Mit tettünk két évig a gyűlölet(keltő)beszéd ellen?

Az Összefogás a gyűlölet ellen projekt keretében

A gyűlölet(keltő)beszéd egyre elterjedtebb online és offline is, jelen van a társadalom szinte minden szintjén és területén, a politikától a mindennapokig. A gyűlölet(keltő)beszéd minden szinten romboló: félelmet kelt és növeli az elutasítottság és kirekesztettség érzését a sérülékeny csoportok tagjaiban, eltávolít és szembe fordít egymással közösségeket, normává válva gyűlölködéshez vezet, ami megmérgezi az egész társadalom életét. Jelenlétét azonban nem kell elfogadnunk, lehet és kell is tennünk ellene. Ezt célozta az EU által társfinanszírozott, 2022-2024 között zajlott CHAD projekt is, amelyben a Political Capital a koordinátor Phiren Amenca, a Budapest Pride és a Haver Alapítvány partnereként vett részt. A PC elsősorban a gyűlölet(keltő)beszéd vizsgálatára és a vele szembeni fellépés lehetőségeinek feltérképezésére koncentrált. Nemcsak a jog által szabályozott gyűlöletbeszéddel, hanem a jogi szabályozás szintjét el nem érő, de ugyanúgy káros gyűlöletkeltő, lealacsonyító, úgynevezett. sértő beszéddel is foglalkoztunk. Hogy pontosan mit is csináltunk a gyakorlatban, kiderül e bejegyzésből.

Kisebbségek társadalmi reprezentációja

A társadalmi csoportok nyilvános megjelenése, ábrázolása és megítélése szorosan összefügg a velük kapcsolatos előítéletekkel és az azokból táplálkozó gyűlöletbeszéddel. Ezért szerveztünk kerekasztal-beszélgetést Kisebbségek a magyar nyilvánosságban címmel a Budapest Pride Közösségi Fesztivál keretében 2023 nyarán, amely a kisebbségi és sérülékeny csoportok reprezentációját helyezte a fókuszba. Az egyik alapvető probléma a témával kapcsolatban, hogy a kisebbségek nyilvánosságbeli megjelenését elsősorban nem saját maguk, hanem a hatalommal rendelkező társadalmi szereplők formálják, saját érdekeik szerint. A beszélgetés egyik konklúziója az volt, hogy bár sokszor szélmalomharcnak tűnhet, az újságírók és az aktivisták munkájának van szemléletformáló hatása, így fontos szerepük van a gyűlölet- és sértő beszéd elleni fellépésben. A beszélgetésről készült összefoglaló itt olvasható. 

Gyűlöletbeszéd Magyarországon

A gyűlölet- és sértő beszéd összetett jelenség, amely Magyarországon is erősen jelen van, a társadalom minden szintjén, az online és a valós térben is, mindennapjainkban és a politikában is. Ennek alaposabb vizsgálatára rendeztünk szakmai konferenciát Gyűlöletbeszéd Magyarországon címmel 2023 szeptemberében a gyűlöletbeszéd négy fő aspektusáról: a gyűlölet- és sértő beszéd hatásairól, a hazai szabályozásról, a gyűlöletbeszéd monitorozásáról, illetve a mesterséges intelligencia szerepéről.

A gyűlöletbeszédnek komoly hatása van egyéni, közösségi és társadalmi szinten is. A gyűlölet- és sértő beszéd könnyen társadalmi normává válhat, súlyos negatív hatást gyakorolva a célpontjába kerülő társadalmi csoportokra, mint közösségekre és azok tagjaira személyesen is. Ennek elkerülésére és a gyűlöletbeszéd visszaszorítására az érintett csoportok kiállása mellett a társadalom minden szereplőjének aktív fellépésére van szükség. Magyarországon a gyűlöletbeszéd szabályozása bár számos területre kiterjed, de a jelen társadalmi-politikai körülményei között nem adekvát, ezért nem is hatékony. A gyűlöletbeszéd visszaszorításához megfelelő jogi környezetre van szükség, de önmagában a jog eszközei nem elegendőek. Bár a gyűlöletbeszéd alapos megismeréséhez elengedhetetlen lenne a gyűlöletbeszéd rendszeres és rendszerszintű monitorozása, Magyarországon ilyen nem zajlik, így átfogó adatok sem állnak rendelkezésre. A szándék és a lehetőségek hiányán túl fontos probléma az is, hogy nincs egységes monitorozási módszertan az országban. A különböző szervezetek által alkalmazott különböző módszertanok megnehezítik az eredmények összehasonlítását. A mesterséges intelligencia (MI) egyre hangsúlyosabb szerepet játszik a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben, de annak terjesztésében is. Bár hatékony lehet a gyűlöletbeszéd moderálásában és monitorozásában, mivel az MI tudása emberek által alkotott szövegeken alapul, nehezen lehet elfogulatlan és gyakran maga is gyűlöletkeltő tartalmakat generál. További nehézséget jelent az MI-vel végzett moderálásban és monitorozásban a nyelvi nüanszok felismerése, és így a közlő valós szándékának és a közlés hatásának megfelelő értékelése. A gyűlölet(keltő)beszéd ugyanis gyakran bújtatottan, kódoltan jelenik meg.

