Szélsőséges pártok lehetnek a görögországi tűzvész haszonélvezői

Emberi tragédiák sorozatát okozó tűzvész közepette előrehozott parlamenti választásra készülnek Görögországban. A katasztrófahelyzet a választási kampányra és a politikai erőviszonyokra is rányomja a bélyegét. Mindezek mögött pedig szinte elsikkad az a társadalmi változásokról tanúskodó fejlemény, hogy az "ezredesek diktatúrájának" bukása óta 2007. szeptember 16-án Görögország történetének első olyan választására kerül sor, amelyen egy szélsőjobboldali párt, a Laos feltehetően bekerül a parlamentbe. A legutolsó közvélemény-kutatások eredményei szerint legalábbis a kis párt átlépte a bejutáshoz szükséges három százalékos küszöbértéket.Megdőlő politikai közhely

Politikai közhelynek is tekinthető, hogy a választópolgárok válsághelyzetben a mindenkori kormánypárt felé fordulnak, mivel a kormánypárt tudja garantálni azt a biztonságot, amelyben a választópolgárok komfortérzete nem csökken.

Ma Görögországban azonban bonyolultabb a helyzet. Egyre inkább úgy tűnik ugyanis, hogy Kosztasz Karamanlisz, görög miniszterelnök 19-re húzott lapot, amikor előrehozott választásokról döntött, Karolosz Papuliasz köztársasági elnökkel együtt. Görögország azonban hetekig lángokban állt, így a miniszterelnök pártjának, az Új Demokráciának (ND) át kellett fogalmaznia eredetileg tervezett kampánystratégiáját.

A kormány tagjai és a kormányfő is meglátogatta a károsultakat, illetve többpontos intézkedési tervet dolgoztak ki annak érdekében, hogy az erdőtüzeket megfékezzék, valamint a károsultakat megsegítsék: a kormány tehát válságkezelésbe kezdett, bízva abban, hogy az ellenzék nem talál kellő médiafelületet, és a politikai axióma működni fog.

Egyre több híradás szólt azonban arról, hogy a tűzoltók nem tudják ellátni a feladataikat, amit az ellenzék és annak vezetője, a baloldali Georgiosz Papandreu keményen ki is használt. Annak ellenére ugyanis, hogy a közhiedelem szerint politikai csörtéknek a katasztrófahelyzetek nem kedveznek, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) elnöke amint médiafelülethez jutott az első igazán válságos éjjelen (augusztus 24-én), a kormányt tette felelőssé a tragédiáért. Papandreu szerint a kormány nem fejlesztette a tűzoltóságot és a katasztrófavédelmet kellő mértékben, így felelős a tragédiáért. Az ellenzék ezzel kampánytémává emelte az erdőtüzek kérdését, bizonyítva azt, hogy a politikától látszólag független, ám sok embert érintő és foglalkoztató események nem kerülhetők meg a politikai szereplők számára. A kormány fő problémája pedig jelenleg az, hogy a választók valóban összekötik a kormánypárt politikáját és a tűzoltások nehézségét, vagyis a kormányt teszik a kialakult helyzet első számú felelősévé.

Nagy pártoktól elforduló választók

Annak ellenére azonban, hogy a választók többsége a tűzesetekért a kormányt teszi felelőssé, a nyár végi közvélemény-kutatások szerint a Paszok és Georgiosz Papandreu támogatottsága sem növekedett. Nem Papandreu és pártja lovagolta tehát meg a görög társadalom indulatoktól sem mentes állapotát, hanem a bizonytalan választók és a kisebb pártokra szavazni kívánók száma növekedett. Utóbbiak száma olyan mértékben nőtt, hogy egyes kutatóintézetek mérései szerint a szélsőséges politikai erők – a két, jelenleg is a Parlamentben lévő szélsőbaloldali párt, a Görög Kommunista Párt (KKE) és a Baloldal és Haladás Szövetsége (Synaspismos), valamint a parlamenten kívüli szélsőjobboldali Laos – együtt a szavazatok több mint 15 százalékát is megszerezhetik akár.

