Baka Andrásnak nehéz dolga lesz

Baka Andrást, a Fidesz által 2011-ben törvénytelenül leváltott korábbi legfőbb bírót jelöli államfőnek a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező TISZA-frakció, így minden bizonnyal őt választja meg az Országgyűlés kedden Magyarország új köztársasági elnökévé. 

A Fidesz politikusai természetesen azonnal támadni kezdték a jelölést, mondván, hogy Sulyok Tamás eltávolítása az államfői tisztségből illegitim volt, ezért szerintük az új köztársasági elnök megválasztása is az lesz. Kérdés, ha Sulyok eltávolítása illegitim, akkor a Fidesz hogyan magyarázza Baka törvénytelen eltávolítását a legfőbb bírói székből. Ha az rendben volt, akkor most mi a gond? A volt kormánypárt körül megmaradt propagandisták talán éppen ezért nem is alkotmányjogi érvekkel operálnak, hanem a jelölt személyét próbálják lejáratni azzal, hogy Baka még 2008-ban Strasbourgban tagja volt annak a bírói tanácsnak, amely kedvező ítéletet hozott a magyarországi sortűzperek egyik elkövetőjének javára. 

Baka Andrásnak államfőként azonban aligha a széteső Fidesz miatt lesz nehéz helyzete, sokkal inkább azért, ami a köztársasági elnöki intézménnyel történt az elmúlt időszakban.

• Az Orbán-rezsim politikai értelemben is kiüresítette az amúgy sem túl erős jogosítványokkal rendelkező köztársasági elnöki intézményt. Schmitt Pál, Áder János, Novák Katalin vagy Sulyok Tamás nem jelenített meg érdemi ellensúlyt a kormánnyal szemben. Közülük ketten ráadásul botrányba buktak bele, ami ugyancsak erodálta az egykor legnépszerűbb intézményt. Innen kell Baka Andrásnak újraépítenie az államfői tisztség tekintélyét, ez pedig inkább politikai, mint jogi munkát igényel.
• Ugyancsak politikai kihívás kezelni azt az ellentmondásos helyzetet, amit a TISZA a köztársasági elnöki intézmény körül teremtett. Esetükben pont nem az önkény, hanem inkább a kapkodás és az átgondolatlanság okozott problémát. A TISZA az általa ígért rendszerváltás egyik szimbólumává emelte az államfő leváltását. A folyamat azonban túlságosan elhúzódott, majd következett Polgár Judit elhamarkodott jelölése, végül pedig nem egyértelmű az sem, hogy hosszabb távon közvetlen elnökválasztást lesz-e az ősztől megkezdődő alkotmányozási folyamat vége. Főleg ez utóbbi az, amelyet kezelni kell Baka Andrásnak, hiszen elnökségének „átmenetisége" eleve nem erősíti a pozícióját. 

Baka Andrásnak tehát nehéz dolga lesz, de a politikai kihívások ellenére van lehetősége arra, hogy az államfői intézményt hosszú idő után tartalommal töltse meg. Több esélye van erre, mint a Fidesz kormányzása alatt megválasztott bármelyik államfőnek.