A konferenciáról készült beszámoló itt érhető el, amelynek végén –az Első Pesti Egyetemi Rádió jóvoltából – megtalálhatók az előadások és a kerekasztal-beszélgetések hangfelvételei is. A konferenciához kapcsolódóan zártkörű szakértői workshopot is szerveztünk, amelynek célja a közös gondolkodás, a problémák és dilemmák azonosítása és megoldási javaslatok felvázolása volt.

A gyűlöletbeszéd nemzetközi vonatkozásai

A gyűlöletbeszéd nemcsak nemzeti szintű kihívás, hanem az online tér jelentőségének növekedésével, és főleg a közösségi média terjedésével, egyre inkább határokon átívelő jelenséggé vált. A 2024 januárjában megrendezett Dimensions of Hate – Exploring the State of Hate Speech in Europe nemzetközi konferenciánk célja az volt, hogy a gyűlöletbeszéd kérdését európai kontextusban tárgyaljuk. Itt is a magyar konferencián terítékre került aspektusokat jártuk körbe, csak nemzetközi perspektívából: a gyűlölet- és sértő beszéd társadalmi hatásait, a média és a mesterséges intelligencia szerepét, valamint az EU-s szabályozási lehetőségeket.

A gyűlöletbeszéd mértéke összefügg a politikai, gazdasági és társadalmi eseményekkel. Válságok idején felerősödik a bűnbakkeresés, gyakran a sérülékeny kisebbségi csoportokat állítva a célkeresztbe. Az elmúlt évek európai és globális kihívásai, mint a koronavírus-járvány, a gazdasági válság, az Ukrajna elleni orosz invázió, illetve az Izrael és a Hamász közötti háború mind hatottak a kisebbségekkel kapcsolatos előítéletekre, így a gyűlöletbeszédre is. Ezekhez hozzájárul, hogy a politikai spektrum számos európai államban egyre inkább a (szélső)jobboldalra tolódik, így az LMBTQ+-, bevándorló- és romaellenes gyűlöletbeszéd is egyre erősebben jelenik meg a közbeszédben, és egyre elfogadottabbá, legitimmé válik. Az átalakuló nyilvánosság, azon belül is különösen az, hogy a hagyományos média elveszítette kapuőr szerepét, reaktívvá vált, és így akár akaratlanul is a politikai narratívák és a propaganda egyik terjesztője lett. Nem jó megoldás, ha a médiumok ignorálják a szélsőjobboldali szereplőket és narratívákat. Ehelyett fontos, hogy kritikai keretbe helyezve bemutassák a kontextust, és megjelenítsék a szélsőjobboldali narratívák és intézkedési javaslatok negatív társadalmi hatásait, rávilágítva a sérülékeny kisebbségi csoportok szempontjaira, hogy felvértezzék az olvasót az ilyen üzenetek ellen. Az online tér folyamatosan változik és a mesterséges intelligencia (MI) fejlődése olyan mértékben felgyorsult, hogy a szabályozásának úgy kellene választ adnia a gyűlöletbeszéd kihívásaira, hogy valójában nem lehet tudni, milyen új helyzetekre kellene reagálnia. A szakértők szerint fontos lenne, hogy mindenki ismerje és értse az MI, a közösségimédia-platformok és az azokat üzemeltető tech cégek működését. Ez elősegítené, hogy a felhasználók felismerjék az akár alternatív valóságokat megalkotó véleménybuborékokat és visszhangkamrákat (echo chamber). A konferencia során számos megoldási javaslat és ötlet hangzott el a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépésre. A szakértők a felhozott kritikák ellenére is üdvözölték az Európai Unió szabályozási törekvéseit, például a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmény uniós szintű bűncselekménnyé nyilvánításának tervét, a tagállamokban a gyűlöletbeszéd kriminalizálását, és az online tér szabályozására irányuló Digital Services Act (DSA) vagy a Code of Conduct létrejöttét.

