Milyen jövő vár Európára a koronavírus után?

2020-06-30

Közhely, de a pandémia a maga módján mégiscsak történelmi léptékű változást hozott az életünkbe. Bár a koronavírus-járvány kezdete óta szinte minden társadalomtudományi és politológiai eszmefuttatás a pandémiáról szól, kevés az olyan írás, amely holisztikus képet próbál adni a vírus társadalmi (főleg szociálpszichológiai) hatásairól, az előttünk álló lehetséges jövőképekről. Ebben a tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy a rendelkezésre álló elemzések, illetve saját spekulációk alapján megvizsgáljuk, milyen irányba mozdulhat el Európa (és általában a nyugati világ) jövője. Arra is kísérletet teszünk, hogy összegyűjtsük azokat a jó gyakorlatokat, amelyek árnyalják a válságok után megjelenő, néha kötelezően és sablonosan apokaliptikus képet. A válság utáni világ nem feltétlenül a Mad Max-szerű disztópiákhoz fog hasonlítani. Érdemes megvizsgálni, milyen jó politikai döntések születtek országos, illetve helyi szinten az elmúlt hónapokban, amelyek megalapozhatják egy jövőbeli progresszív politika körvonalait is.

Nem hiszünk a történelmi determinizmusokban. Nem csak egyféle lehetséges jövő létezik, a holnap pedig nem virágzik ki organikusan és törvényszerűen a tegnap eseményeiből. A jelen politikusi és választói döntései határozzák majd meg, milyenné válik a jövő. Ez azt is jelenti, hogy nem egységes jövőben kell gondolkodnunk: a válság hatásában lesznek szabályszerűségek, de ezek nem a természettudományos törvényszerűségek bizonyosságával érvényesülnek minden országban és minden régióban. A forgatókönyvek felvázolásánál ugyanakkor törvényszerűen egyszerűsítünk, és utakat rajzolunk fel egy olyan mezőre, ahol valójában minden irányban el lehet indulni.

Köszönettel tartozunk a Friedrich Ebert Alapítványnak, és azon belül Jörg Bergstermannak, Beate Martinnak és Molnár Jánosnak azért, hogy támogattak minket ebben a projektben. Köszönjük Nagy Zsófiának, Lakner Zoltánnak, és Bombera Krisztának, hogy a tanulmány bemutatóján részt vettek és fontos hozzászólásaikkal továbbgondolkodásra késztettek minket. 

 

A teljes tanulmány itt érhető el. A tanulmány bemutatójáról készült videó itt tekinthető meg.

Vezetői összefoglaló

Három forgatókönyv a jövőre

Tanulmányunkban abból indulunk ki, hogy a pandémiát követő világ sok szempontból más lesz, mint az azt megelőző. Három forgatókönyvet azonosítottunk a jövőre vonatkozóan, de természetesen egyes országok és régiók esetében különböző forgatókönyvek érvényesülhetnek.

  • A „Progresszív Paradicsom” mint optimista (már-már utópisztikus) forgatókönyv abból indul ki, hogy a válság olyan társadalmi és politikai felismerésekhez vezethet az erőforrások korlátozottságával, a globalizált világ hátrányaival, illetve a társadalmi egyenlőtlenségek veszélyeivel kapcsolatosan, ami végül egy igazságosabb, zöldebb, demokratikusabb berendezkedéshez vezet el. Az erős állam hatalmát a régi társadalmi szolidaritás és új szolidaritásformák, lényegében az emberi jogok tiszteletén alapuló jóléti rendszerek expanziójára alapozza. Nyugat-Európa jelentős részében a kormányok rendszerint jelentősebb újraelosztáson keresztül igyekeznek mérsékelni a hatásokat. Németország, Ausztria és egyes északi országok (Dánia, Finnország) gyakorlata, ha be nem is teljesítheti, de ebbe az irányba mozdíthatja a politikai-társadalmi folyamatokat
  • A „Leviatán rémuralma” mint pesszimista-disztópikus forgatókönyv abból indul ki, hogy az állami szerepvállalás erősebb hatalomkoncentrációval, és a hatalommal való visszaéléssel párosul. A „sose szalaszd el a kínálkozó válságot”! elvet követve nemcsak a diktatúrákban, de a demokratikus világban is kapva kapnak a politikusok a kínálkozó lehetőségen. Felerősödik a hatalmi centralizáció, az állampolgárok pedig a nagyobb biztonság reményében önként mondanak le szabadságjogaik jelentős részéről. A járványügyi és gazdasági krízishelyzet kivételes alkalmat teremt az államok vezetői számára új jogi és bürokratikus hatalmi eszköztár kifejlesztésére és normalizálására, melyeket az állampolgárok fokozott manipulálására, kontrolljára, a hétköznapi élet és a gazdasági rendszer önérdeken alapuló kihasználására használnak fel. Ilyen tendenciákat figyelhetünk meg Lengyelországban, Magyarországon vagy éppen Szerbiában a pandémia következményeképp.
  • A „Sodródás az árral” forgatókönyve gyengébb állami szerepvállalás mellett dezintegrációs tendenciákat vetít előre. Az államok több területen is csődöt mondanak a válságok és azok következményeinek kezelésében. A régi szolidaritási formák már nem, az újak még nem működnek megfelelően, minek következtében a politikai rendszerek a társadalmi alrendszerek dezintegrálódnak, és egyenetlen, mintázattá nem formálódó új struktúrák jönnek létre. Az adaptációhoz szükséges hatalmi, gazdasági, technológiai és kulturális változások ad hoc módon, az azokat alkalmazó uralmi és társadalmi csoportok lehetőségeitől, érdekeitől függetlenül zajlanak le. A krízis folytán meggyengülő államok nemzetközi kooperációra való lehetősége, hajlandósága is gyengül, ebbe a vákuumba pedig könnyebben törnek be külső szereplők. A káosz ugyanis részben termékeny is lehet, utat nyitva az új típusú mozgalmi formák, politikai együttműködések vagy állampolgári érdekérvényesítés előtt.

