Mi gyújtja be a gazdaság rakétáit?
2007-12-10
1 százalék alatt maradt a gazdaság növekedése a harmadik negyedévben, egyetértés mutatkozik viszont abban, hogy a jövő évben 2-3 százalék közötti lesz a bővülés. Nyilvánosságra hozta Erős Magyarország című programját a Fidesz, amely szakított a korábbi, belső fogyasztásra épülő gazdaságélénkítéssel, és a radikális adócsökkentés víziója is eltűnt belőle. A monetáris tanács egyre egységesebben képviseli a szigorú pénzügypolitikát, a jegybankelnök pedig 2009-től várja az árstabilitás megteremtését.
Monetáris politika
Három tanácstag véleménye változott egy hónap alatt kamatcsökkentésről tartásra: a vizsgált héten kiadott jegybanki jegyzőkönyvből kiderült, hogy 9:3 arányban döntött a monetáris tanács a kamatláb 7,5 százalékos szinten tartása mellett – elsősorban az inflációs várakozások megemelkedésétől tartva. A dokumentum szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy 2009-ig sikerül 3 százalékosra szorítani az inflációt. Simor András a Portfolio.hu-nak adott interjújában kudarcnak nevezte, hogy az árstabilitást jövőre még nem sikerül megvalósítani.
| Nyilatkozó | Nyilatkozat |
| Simor András, az MNB elnöke | - Azt kudarcnak gondolom, hogy előrejelzéseink szerint a legfontosabb célunk, az árstabilitás 2008-ban nem valósul meg. Jövőre 5 százalékos lehet az infláció, szemben az árstabilitást jelentő 3 százalékkal. Ez kudarc számunkra még akkor is, ha azt tudjuk mondani, hogy a pályától való eltérést alapvetően külső tényezők okozták. - A mostani inflációs sokkokra válaszolva egyrészt adott volt a lehetőség, hogy a kamatpolitikában egy megszorítóbb jellegű politikát vigyünk, illetve az is, hogy tekintettel a lassú GDP-növekedésre lazítsunk. A mi választásunk a középút volt: továbbra is azt gondoljuk, hogy le kívánjuk hozni az inflációt a 3 százalékos szintre, de egy némileg hosszabb időhorizonton, mint eredetileg terveztük. A 2008-as célt fel kellett adjuk, mert úgy gondoltuk, ha megpróbáljuk lent tartani az inflációt 3 százalékon, az nehezen indokolható reálgazdasági áldozatokat követelt volna és még emellett is kétséges lett volna a siker. - Eddig is úgy láttam, hogy a 2008-as év alkalmat ad nekünk arra, hogy végiggondoljuk, mi is az optimális az ország számára az euróbevezetést illetően. Most korainak tetszik nekem erről beszélni, nem utolsósorban azért is, mert a maastrichti kritériumok teljesítésétől még mindig távol vagyunk. Az sem biztos, hogy 2008 végén, 2009 elején erről tudunk valami konkrétabbat mondani, de szerintem ez az első lehetséges időpont. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
| A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
| Költségvetés, konvergenciaprogram |
| Sztrájkok, szárnyvonal-bezárások |
| Egészségbiztosítási reform |
| Egyszerűsítések az adóbevallásokban |
A Fidesz bemutatta az Erős Magyarország című programját, amely ugyan már nem kalkulál 14. havi nyugdíjjal és tíz százalékpontos tb-járulékcsökkentéssel, a párt vezető kommunikátorainak szóhasználatából nem került ki az adócsökkentés. A pénzügyminiszter szerint „stabilabbá, kiszámíthatóbbá” vált a magyar gazdaság, és a vártnál is nagyobb arányú bevételeknek köszönhetően lejjebb szállította az államadósság következő évekre tervezett hiányát. A monetáris tanács két tagja számára ugyanakkor továbbra is kérdéses, mi fogja újra beindítani a gazdaság motorját.