A konferenciáról készült beszámoló itt érhető el, a konferencia előadásai és beszélgetései pedig visszanézhetők a Political Capital YouTube oldalán. A nemzetközi konferenciához kapcsolódva is szerveztünk zártkörű szakértői workshopot, amelyen a gyűlöletbeszéd nemzetközi aspektusainak dilemmáit és nehézségeit vitattuk meg, és megoldási javaslatokat gyűjtöttünk.

Közös tanulás, tapasztalatcsere és kapcsolatépítés

A projekt során nemzetközi munkacsoportot is létrehoztunk és koordináltunk, amelynek célkitűzése a tudás- és tapasztalatmegosztás volt, illetve a gyűlöletbeszéd különböző aspektusainak megvitatása. A munkacsoport tagjai európai civilszervezetek munkatársai és a területhez kapcsolódó témák kutatói, szakértői voltak. A munkacsoport a kétéves időszakban 10 alkalommal találkozott online, amely során a következő témákat vitattuk meg (a hiperlinkekre kattintva olvashatóak a találkozók összefoglalói): 

1. Alakuló ülés és a célkitűzések megfogalmazása
2. Az online gyűlöletbeszéd megismerése és monitorozása
3. Gyűlöletbeszéd Magyarországon, Ausztriában és Olaszországban
4. Gyűlöletbeszéd Lengyelországban, Szerbiában és Bulgáriában
5. Európai szintű fellépés eszközei a gyűlöletbeszéd ellen
6. Kisebbségi csoportok médiareprezentációja
7. Gyűlöletbeszéd a politikai kampányokban
8. A mesterséges intelligencia előnyei és hátrányai a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépésben
9. Az oktatás szerepe a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépésben
10. A projekt keretében készült javaslatcsomag megvitatása

A tízalkalmas munkacsoport-folyamat jó lehetőséget teremtett a gyűlölet- és sértő beszéd számos aspektusának megértésére, új szempontok felvetésére, kutatási eredmények és nemzetközi projektek megismerésére, továbbá szakmai kapcsolatok kialakítására.

Javaslatok a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépésre

A konferenciákra, workshopokra és a munkacsoport-folyamatra épülve a két éves munka lezárásaként két javaslatcsomagot állítottunk össze a gyűlölet- és sértő beszéddel szembeni fellépéshez: egyet a hazai, egyet az európai szereplők számára. Mivel a gyűlöletbeszéd komplex probléma, az ellen való fellépés is komplex kell legyen, különböző szereplők együttműködését igényli. Ezért javaslataink szólnak a döntéshozóknak és az igazságügyi rendszer szereplőinek, az oktatásban dolgozóknak, a médiának, valamint a civilszervezeteknek. A gyűlöletbeszéd elleni fellépés ugyanis nem csak a célkeresztbe kerülő, áldozattá váló közösségek és tagjaik feladata, hanem a társadalom felelőssége is. Ahogy egyik konferenciánk egyik előadója megfogalmazta: a gyűlöletbeszéd elleni fellépés nem más, mint a demokrácia melletti kiállás, a demokratikus értékek és jogok védelme.

A hazai ajánlások magyar nyelven itt (pdf) elérhetőek el. 

A hazai ajánlások angol nyelven itt (pdf) elérhetőek el. 

A nemzetközi ajánlások angol nyelven itt (pdf) elérhetőek el. 

A nemzetközi ajánlások magyar nyelven itt (pdf) elérhetőek el.  

Hálás köszönettel tartozunk a rendezvények résztvevőinek, akik szakmai tudásukkal, tapasztalataikkal és véleményükkel segítették, támogatták és hozzájárultak a projekt sikerességéhez. 

Az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló „CHAD – Countering Hate Speech and Hurtful Speech against Diversity: Roma, LGBTIQ, Jewish and Migrant Communities” című projekt (projektszám: 101049309) célkitűzése a gyűlölet- és sértő beszéd elleni fellépéshez szükséges ajánlások és javaslatok megfogalmazása. A konzorcium vezetője a Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat, további résztvevői a Haver Informális Oktatási Alapítvány, a Budapest Pride és a Political Capital. 

A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság Igazságügyi Főigazgatóságának Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek programja (CERV) álláspontját. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.