A forgatókönyvek magvalósulása természetesen a járvány jövőbeli alakulásától is nagyban függ. A virológusok és közegészségügyi szakértők három különböző forgatókönyvet vázoltak fel a járvány lecsengésére egy 24 hónapos időkeretben. A „csúcsok és völgyek” szcenárió szerint a 2020. tavaszi kezdő járványhullámot több, változó mértékű hullám fogja követni, amelyek a mozgást és a gazdasági aktivitást korlátozó intézkedések ismételt bevezetésére kényszeríti az önkormányzatokat és kormányokat, az elkövetkező egy vagy két év során. Az „őszi hullám” elképzelés szerint a járvány alábbhagy ugyan nyáron, de ősszel a pandémia egy nagy, a tavaszi kezdetet is felülmúló hullámmal tér vissza, hasonlóan a 1918-1919-es spanyolnátha második hullámához, amit a járvány lassú lecsengése követ a fokozódó nyájimmunitásnak köszönhetően. A „lassú izzás” forgatókönyve szerint a legrosszabbon már túlvagyunk, a járvány alacsony intenzitással lesz jelen az elkövetkező években, miközben az élet nagyjából visszatér a régi kerékvágásba. A közegészségügyi előrejelzések alapján az első és második járványügyi helyzet járulhat leginkább hozzá a politikai, társadalmi és gazdasági rendszerek átalakulásához, illetve az újításokhoz, mivel a folyamatos közegészségügyi fenyegetés mind a kormányokat, mind az embereket hosszú távú és tartós adaptációra kényszeríti a halálozások minimalizálása és a gazdasági tevékenység maximalizálása érdekében.

Progresszív válaszok a pandémiára: jó gyakorlatok

A közvélemény válasza a koronavírus-járványra

A közvélemény eddigi trendjeiről részben információt nyerhetünk arra vonatkozóan, hogy milyen forgatókönyvek valósulhatnak meg a jövőben. Még egyszer: nem hiszünk abban, hogy csak egyféle kimenetele lehet a válságnak, így a közvélemény egyes tendenciáiból sem feltétlenül csak egyféle kimenetel következhet.

A „Progresszív paradicsom” kibontakozását segítő tendenciák:

  • Az Eurobarometer kutatása alapján a tudósokba, a tudományba vetett bizalom egyértelműen erősödött. Az európai választók a tudósokat tartják a legmegbízhatóbb információforrásnak a pandémiával kapcsolatban.
  • Nem igaz, hogy a lakosság kizárólag a rendpárti intézkedéseket támogatná. A járvány terjedésének lassítása érdekében több országban vezettek be, vagy van fejlesztés alatt olyan mobiltelefonos alkalmazás, amely képes beazonosítani azokat a személyeket, akikkel a vírushordozók közeli kapcsolatba kerültek. Ennek kötelezővé tételét a lakosság jelentős része nem támogatná. Leginkább azért nem, mert a kormányok hozzáférnének az egyének személyes adataihoz.
  • A lakosság egyes országokban feltűnő fegyelmezettséget mutatott az észszerű korlátozásokhoz való alkalmazkodásban. A Google helyadatain alapuló jelentései szerint márciusban meredeken visszaesett a szórakozóhelyek, a munkahelyek, a tömegközlekedési csomópontok látogatottsága Magyarországon. Június elején már az átlagos januári szinthez közelítő adatok láthatók. Budapesten volt a legmagasabb a közlekedés visszaesése. A visszatérés lassan, fokozatosan zajlott.

