Az Index-sztori megjelenése a propaganda médiában

2020-08-27

Az elmúlt időszak kiemelt közéleti eseménye volt Magyarországon az Index körül kialakult botrány. Ennek az írásnak nem célja, hogy új megvilágításba helyezze a történteket és megfejtse a szereplők szándékait, sokkal inkább az, hogy bemutassa a propaganda média reakcióját az Index-ügyre. Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója tekintette át a kormánypárti média reakcióit.

A hírportál körül kialakult eseménysorozatnak két csúcspontja volt. Először júniusban nyilvánosságra került az ún. Gerényi-terv, vagyis az egyes rovatok kiszervezésének koncepciója, amelynek hatására a szerkesztőség átállította a függetlenség barométert. Júliusban a főszerkesztő kirúgása és a szerkesztőség felmondása a hazai és nemzetközi közvélemény figyelmét is az Indexre irányította, az eseménysort vezetői kinevezések és felmondások tarkították, a vizualitást pedig szerkesztőségi videók, illetve tömegtüntetés segítette. Ezzel párhuzamosan – nyilván nem függetlenül az Indexnél történtektől – a propaganda médiában megjelentek a versenytárs híroldalak tulajdonosait lejárató cikkek.

 

Zavar az erőben

Az Index átszervezésének terve június 21-én, a 24.hu hírportálon megjelent cikkben került nyilvánosságra, még aznap este sor került a szerkesztőségi barométer átállítására: az addigi függetlenből veszélyben kategóriába került a mutató.

A propaganda média láthatóan egyáltalán nem volt felkészülve erre a fejleményre, nem volt meg az a kommunikációs keretezés, ami a jól előkészített kormányzati lépések jellemző kísérője.

Feltűnő volt, hogy csak a politikai/közéleti tematikájú oldalak (pl. Origo, Pesti Srácok, Magyar Nemzet, 888.hu) követték az eseményeket. Részben beszámoltak az eseményekről, személyi változásokról (többször is az Index vagy a 444.hu cikkei alapján), részben pedig elkezdődött a hangulatkeltés a hírportál ellen. Többen is véleménycikkben írták meg, miért nem szerették az Indexet, a legjobb jelző ezekre az írásokra a leplezetlen káröröm volt.

Az is látható volt azonban, hogy a kormánypárti propagandában nem volt egységes magyarázat arra, hogy mi is történt a hírportálnál. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy néhány nagy elérésű, az offline médiatérben is jelen lévő termék (Tények, Ripost, Lokál) egyáltalán nem foglalkozott az Index-üggyel, mintha óvakodtak volna attól, hogy az online hírpiacról távol maradó fogyasztókhoz is eljuttassák a történteket.

 

Robbant a bomba

Az Index körüli botrány július 22-én eszkalálódott, Bodolai László tulajdonos ekkor távolította el Dull Szabolcsot a főszerkesztői pozícióból. A propaganda média láthatóan ott folytatta, ahol júniusban abbahagyta, próbálták lekövetni az eseményeket, de nem volt kiérlelt kommunikációs üzenet a történtekkel kapcsolatban.

A helyzet július 24-én pénteken, a sajtószabadság mellett meghirdetett tüntetés napján változott meg. Az Origon megjelent egy cikk arról, hogy a Momentum és a Demokratikus Koalíció harca robbantotta szét az Indexet és ezt a narratívát azonnal átvette a propaganda több szereplője is. Láthatóan ez volt az a framing, amit a kormánypárti kommunikációs agytröszt keresett, ez vált uralkodó narratívává. Jellemző, hogy az addig teljesen csendben lévő Tényekben is megjelent az első tudósítás, hogy aztán napokon keresztül többször is foglalkozzanak az ellenzéki pártok és a hírportál állítólagos kapcsolatával.

Az ellenzék és az Index közötti vélt kapcsolat tovább épült, kiegészült Dull Szabolcs híváslistájának megszellőztetésével (ezt is az Origo tolta be a nyilvánosságba) és Dobrev Klárát, illetve Nyakó Istvánt következetesen próbálták összetolni Dull-lal. Nem meglepő módon Dobrev rendszeresen Gyurcsányné néven jelent meg, az meg kifejezetten vicces, hogy a Magyar Nemzet csak egy olyan képet talált Nyakóról, ahol Karácsony Gergellyel szerepelt.