Az egészségbiztosítási reform körül elcsendesedtek a koalíciós konfliktusok, várhatóan jövő hétfőn meg fogja szavazni a parlament kormánypárti többsége a törvényjavaslatot. Nem közeledtek viszont az álláspontok a kormány és a Liga Szakszervezetek között, így egyelőre kérdéses, lesz-e sztrájk a karácsony előtti héten, és ha igen, mennyi ideig tart majd.
| Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
| Veres János pénzügyminiszter / konvergenciaprogram, költségvetés | - Az elmúlt egy évben meghozott és a konvergenciaprogramhoz igazodó döntéseknek köszönhetően stabilabbá, kiszámíthatóbbá vált a gazdaság, ami erősítette az ország iránti nemzetközi bizalmat. - Az, hogy nincs további szigorítás, nem annyira szakmai kifejezés, mint inkább egyfajta üzenet: ez a költségvetés olyan típusú új intézkedést, amely a költségvetési kiadások további visszafogásával, vagy a bevételek további növekedésével számolna, nem tartalmaz. - Ha még egy ilyen eredményes évet végigcsinálunk, akkor stabil makrogazdasági alapokra építhetjük a továbbiakban Magyarország előrehaladását. - Úgy számolunk, hogy 2008-ban nem lesz fogyasztáscsökkenés Magyarországon. Szolid mértékű fogyasztásnövekedés várható, ami az azt követő években folyamatosan nőni tud, s ez azt jelenti, hogy 2010-re már elérhető egy majdnem 2 százalékos bővülés, ami tartósan fönntartható fogyasztásbővülésnek mutatkozik. - Szeretném megakadályozni azt, hogy normál években a GDP 0,4-0,5 százalékával, választási években pedig 0,7-0,8 százalékával nőjön az államháztartási hiány az önkormányzatok adósságtöbblete miatt. Ha a konvergenciaprogramban rögzített, GDP-arányosan 3,2 százalékos eredményszemléletű hiányt megcéloztuk 2009-re, akkor nem engedhető meg, hogy ennek harmada-negyede eleve determinálva legyen az önkormányzatok adósságtöbblete miatt. 2007-ben a GDP arányos államadósság 65,6 százalékra csökken a korábban várt 70 százalékról, jövőre 66,1 százalékra változik a korábban rögzített 71 százalékkal szemben, 2009-ben pedig 64,6 százalékra csökken a programban korábban leírt 69,3 százalékról. |
| Varga Mihály, a Fidesz alelnöke / konvergenciaprogram, költségvetés | - A kiigazítás túlzottan a bevételek növelésre koncentrált, így túlzott adóemeléssel járt. Az egészségügyi kiadások visszafogásán kívül más területeken nem csökkentek jelentősen az állami kiadások. Ha a kormány komolyan vette volna a kiigazítást - azaz a kiadási oldalra is jobban koncentrált volna - a deficitet a GDP 5,7-5,8 százalékára is le lehetett volna szorítni. A makrogazdasági mutatókat tekintve egyedül a hiányszám javult, a többi kivétel nélkül romlott, és nem biztosított a tárca által a következő évekre prognosztizált gyorsuló gazdasági növekedés forrása sem. |
| Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke / gazdasági növekedés | - Jövőre az elmúlt évek után először bővülni fognak a reálbérek, ezáltal pedig a fogyasztás, ugyanakkor a vállalkozásoknak muszáj lesz befektetni, ha az európai konjunktúra közepette versenyképesek akarnak maradni. Mindezek eredményeként 2-3 éven belül 3-4 százalék közé visszaállhat a gazdasági növekedés, sőt a 4-4,5 százalékos növekedés is reális, ám ehhez elengedhetetlen a hatékony kormányzati cselekvés. - Két lehetséges tennivaló van a gazdaság felpörgetésére: a termelékenység javítása lassabb növekedést, a nominális bérnövekedés visszafogása gyorsabbat ígér. A kettőt lehet ötvözni, de a bérnövekedés visszafogása szigorúbb politikát követel meg, márpedig a szociális partnerektől előrelátó, együttműködő hozzáállást csak hitelességgel lehet elvárni. - Emelni kellene a munkaképes lakosság alacsony arányát, ami jelenleg 57-60 százalék között mozog. Finnországban ez az arány 70 százalék, Németországban pedig a magyarországinál három évvel többet dolgoznak az emberek. Hosszú távon kulcsfontosságú az oktatás erősítése, különösen az alapoktatásé. |