A legutolsó mérések szerint az ellenzéki Paszok és a kormányzó ND szinte fej-fej mellett halad. Ám a közvélemény-kutatások szerint több mint valószínű, hogy az ND nyerni fog, és kormányt alakíthat, mivel a görög választási szabályok szerint a győztes párt 40 mandátumot automatikusan elfoglal, az eredményektől függetlenül. Így Kosztasz Karamanlisz, görög miniszterelnök vélhetően megújított mandátumot kap a szavazóktól a reformok folytatására, de már egy ötpárti Parlament falai között. A görög választási szabályok szerint ugyanakkor a választást megelőzően 15 nappal nem lehet nyilvánosságra hozni közvélemény-kutatási eredményeket, így a választás napjáig történő események függvényében az eredmények akár jelentősen eltérhetnek a legutolsó publikus adatoktól.

Erősödő szélsőjobb

A Laos jelenleg lehetségesnek tűnő mandátumszerzése fontos változást jelez a görög politikában, mivel a görög demokrácia történetében eddig szélsőjobboldali párt sohasem képviseltette magát a görög parlamentben. Görögország ugyanakkor eddig sem volt mentes a szélsőségektől: a parlamentben évek, sőt évtizedek óta képviselteti magát a Görög Kommunista Párt (KKE), és több éve a Synaspismos nevű marxista, szélsőséges nézeteiről ismert baloldali párt is. Ezek a pártok többnyire a görög "munkásosztály" védelmében szólalnak meg, illetve a kormányzati és a legnagyobb ellenzéki párt részéről tapasztalható korrupcióra hívják fel a figyelmet, megszólítva ezzel a két nagy pártból kiábrándult szavazókat, és a bizonytalan szavazók egy részét.

A választók többsége megengedő a baloldali szélsőségekkel szemben, amelynek egyik legfőbb oka, hogy az országot nem sújtotta sztálinista diktatúra, hanem éppen ellenkezőleg: a görögök szélsőjobboldali diktatúrában éltek 1967-től egészen 1974-ig. Ennek következménye az is, hogy a görög egyetemi ifjúság jellemzően marxista vagy anarchista nézetek hatása alá kerül, ami látható volt a tavaly őszi utcai diáklázadások kapcsán is, amelyek a jelenlegi jobboldali kormány felsőoktatási reformelképzelései ellen törtek ki, és amelyeket egyébként a rendőrök brutális módszerekkel vertek le.

Mindezt figyelembe véve, a szélsőjobboldali Laos parlamentbe kerülése
figyelemreméltó átrendeződést jelentene a görög politikában. Szociológiai kutatások már kimutatták, hogy a görög társadalom – hasonlóan egyébként a magyarhoz – a leginkább xenofób társadalmak közé tartozik az Európai Unióban. Most ezt igazolja a Laos előretörése is, Georgiosz Karandzaferisz pártja ugyanis az uniós tagállamok szélsőjobboldali pártjaihoz hasonlóan leginkább kirekesztő, bevándorlásellenes és populista politizálással operál.

Karandzaferisz szinte ugyanazokat a kampányeszközöket alkalmazza, mint minden görög párt: tömegrendezvényeket, demonstrációkat szervez a nagy városokban. A Laos egyik fő üzenete szerint a kormány és az ellenzéki szocialisták "kart karba öltve lopják meg" Görögországot, a legnagyobb ellenséget azonban mégsem bennük látja a párt, hanem a bevándorlókban, akiknek beözönlése és bűnözése ellen a kormány úgymond nem tesz semmit. Karandzaferisz ezen kívül "felmelegítette" azt a – magyar analógiával szólva – Trianon revíziójához hasonló görög álmot, hogy az egykori görög városok, köztük például Konstantinápoly kerüljön ismét görög fennhatóság alá.
Kérdés, hogy a szélsőségesek erősödése átmeneti jelenség, vagy tartós tendencia lesz-e a görög politikában. Az mindenesetre valószínű, hogy – bár a nagy pártok vezető szerepéhez továbbra sem férhet kétség – a következő görög parlament ötpárti lesz, és ebből három párt valamelyik szélsőséges ideológiát képviseli majd.

                                                          Forrás: METRON Analysis