Érdekesség, hogy a kormánypárti szerkesztőségek újságírói eszközökkel semmilyen új információt nem tudtak kideríteni, pedig alighanem számukra elérhető lett volna például egy exkluzív interjú Vaszily Miklóssal, az Indexet foglyul ejtő cégbirodalom tulajdonosával. Nem találtak fogást az egyéni egzisztenciájukat feladó újságírók moralitásán és nem is tudtak semmilyen olyan információt előbányászni, ami a szerkesztőség egységét megbontotta volna. A propaganda fantáziátlanságára jellemző, hogy hírforrásként leginkább a független média összefoglalóit és podcastjait vették át, onnan próbálták összerakni, hogy mi is történt.  

 

Támadás a függetlenek ellen

Az Index-üggyel párhuzamosan elindult a független hírportálok tulajdonosai ellen is a lejárató kampány.

Varga Zoltánról, a Central Media (amelynek része pl. a 24.hu) tulajdonosáról meglepő módon a Ripostban jelent meg egy komolyabb cikk, abban a lapban, amely egyáltalán nem tudósított az Indexnél történtekről. Nehéz elhinni, hogy egy átlagos Ripost-fogyasztó elolvas egy hosszú írást, amelyben még szkennelt dokumentumok is szerepelnek, mindenesetre a másodlagos közönség meglehetősen széles volt, hiszen valamennyi propaganda média átvette az anyagot. Röviden összefoglalva a teljes sorozatot, Vargát milliárdos, ámde tisztességtelen üzletemberként mutatták be, aki még az újságírók bérét is csökkenti csak azért, hogy a magánvagyonát növelhesse. Érdekesség, hogy a Pesti Srácok nem vette át a Vargát lejárató cikkeket, ugyanakkor írtak arról, amikor Varga interjút adott a Politiconak az ellene beindult karaktergyilkosságról.

Szintén célkeresztbe került Szauer Péter, a HVG tulajdonosa is, akit lényegében szintén gátlástalan és persze baloldali üzletemberként ábrázoltak.

Némileg különböző hangvételű volt az Uj Péter és a 444.hu elleni támadás is. Ujt nehéz lenne dúsgazdag üzletemberként ábrázolni, így vele szemben az volt az uralkodó narratíva, hogy volt főszerkesztőként, jelenlegi versenytársként szándékosan segítette az Index szétverését. Feltűnő volt, hogy a 444 portállal kiemelten foglalkozott a propaganda az Index-botrány valamennyi stádiumában, következetesen Soros-blogként hivatkozva az oldalra. Ez persze nem új jelenség, a 444 működése alighanem nagyon zavarja a propagandistákat, folyamatosan próbálják beletolni a portált valamiféle nehezen definiálható, szélsőséges aktivista szerepbe.

Összességében jól látható, hogy a kormánypárti propaganda először nehezen találta a megfelelő kommunikációs keretezést az Index körül kialakult helyzetre. A bénultságot a jól ismert toposzok felhasználása oldotta fel, szerintük egyrészt az ellenzéki pártok bénázása, másrészt Soros György vezetésével nemzetközi összeesküvés vezetett a független szerkesztőség szétveréséhez. A kormánypárti buborékban élő médiafogyasztóknak valószínűleg ennyi elég is, alighanem sokan hiszik most az országban, hogy az Index valamiféle ellenzéki pártharc terepe lett, amivel kár is foglalkozni. Persze ne legyen illúziónk, már ez is egyfajta tájékozottságra utal, minden bizonnyal emberek milliói élnek ebben az országban úgy, hogy egyáltalán nem értesültek az Indexnél történtekről.  

 

 

Urbán Ágnes 2006-ban szerzett PhD fokozatot a Budapesti Corvinus Egyetemen. Jelenleg ugyanott egyetemi docens, az Infokommunikációs Tanszék vezetője. A Mérték Médiaelemző Műhely médiapolitikai think tank alapító tagja.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695