| Oblath Gábor, a jegybank monetáris tanácsának tagja / gazdasági növekedés | - A megszorító intézkedések végrehajtásával a növekedés automatikus gyorsulását nem lehet kizárni, de ennél jóval kedvezőtlenebb forgatókönyvek is elképzelhetők. Nincs garancia arra, hogy a korábbi, viszonylag gyors, 4 százalék körüli növekedési ütem automatikusan elérhető. Az a kérdés, hogy a költségvetés expanziós időszakában a tartós növekedési feltételek is erodálódtak-e. |
| Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője / euró bevezetése | - A kormány célkitűzéseit a 0,9 százalékos gazdasági növekedés jellemzi, ezzel szemben a Fidesz tisztességes piacon, tisztességes versenyen és gazdasági növekedésen alapuló politikát szorgalmaz, amely a társadalmi szolidaritást szolgálja. Cél, hogy olyan gazdasági növekedést indítsunk be adócsökkentéssel, tisztességes piaci viszonyok teremtésével, átlátható gazdasági viszonyokkal, amely megteremti a szolidáris társadalmat, a jólétet, a szabadságot, a jogbiztonságot, és azt az erős Magyarországot, amelyre a magyar nemzetnek és Európának is szüksége van. |
Elemzői kommentárok
Optimista jelentést tett közzé az OECD: jövőre megáll a magyar gazdaság lassulása, mind az infláció, mind az államháztartás, mind a folyó fizetési mérleg kedvező irányba mozdulhat el jövőre. Suppan Gergely az idei évhez képest 1 százalékponttal nagyobb gazdasági növekedésre számít, míg Nestor Barbara szerint továbbra sem javul a magyarországi euróbevezetés hitelessége, sőt rámutatott arra, hogy Magyarországot Törökországgal együtt a legkockázatosabb piacok között tartják nyilván a befektetők a térségben.
| Elemző | Legfontosabb állítások |
| Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője | - A GDP szerkezete nem okoz különösebb meglepetést, a növekedést az ipari termelés növekedése és a nettó export okozta. Meglepő, hogy a nettó export – a kifejezetten látványos külkereskedelmi egyenlegjavulás ellenére – messze nem járul hozzá a növekedéshez olyan mértékben, ami elvárható lenne. A jelenség magyarázata elsősorban az lehet, hogy a látványos külkereskedelmi pozíciójavulást főleg az EU intervenciós készletek kiviteléhez kapcsolódó egyszeri gabonakivitel járul hozzá, amely azonban nem növeli a GDP-t, mivel az értékesítés készletről történik. - A negyedik negyedévben bázishatások miatt kissé élénkülést mutathat a növekedés, amely a Takarékbank prognózisa szerint továbbra is elmarad a 2 százaléktól, így a teljes éves növekedés 1,6 százalék lehet. Jövőre az első negyedévben még gyenge növekedés várható, az idei első negyedév magas bázisa miatt, azt követően pedig fokozatos, de lassú gyorsulásra van kilátás, így jövőre 2,6 lehet a GDP-növekedés tempója. Középtávon azonban korlátozhatja a növekedési kilátásokat a gyengülő külső konjunktúra és a hazai gazdaság magas adóelévonás és kamatok miatti gyenge versenyképessége, így a potenciális növekedés 3-3,5 százalék között lehet, ami elégtelen a gyors felzárkózáshoz és a tömeges munkahelyteremtéshez. A monetáris politika azonban a korlátozott mozgástere miatt nem tud hozzájárulni a növekedési kilátások javításához. |
| Viszt Erzsébet, a GKI Gazdaságkutató Zrt. versenyképességi kutatócsoportjának vezetője | - Az adócentralizáció 38-39 százalék közeli mértéke az egyik legmagasabb nemzetközi kitekintésben, ám ettől a versenyképesség még nem feltétlenül rossz, például Svédországban ez a mutató 40 százalék feletti. A költségvetés helyzetére való tekintettel illuzórikus 2009 előtt adócsökkentésben bízni. Nem látszik ugyanakkor az adóreform világos irányvonala; a vállalkozások nem látnak tisztán, hogy lesznek-e új adók, szélesedik-e az adóalap, csökkenek-e valamikor terheik. |
