértsünk olyan fogalmakat, mint a nemzeti identitás, az államiság, az állampolgárság, valamint a többség és a kisebbségek viszonya.

A projekt arra a jelenségre épül, hogy a muszlimokat és az iszlámot övező társadalmi viták a kulturális választóvonalakra és identitáskérdésekre fókuszáló politizálás egyik fő hajtóerejévé váltak. Ez lett a populista korszak egyik legmeghatározóbb témája, amelyet egyaránt a zászlójukra tűztek jobboldali populisták és a szélsőjobb.

A projekt 10 országra terjed ki: Ausztriára, Dániára, Franciaországra, Hollandiára, Lengyelországra, Magyarországra, Németországra, Olaszországra, Svédországra és az Egyesült Államokra. A kutatás két részből állt: egyrészt elméleti kutatómunkából, másrészt szélsőjobboldali és nemzeti populista pártok, mozgalmak támogatóival, tagjaival, aktivistáival és tisztségviselőivel készített interjúkból.

A magyarországi tanulmány a következő témákkal foglalkozik:

  • politikai és történeti kontextus;
  • a szélsőjobb felemelkedése;
  • a migrációs krízis politikai következményei: a jobboldal átrendeződése;
  • a szélsőjobb és a populista jobb ideológiája;
  • az iszlám keretezése;
  • víziók az identitásról és a hovatartozásról;
  • Európa jövőjéről alkotott elképzelések.

A tanulmányunk fő megállapításai:

  • A Fidesz olyan politikai rendszert hozott létre, amely teljes mértékben az ő politikai érdekeire lett szabva, és amely biztosítja, hogy a párt teljes kontroll alatt tudja tartani a politikai folyamatokat és a közbeszédet. A politikai versenyt és pluralizmust kiüresítették azok a szabályok, amelyek kizárólag és tudatosan a kormánypártnak kedveznek, míg az ellenzéki pártokat hátrányos helyzetbe hozzák, a független szereplőket pedig igyekeznek elhallgattatni.
  • A Fidesz 2015 óta uralja a migrációval kapcsolatos magyarországi közbeszédet. Ez két okra vezethető vissza. Egyrészt a magyar társadalomban korábban is létező migrációval kapcsolatos félelmekre (amelyek illeszkednek a közép-európai mintázatokba), másrészt a Fidesz közbeszéd feletti kontrolljára. Ez utóbbi legfőbb okai a média dominálása és a masszív propagandakampányok, amelyek gyűlöletkeltő retorikán, összeesküvés-elméleteken és dezinformáción alapulnak.
  • Az ideológia és a politikai narratívák tekintetében sok átfedés mutatkozik a populista jobb és a szélsőjobb között. A domináns narratíva mindkettejük esetében három alappilléren nyugszik: a nacionalizmuson, a migráció biztonságiasításán (amelynek központi eleme a civilizációk és vallások közötti háború víziója), valamint a liberalizmus- és rendszerellenességen. Mind a populista jobboldalra, mind a szélsőjobboldalra jellemző, hogy összeesküvés-elméletekkel magyaráz politikai eseményeket, ellenségképet generál és félelmet gerjeszt társadalmi csoportokkal szemben.
  • Míg 2015 előtt az iszlám nem volt jelen a magyarországi közbeszédben, 2015 után az iszlámról folyó diskurzus főként a keresztény Nyugat és a muszlim világ közötti kulturális háború kontextusába helyeződött. Mind a Fidesz, mind a szélsőjobboldali szervezetek körül levő interjúalanyaink azt hangsúlyozták, hogy a kapcsolat a nyugati világ és a muszlim világ között legalábbis ellentmondásos, de még inkább problémás, az alapvető értékekben mutatkozó eltérések pedig nagyon súlyosak, sőt, akár teljesen összeegyeztethetetlenek. Ebből kifolyólag a legtöbb interjúalanyunk szerint a muszlim közösségek nem tudnak hatékonyan integrálódni a nyugati társadalmakba, miközben az ennek ellentmondó, a sikeres integrációs példákat figyelmen kívül hagyják.
  • Mindazonáltal sok populista és szélsőjobboldali interjúalanyunk alapvetően nem ellenséges az iszlámmal mindaddig, amíg az Európán kívül van. Néhány szélsőjobboldali interjúalanyunk kifejezetten tisztelettel viseltet az iszlám iránt annak hagyományos környezetében és közösségében. A Fidesz iszlámmal és muszlimokkal kapcsolatos kommunikációját a kettős beszéd jellemzi. Míg a hivatalos kommunikációban a Fidesz élesen, negatív kontextusban beszél az iszlámról és a muszlimokról, akár explicit, akár implicit módon, addig a kormánytisztviselők, beleértve a miniszterelnököt, elismerően beszélnek róluk a különböző diplomáciai eseményeken.
  • A kormány folyamatos migrációellenes kampányainak köszönhetően az arab- és muszlimelleneség, amelyek jelentéktelenek voltak 2015 előtt, mára erősebb lett, mint a Magyarországon hagyományosan jelen lévő cigányellenesség és antiszemitizmus.
  • Mind a magyar szélsőjobb, mind a populista jobb Magyarországot etnikailag homogén és dominánsan keresztény vallású országnak tekinti, a nemzethez tartozás pedig a közös nyelven, kultúrán és értékeken alapszik.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695