A „bürokratikus Leviatán” forgatókönyvet valószínűsítő tendenciák:

  • A járvány erősíti a gazdasági lecsúszás érzését. Az Európai Parlament 21 tagállamára kiterjedő felmérésében részt vettek 58 százaléka került nehéz helyzetbe a pandémia következtében. A legtöbbet említett probléma a személyes jövedelmek csökkenése volt, a teljes mintában 30% jelezte ezt. A leginkább érintettek a bolgárok, a görögök, az olaszok és a spanyolok mellett a magyarok voltak.
  • A társadalmi távolságtartás miatt beszűkült személyes kapcsolatok hatással voltak az emberek pszichikai jólétére is. A Tárki hazai felmérésében a megkérdezettek 16 százaléka tapasztalt magán valamilyen lelki problémát. Egy európai kutatás szerint pedig Európában – köztük hazánkban is – a legjellemzőbb érzelmi állapot a bizonytalanság.
  • Az etnikai előítéleteket a járvány a jelek szerint inkább felerősítette – a nyugati világban az ázsiaiakkal szemben, Afrikában az európaiakkal szemben

A „sodródást” erősítő tendenciák:

  • A járvány megjelenése utáni első hónapokban jellemzően nőtt az európai kormánypártok támogatottsága. Ennek mértéke azonban országonként nagyon eltérő volt. Úgy tűnik tehát, a jelenlegi válsághelyzetben is erősödik a hatalmon lévőkbe vetett bizalom, azaz érvényesül a politikatudományban „rally around the flag”-ként ismert jelenség. Az egészségügyi kockázatok mérséklődésével, a korlátozások feloldásával a figyelem sokkal inkább a gazdasági válságkezelésre fókuszál majd, illetve más, eddig háttérbe szorult belpolitikai kérdések is újra előtérbe kerülnek. Ezek a folyamatok hosszabb távon inkább a népszerűség csökkenését valószínűsítik. Ez a folyamat már megfigyelhető Nagy-Britanniában és máshol is: a Kantar legfrissebb mérései alapján, a legtöbb G7-országban (Japán kivételével) csökkenő pályán van a kormányzat népszerűsége. Magyarországon a Fidesz támogatottsága stabil maradt, minimális erősödéssel.
  • A G7-országokban és Szlovákiában végzett felmérések azt jelzik, hogy jelenleg óvatosak az emberek a majdani védőoltással kapcsolatosan. A kutatásokban részt vevők mintegy 30 százaléka volt elutasító, vagy legalábbis bizonytalan, amikor arról kérdezték, hogy beoltatná-e magát. Ez komoly veszélyeket rejt a jövőre nézve a pandémia megfékezése szempontjából – hiszen a bizonytalanságot csak felerősíti a járvány kapcsán új erőre kapott oltásellenes mozgalom.

Demokratikus és egyenlősítő jó gyakorlatok

A koronavírus-krízis felszínre hozott számos problémát, illetve súlyosbította a már meglévőket. A társadalmi egyenlőtlenségek például egyértelműen nőnek, a lakhatási problémák fokozódnak, hiszen az ugrásszerűen növekvő munkanélküliség a tartalékokkal kevésbé vagy egyáltalán nem rendelkező társadalmi rétegeket sokkal inkább sújtja. A mindennapok példátlan leállása ugyanakkor lehetőséget is teremt a változtatásokra, legyen szó közlekedésről vagy akár városszervezésről.

Az új típusú koronavírus-járvány okozta krízisre számos progresszív válasz született az elmúlt időszakban, amelyeket tanulmányunkban összegyűjtöttünk, és amelyek mutatják, hogy első forgatókönyvünk nem csak merő utópia. Az egyes témáknál helyet kaptak a helyi, önkormányzati szintű és állami szintű lépések is, hiszen sok esetben kiegészítik egymást, illetve hasonló lépéseket az egyes országokban a városvezetés, máshol a kormány foganatosított.

Igyekeztünk úgy gyűjteni a jó gyakorlatokat, hogy azokban mind nyugat-európai, mind kelet-európai minták szerepeljenek. Az áttekintett gyakorlatokból szakpolitikai, de nem politikai alapon válogattunk, így több, a tanulmányban „progresszívként” előfeltételezett gyakorlatot jobboldali vezetésű kormányzatok vagy városok vezettek be. Az alábbiakban röviden kiemelünk témakörök szerint néhányat az ígéretes gyakorlatok közül.