| Az OECD nemzetközi előrejelzése | - A jelek arra mutatnak, hogy hamarosan megáll a magyar gazdaság lassulása , mind az infláció, mind az államháztartás, mind a folyó fizetési mérleg kedvező irányba mozdulhat el jövőre. - Az ipari termelést a nagy volumenű külföldi megrendelések fűtik, és a lakossági fogyasztásnak a megszorító intézkedések miatti visszaesése sem lesz tartós. Az államháztartás GDP-arányos deficitje a vártnál nagyobb adó- és járulékbevételeknek köszönhetően nagyjából három százalékponttal lehet alacsonyabb, mint 2006-ban volt, és a következő években – a konszolidációs program betartása esetén – további javulás várható. 2009-ben a 2010-es választások miatt ugyanakkor esetleg lazulhat a fiskális fegyelem, míg a nyugat-európai gazdasági helyzet esetleges romlása az exporton keresztül negatívan befolyásolhatja a növekedési kilátásokat. |
| Nestor Barbara, a Commerzbank feltörekvő európai piacokkal foglalkozó londoni elemzője | - Nem javul a magyarországi euróbevezetés hitelessége az államháztartási kiigazítás mellett sem, ezt tükrözi a befektetők által kiemelt figyelemmel követett, euróval szembeni hozamfelár-mutató. Egy másik kockázati megítélést jelző mutató szerint Magyarországot Törökországgal együtt a legkockázatosabb piacok között tartják nyilván a befektetők a térségben. Ezen kockázati mérőszám alapján elszakadtunk a régiótól és ez – a kiemelkedően magas államadósság okán – így is maradhat. - Komoly és nehezen megválaszolható kérdés, hogy mi fogja a kormány által remélt ütemre felpörgetni a magyar gazdasági növekedést. A lanyhább GDP-bővülés szintén növeli a régióban kiemelkedő államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatokat. |
Gazdasági mutatók
A KSH véglegesített adatai szerint nem érte el az 1 százalékot sem a harmadik negyedévben a hazai gazdaság növekedési üteme. Az ipar továbbra is jól teljesített, így az exportnövekedés sem torpant meg. Az előzetes adatok szerint csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya is.
| Mutató fajtája | Adatok |
| Bruttó hazai termék, KSH (2007. III. negyedév) |
- A negyedéves számítások alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2007 III. negyedévében 0,9%-kal, a naptári hatás kiszűrésével 1,0%-kal növekedett. A növekedés húzóerejét az ipar 7,4%-os teljesítménynövekedése jelentette, amely továbbra is meghatározó mértékben járult hozzá a korábbi negyedévekhez hasonlóan jelentős, 14,6%-os exportnövekedéshez. A háztartások végső fogyasztása 2,0%-kal csökkent. - A magyar gazdaság teljesítményének növekedése a III. negyedévben az Európai Unió tagországainak átlagos növekedésénél kisebb mértékű volt. |
| Külkereskedelmi termékforgalom, KSH (2007. január–október, előzetes adatok) | - 2007. január–októberben a kivitel értéke 14 161 milliárd, a behozatalé 14 252 milliárd forint volt. Az export értéke 11, az importé 7%-kal nőtt 2006 azonos időszakához képest. Euróban számolva a kivitel értéke 18, a behozatalé 13%-kal bővült. A külkereskedelmi mérleg hiánya 92 milliárd forint (362 millió euró) volt, 482 milliárd forinttal (1799 millió euróval) kevesebb az egy évvel korábbinál. - 2007. októberben – első becslés szerint – a kivitel értéke 1620 milliárd forintot, a behozatalé 1610 milliárd forintot ért el; ez az export esetében 9, importban pedig 5%-os növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Euróban számítva a kivitel értéke 17, a behozatalé 13%-kal haladja meg a tizenkét hónappal korábbi értéket. A külkereskedelmi mérleg októberben 9 milliárd forint (42 millió euró) aktívumot mutatott, ami az egyenleg 50 milliárd forintos (186 millió eurós) javulását jelenti az előző év azonos hónapjához képest. - Az októberi kivitel 80, a behozatal 67%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le |
Copyright 2024. Political Capital Policy Research and Consulting Institute. Minden jog fenntartva.