Mindhárom kérdés átmehet

Miközben továbbra is magas a pártoktól és a politikusoktól elforduló szavazók aránya, a pártpolitikai viták középpontjában álló népszavazás jelenleg népszerűnek tűnik, hiszen a közvélemény-kutatások adatai alapján viszonylag magas részvételre és az igenek egyértelmű győzelmére lehet számítani a március 9-én tartandó referendumon. Csökkentheti ugyanakkor a részvételt, hogy a választók többsége szerint a kormány nem fog lemondani, még egy rá nézve kedvezőtlen eredménnyel járó népszavazás esetén sem. A legfrissebb kutatásokból az is kitűnik, hogy a felpörgetett népszavazási kampány már rövid idő alatt is képes volt hatni a választókra.

MSZP: sokk 

Januárban nem történt szignifikáns változás a pártok támogatottságában, a Fidesz támogatóinak száma továbbra is több mint kétszerese az MSZP szavazóinak. A teljes népességben a kutatóintézetek 34-42 százalék között mérték a Fidesz-MPSZ népszerűségét, míg valamivel (körülbelül egy százalékponttal) tovább csökkent a szocialista párt támogatottsága.

A kispártok közül továbbra is az MDF támogatottsága a legmagasabb, ugyanakkor a Szonda Ipsos szerint mérhetővé vált a KDNP támogatottsága is. A Századvég-Forsense mérése szerint a kormány munkáját a megkérdezettek 66 százaléka negatívan értékeli, az ellenzék munkáját pedig 52 százalékuk tekinti rossznak, ami nem különbözik jelentősen az előző havi adatoktól.

 

Egyelőre népszerű a népszavazás

Négy közvélemény-kutató intézet mérései szerint a lakosság 42-64 százaléka részt venne a március 9-én tartandó népszavazáson. Mivel az eredményesség feltétele, hogy az érvényesen szavazó választók több mint fele, de legalább az összes választópolgár egynegyede, azaz hozzávetőlegesen kétmillió szavazó a feltett kérdésre azonos választ adjon, a referendum a prognózisok szerint mindhárom kérdés ügyében eredményes lehet. Mint minden szavazáson, rendszerint a népszavazásokon is alacsonyabb a részvétel, mint az előrejelzések mutatják. A Medián adatai szerint a 2004-es népszavazás esetében például öt százalékkal többen (42 helyett 37 százalék) ígérték biztosra a részvételüket a népszavazáson.

A részvételi adatokat és a válaszok megoszlását azonban még jelentősen befolyásolhatja a kampány. A választók ugyanakkor szkeptikusak a népszavazás kimenetelét illetően, a Nézőpont Intézet szerint csupán felük gondolja úgy, hogy a kormánynak távoznia kellene egy az igenek többségét hozó, eredményes népszavazás után, és csupán 6 százalékuk vélekedik úgy, hogy a kormány távozni is fog. A Szonda-Ipsos szerint pedig csupán alig valamivel több mint harmaduk szerint kellene a kormánynak távoznia az igen szavazatok többségét követően. A Medián három felmérést készített januárban, (január 4. és 7. között, 11. és 15. között, valamint 18. és 22. között) amelyek szerint a teljes népességen belül mindhárom kérdésben csökkent az igenek aránya, és egyre kevesebben gondolják úgy, hogy a kormánynak távoznia kellene az igenek eredményes többségbe kerülésekor. Az intézet szerint ugyanakkor a hónap elejéhez képest nőtt a részvételi szándék, és a nemmel szavazni kívánók aránya. Mindez akár azt is eredményezheti, hogy míg a kormányváltást szükségesnek tartó szavazók egy része - nem bízva eléggé a népszavazás kormánybuktató erejében - távol maradhat a referendumtól, addig éppen azon szavazók aktivizálódása emelheti a részvételt, akik szívesen szavaznának a díjak eltörlésére igennel, de mégsem szeretnék a kormány távozását. 

         

Az egyes kérdések támogatottsága különbözőképpen alakul. A Századvég-Forsense szerint az igen válaszok aránya a vizitdíjra vonatkozó kérdéseknél lesz a legnagyobb, a másik négy intézet ugyanakkor a kórházi napidíj elutasítottságát tartja a legmagasabbnak. A nem szavazatokat vélhetően az egyetlen a kérdések elutasítása mellett kampányoló párt, az SZDSZ igyekszik majd kihasználni, a nemmel szavazókat saját támogatóiként megjelenítve. Az igen szavazatok aránya a kutatások szerint a tandíj esetében lesz a legalacsonyabb.

A Századvég eredményei szerint ugyanakkor a teljes népességre vetítve, az egyes kérdésekkel teljesen egyetértők és biztos részvételt ígérők aránya 2007 júniusához képest jól érzékelhető csökkenést mutat, amit az MSZP értékelhet politikája első sikereként is.

Eltérő eredményekre jutottak az intézetek a szavazáson való részvételt ígérő MSZP-szimpatizánsok egyes kérdésekre adott válaszai tekintetében is. A Szonda-Ipsos szerint az MSZP szavazóinak nagyobbik része csak a kórházi napidíjról szóló kérdésre felelne igennel, míg a Nézőpont Intézet szerint a szocialista párt támogatóinak többsége a vizitdíjról szóló kérdésre is igen választ adna. A Századvég-Forsense felmérése szerint a magukat szocialista szavazóknak tartók 58 százaléka nem ért egyet a kórházi napidíj eltörlésével. A képzési hozzájárulásról szóló kérdésre kétharmaduk, míg a vizitdíjjal kapcsolatos kérdésre háromnegyedük voksolna nemmel.

A Nézőpont Intézet felmérése szerint az SZDSZ biztosan szavazó szimpatizánsainak 50 százaléka igennel szavazna a vizitdíjról és a kórházi napidíjról feltett kérdésekre, míg a tandíjról szóló kérdésre 64 százalékuk voksolna nemmel.