  • Lakhatási költségek felfüggesztése és a kilakoltatási moratórium. Lisszabon felfüggesztette a bérleti díjat az önkormányzati lakások 70 ezer lakója számára. Barcelona hasonló felfüggesztést vagy részletfizetést vezetett be, pénzügyi segélyt hirdetett meg a lakhatás támogatására, illetve konzultációt és mediációt nyújt szükség esetén. Az Egyesült Királyságban a vírus megjelenését követő 3 hónapban senkit sem lakoltathattak ki, akkor sem, ha esetleg lejárt a vízuma vagy visszautasították a menedékkérelmét.
  • Hajléktalanellátás. Pozsonyban higiéniai állomásokat hoztak létre a hajléktalanok számára. Ezeken az állomásokon ivóvíz és alapvető higiéniai szolgáltatások elérhetők.
  • Létfenntartáshoz szükséges alapjövedelem. Spanyolországban, ha nem is feltétel nélküli alapjövedelmet, de létfenntartáshoz szükséges alapjövedelmet vezettek be június 15-én. Ennek lényege, hogy a 472 eurós, egyéb jövedelemmel nem rendelkezőknek járó alapjövedelem munkavállalással, akár részmunkaidős munka esetén is csökken, a különbséget fizeti az állam.
  • Rasszizmus elleni lépések. A rasszizmus, a xenofóbia és a diszkrimináció ellen Barcelona városa felgyorsította a rendvédelmi szervek által elkövetett feltételezett visszaélések kivizsgálását és az eljárásokat, illetve új, belső monitoring eljárásokat vezetett be ezek megelőzésének érdekében.
  • Családon belüli erőszak. Franciaországban hotelekben szállásolják el az áldozatokat, és több mint egymillió eurós külön támogatást nyújtanak családon belüli erőszak ellen küzdő civil szervezeteknek. Mivel az erőszak bejelentése megnehezült, a Kanári-szigeteken is bevezettek gyógyszertárakban olyan kódszavakat, amelyekkel az áldozatok jelezhettek például a „Mascarilla-19”-et, avagy 19-es maszkot kérve a pultnál. A gyógyszerészek ezt követően a bejelentő adatait azonnal továbbítják a rendőrségre. Franciaországban országos szinten is ugyanezt a rendszert vezették be, szintén a „Masque-19” kódszó használatakor.
  • Oktatás. A finn kormány a finn oktatástechnológiai vállalatokkal szoros együttműködésben indította el márciusban a me oldalt, ami diákoknak és tanároknak is innovatív és jól használható felületen gyűjti össze az alkalmazásokat, amelyek hatékonyabbá tehetik az online oktatást. A 12 közreműködő cég felajánlásából ingyen hozzáférhetők a felületek.
  • Pszichológiai segítségnyújtás. A pandémia nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészségre nézve is súlyos fenyegetést jelent mind a halálfélelem, mind a magány, mind a járulékos életszínvonal-romlás következtében. Zaragoza mentálhigiénés és élelmiszerellátó szolgáltatást vezetett be. Telefonon és e-mailen keresztül elérhető, fiataloknak szóló mentálhigiéniai tanácsadó csoportok segítik a helyieket. Krakkó városában ingyenes pszichológiai, pszichiátriai tanácsadást nyújtottak önkormányzati támogatással jelentkezők számára. Bécs a magány ellen közös online kórusórákat indított. Minden héten együtt énekel a kórus, ahová bárki beléphet, hetente más dalt próbálva el.
  • Közlekedés zöldítése. Több városban, mint például Budapesten és Terrassában új, ideiglenes vagy állandó kerékpársávokat festettek fel. Budapesten a közösségi kerékpározás is jóval olcsóbb lett, a járvány okozta veszélyhelyzet alatt szimbolikus száz forintos áron lehetett igénybe venni a járműveket. Terrassaraváros teljesen átszervezte a városi közlekedés egy részét, hogy szélesebb helyen gyalogolhassanak az emberek, nőjön a zöldterületek aránya, illetve több busz- és taxisáv legyen. Milánó polgármestere a belvárosi úthálózat áttervezését jelentette be, Róma pedig a meglévő kerékpárutak kiszélesítését, és 25 km-rel való meghosszabbítását.
  • Közlekedés monitorozása. Firenze „okosforgalom-monitorozást” működtet kamerák és Bluetooth érzékelők segítségével, hogy felmérje a közlekedés csökkenésének mértékét a lezárás alatt. Ezeket az adatokat a városvezetés az újranyitási stratégia kidolgozásához és a fejlemények követéséhez használja, többek között az iskolák szeptemberi újranyitásának előkészítésében és monitorozásában szánnak nekik szerepet.

 A teljes tanulmány itt érhető el. A tanulmány bemutatójáról készült videó itt tekinthető meg.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695