Klímasemlegesség: a Nagy-lengyelországi vajdaság keleti része lesz az ország első szubrégiója, ahol megvalósulhat a klímasemlegesség

2020-12-15

2030 után nem használnak többé szenet a villamos energia előállításához a Nagy-lengyelországi vajdaság keleti részében, a tervek szerint 2040-re pedig az ország második legnagyobb vajdaságának e területe klímasemlegessé válik. „Ez nem PR: alaposan megterveztük az egészet” – mondja a stratégia egyik társszerzője.

„Húsz év alatt eljutni a klímasemlegességig olyan ambiciózus célkitűzés, amelyet nem lesz könnyű teljesíteni, az adott generáció számára azonban mégis reális elképzelés” – mondta az EURACTIV.pl-nek Maciej Sytek, a konini Regionális Fejlesztési Hivatal igazgatóságának elnöke, a Nagy-lengyelországi vajdaság klímasemlegésségét célul kitűző stratégia egyik társszerzője.

A nehézség abban rejlik, hogy területét tekintve Lengyelország második legnagyobb vajdaságának ez a része egyike az ország hat bányavidékének. Itt található a több ezer embert foglalkoztató Pątnów-Adamów-Konin hőerőmű csoport (ZEPAK), amelyek lignit felhasználásával termelnek villamos energiát.

Lengyelország: kell egy terv

A külszíni bányászat megszüntetése szocioökonómiai szempontból is kihívás, hiszen szükségessé teszi a szubrégió foglalkoztatási struktúrájának átalakítását is. Több ezer ember kényszerül majd új munkalehetőséget keresni, ehhez pedig új szakképzettségre kell szert tenniük.

A ZEPAK szakszervezeti vezetői szerint az ościsłowói új külszíni bánya bezárása önmagában akár 7000 embert tenne munkanélkülivé. Képviselőik nem támogatják a klímasemlegességi terveket, és munkabeszüntetéssel fenyegetnek.

„Kormányzati tervre van szükség, és nem csupán a sziléziai bányászok érdekében, hanem Lengyelország egészére vonatkozóan. Együttműködésre van szükség. Sürgősen ki kell dolgozni egy olyan kormányzati programot, amely megsegíti a bányászatból és a hagyományos energiaszektorból kikerülő munkavállalókat: segélymechanizmusokra van szükség például áthidaló nyugdíjprogramok vagy álláskeresési támogatások formájában” – hangsúlyozza Maciej Sytek.

Méltányos átállás a lengyeleknek

Az EU Méltányos Átállást Támogató Alapja (MÁTA) jelentheti a reményt a Nagy-lengyelországi vajdaság keleti része számára. A MÁTA-ból olyan, a bányászattal felhagyó térségek részesülhetnek, amelyeknek át kell alakítaniuk gazdaságaikat. A konini mellett a wałbrzychi, a sziléziai, a lublini, a łódźi és a Kis-lengyelországi vajdaságok számíthatnak támogatásra.

A támogatás alapösszege mintegy 3,5 milliárd euró, de ez az összeg akár magasabb is lehet, ha egyéb támogatási forrásokkal egészül ki. A MÁTA-ból származó összeg felének kifizetését azonban bizonyos feltételekhez kötik, ezek között szerepel többek között, hogy az adott tagállam vállalja az EU 2050-re meghatározott éghajlat-semlegességi célkitűzéseinek megvalósítását.

A támogatást nem közvetlenül az átalakuláshoz rendelik, hanem az annak negatív következményeit semlegesítő projektekhez. Ilyen lehet többek között az alternatív munkahelyek létrehozása vagy különböző, átfogó képzési, illetve munkavállalói átképzési programok.

Támogatja-e a kormány a helyi önkormányzatok terveit?

A tartományi önkormányzat egy A Nagy-lengyelországi vajdaság keleti része méltányos átállása című program előkészítésén dolgozik. A tervezet szerint külön támogatásban részesülne a konini szubrégió, ahol a feladat a lignitre épülő gazdaság átállítása egy ökológiai modellre. Az első lépésekre már 2018-ban sor került.

„Valamennyi érdekelt felet bevontuk, és munkacsoportokat alkottunk: részt vettek benne a civil szervezetek, szakszervezetek, önkormányzatok, vállalkozók, a ZEPAK, valamint több minisztérium képviselői” – jellemzi Sytek a mintegy 200 fő részvételével zajló folyamatot.

A következő hetek során készül el a tervezet végleges változata, amely alapján a MÁTA-támogatásokra lehet majd pályázni.

A Nagy-lengyelországi vajdasági energiavölgyhöz kapcsolódóan három főbb pillért fogalmaztak meg a klímasemlegességhez vezető folyamat részeként. Az első ilyen a nap- illetve szélenergia hasznosítása; a második a befektetők bevonása a tágabban értelmezett elektromobilitásba; a harmadik pedig a hidrogéntechnológiák.

A ZEPAK a hidrogéntechnológiákba tervez befektetni, más befektetők napelem parkokat vagy szélfarmokat terveznek, Koninban pedig elektromos gépjárművekbe való akkumulátor-alkatrészeket gyártó üzem épül.

Nagyok a tétek

„Tervezetünkben több iparág képviselőinek érdekeit kell összeegyeztetnünk: azt gondoljuk ugyanakkor, hogy a széles körű, a lakosokat is bevonó konzultációkra épülő modell segítségével meg fogjuk találni a lehető legjobb stratégiát” – vélekedik Maciej Sytek.

Az EURACTIV.pl-nek nyilatkozó egyik érintett hangsúlyozza: a szén elhagyása hatalmas kihívás az egész lengyel gazdaság számára. „Ez nem csak a bányászokat érinti, hanem sok más iparágat is. Nagyon valószínű, hogy a közeljövőben az EU-ban megjelennek az olyan termékcímkék, amelyek jelzik az adott cikk vagy a készítése során felhasznált források szénlábnyomát. Ha nem változtatunk megközelítésünkön, idővel nem lesznek vonzók az európai fogyasztók számára a Lengyelországból származó termékek, mivel a szén használata rendkívül sok energiát vesz igénybe.”

Nagyok tehát a tétek, és más régiók már megkezdték a felkészülést az energiaátállásra. A Zgorzelec megyei önkormányzatok – a Zgorzelec Térség Települési Szövetségén, a Zgorzelec Klaszteren, illetve a Turoszów-medence Átalakulási Bizottságon keresztül – nemrég elfogadták a Luzsicai Zöld Megállapodás együttműködési nyilatkozatát, a Turoszów-medence energiaátmetenete részeként.

A projekt fő célja, hogy biztonságos módon vezesse végig a térség lakóit, illetve a bányászati szektorok, valamint a hozzá kapcsolódó ágazatok munkavállalóit az átalakulási folyamaton – minimalizálva a negatív gazdasági és társadalmi hatásokat.

„Szubrégiónk a klímasemlegességhez vezető út kísérleti laboratóriumának tekinthető” – mondja Maciej Sytek. A Nagy-lengyelországi vajdaság tapasztalataiból mások is profitálhatnak.

 

Szerző: Szerző: Mateusz Kucharczyk (EURACTIV.pl)

A cikk eredetileg a Visegrad.info oldalon jelent meg angol nyelven, az EurActiv Csehország, az EurActiv Szlovákia, az EurActiv Lengyelország és a budapesti Political Capital közös projektje keretében, további részletek a honlapunkon.

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695