Demokrata fölény, nem is kicsi – Politikai hirdetések az amerikai elnökválasztási kampányban

2024-11-05

Kamala Harris fölényesen megnyerte az amerikai elnökválasztás kampányköltési küzdelmét, legalábbis a két nagy techóriásba a Demokrata Párt több mint kétszer annyit pumpált, mint a Republikánus. Már a júniusi európai parlamenti választások során is irdatlan pénzek vándoroltak a Facebookhoz és a Google-höz, az amerikai kampány még ezt is fölülmúlta egy nagyságrenddel. Nem ez az egyetlen különbség a két választás kampányköltései között.

 

0. (Előzmény) A június 9-ei európai parlamenti választásokat megelőző 90 napban az EU tagállamaiban összesen 73,9 millió euró értékben költöttek politikai hirdetésekre a Facebookon és a Google-ön. A tagállami rangsor élén Németország végzett, ahol 9,8 millió euróért hirdettek. Második helyen, alig lemaradva következett Magyarország, 9,6 millió euróval.

Az EP-választásokat megelőző fél évben heti rendszerességgel monitoroztuk, hogy kik és mennyit költenek idehaza a választási kampányban politikai hirdetésekre a Facebookon és a Google-ön. Részletes eredmények itt.

 

 Politikai hirdetésekre elköltött összegek az EU tagállamaiban 2024. március 12. és június 9. között (millió euróban, a Meta Hirdetéstár Jelentések és a Google Ads Transparency Center adatai alapján)

 

1. Az amerikai elnökválasztást megelőző 90 napban az Egyesült Államokban összesen 961,1 millió euró értékben költöttek politikai hirdetésekre. Ez 13-szor annyi, mint az EP-választást megelőzően, a teljes EU-ban. Míg az uniós választáson a választásra jogosultak száma 358 millió fő volt, az amerikai elnökválasztáson ennél kevesebben, mintegy 244 millióan szavazhatnak. Az egy potenciális szavazóra vetített költségek így még látványosabban eltérnek az Atlanti-óceán két partján (206 ezer, illetve 3 millió 939 ezer euró jut egymillió választópolgárra).

 

2. Európában a Facebook az úr, Amerikában társbérlet van. A két nagy platform közül Európában a Google szerepe csak marginális: a politikai hirdetések tortájából 17%-os szelet jutott neki, a költések 83%-a a Facebookon realizálódott. Az Egyesült Államokban ezzel szemben sokkal kiegyensúlyozottabb a helyzet: 517-445 millió arányban a Google meg is előzi a Facebookot.

Politikai hirdetésekre elköltött összegek a választást megelőző 90 napban az Egyesült Államokban és az EU tagállamaiban (millió euróban, a Meta Hirdetéstár Jelentések és a Google Ads Transparency Center adatai alapján)

 

3. A hirdetések meglehetősen egyenlőtlenül oszlanak el az 50 szövetségi állam között: a tíz legtöbb hirdetést megjelenítő államban keletkezett a költések 70 százaléka. Mind a hét csatatérállam idetartozik, köztük a listavezető Pennsylvania (121,9 milllió euró költéssel), majd másodikként Michigan (104,4 millió euró). A költések 51 százaléka ebbe a hét államba koncentrálódott.

Politikai hirdetésekre elköltött összegek a választást megelőző 90 napban az Egyesült Államok szövetségi államaiban (euróban, a Meta Hirdetéstár Jelentések és a Google Ads Transparency Center adatai alapján)

 

4. Ha a Facebookon és a Google-ön politikai hirdetésekre elköltött összegek alapján dőlne el a leendő elnök személye, akkor Kamala Harris fölényesen győzne. A Demokrata Párt ugyanis 428 millió eurónyi dollárt költött az augusztus 4. – november 1. közötti 90 napban. Ezzel szemben a republikánus hirdetők kevesebb mint feleekkora összeget, 189 millió eurónak megfelelő dollárt költöttek a két techóriás felületén.

A Demokrata Párt és a Republikánus Párt politikai hirdetései a választást megelőző 90 napban (millió euróban, ebbe beletartoznak a jelöltekhez kapcsolódó szervezetek és a politikai akcióközösségek is; a besorolást lásd a whotargets.me felületén).

 

A választási dezinformációt vizsgáló projekt megvalósítására a Political Capital által vezetett, a Lakmusz és a Mérték Médiaelemző Műhely részvételével működő konzorcium 143 ezer eurós támogatást nyert a European Media and Information Fund (Európai Média és Információs Alap – EMIF) nyílt pályázatán. Az EMIF által támogatott bármely tartalomért kizárólag a szerző(k) felelősek, és az nem feltétlenül tükrözi az EMIF, valamint az Alap partnerei, a Calouste Gulbenkian Foundation és a European University Institute álláspontját.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384