Egy népszerű kormány átalakítása

Egy év elteltével felemás egyensúlyra törekvő kormányátalakítást hajtott végre Medgyessy Péter. Gyurcsány Ferenc kinevezése a kormányfőt erősíti, Hiller István miniszterré emelése viszont a szocialista párt szociáldemokrata szárnya számára kedvező. Az SZDSZ pozíciói tovább gyengültek a kormányban Kóródi Mária leváltásával. Ezt támaszthatja alá Kuncze Gábor finom kritikája is, mellyel jelezte: a fiatalítást tekintve nem ért egyet a módosításokkal.

HÍR: Medgyessy Péter miniszterelnök egy év elteltével átalakította kormányát. A kulturális tárca élén Görgey Gábort az eddigi oktatási államtitkár, Hiller István váltja. A Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztériumban Kóródi Mária utódja Persányi Miklós, az Állatkert jelenlegi főigazgatója lesz. A jövőben a Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztériumot Jánosi György helyett a miniszterelnök eddigi főtanácsadója, Gyurcsány Ferenc vezeti. Két új tárca nélküli miniszteri poszt létrehozásáról is döntött Medgyessy Péter. Az európai integrációs ügyekért a korábbi brüsszeli főtárgyaló, Juhász Endre, míg az esélyegyenlőségért Lévai Katalin lesz felelős, aki eddig a Foglalkoztatáspolitikai- és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóságát vezette. Az átalakítás érinti a Miniszterelnöki Hivatalt is: négy államtitkárság más terület felügyelete alá kerül.

ELEMZÉS: Medgyessy Péter 2002. májusában hivatalba lépésekor tett ígéretet arra, hogy egy év elteltével értékeli kormánya munkáját. A kormányátalakítás értékelhető az előző kormányok kisebb-nagyobb módosításaihoz képest, az aktuális politikai környezethez viszonyítva, illetve a kormányfő és a kormánypártok közötti viszony szempontjából.

Korábbi kormányátalakítások: csak válsághelyzet esetén

Többszörös minisztercserékre 1990 óta főként jelentős politikai válsághelyzetekben, népszerűtlen intézkedések kapcsán került sor.

Nagyobb kormányátalakítások 1990-2003

Az eddigi kormányok ideje alatt mindössze három tárca vezetése bizonyult "érinthetetlennek": a külügyi, a honvédelmi, és az igazságügyi tárca vezetői kitöltötték négyéves mandátumukat.

Az időzítés szerepe

A mostani minisztercseréket nem előzte meg sem korrupciós botrány, sem megszorító intézkedés, a kormánypártok egy évvel a választások után is élvezik a társadalom többségének támogatását. Medgyessy Péter indoklása szerint azonban kormányának több lendületre van szüksége az EU-csatlakozás előtt.

A kormányfő döntésében nagy szerepet játszott, hogy be kívánta tartani egy éve tett ígéretét. A májusi időpont ráadásul alkalmasnak látszott a kényesebb döntések meghozatalára: a népszavazási kampány lezárult, a csatlakozási szerződést övező kormányzati sikerpropaganda pedig stabilabbá tette a kormányzat pozícióját. Az új miniszterek bemutatkozása kommunikációs szempontból megfelelő alkalom a május 17-i Fidesz-kongresszus visszhangjának "elnyomására".

A kormányfő döntésével a 2006-os választásokat készítette elő: a kevésbé aktív, illetve több rosszul kommunikált ügybe belekeveredő miniszter csökkenti az MSZP győzelmi esélyeit. Ezen az alapon ugyanakkor indokolható lett volna Lamperth Mónika vagy Csillag István cseréje is, ám 5 miniszter leváltása azt a képet sugallta volna, hogy a Medgyessy-kormány rosszul dolgozik, a nagyobb komolyabb átalakítás önkritikát jelentett volna.

A kormányban zajló változások kevésbé látványos, ám jelentős részét képezi a Miniszterelnöki Hivatal átszervezése. Az átalakításnak ugyanis szintén szerepe van a 2006-os választások előkészítésében. A kancellária folyamatos bírálatok kereszttüzében állt túlméretezett volta miatt. 1990 óta valamennyi kabinet az olcsó állam ígéretével kezdett a kormányzáshoz, ám mindegyik kormány idején nőtt a Miniszterelnöki Hivatal létszáma. 2002 óta már 10 államtitkársággal működött a szervezet. A mostani átalakítás nyomán a nemzeti fejlesztési tervért, valamint a területfejlesztésért felelős államtitkárságok Juhász Endre felügyelete alá kerülnek át, ezzel Baráth Etele és Nagy Sándor pozíciója változik. Baja Ferenc társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága több részre oszlik, így az MSZP-s politikus hatáskörei csökkennek. Baja Ferenc a Horn-kormány idején környezetvédelmi miniszter és az MSZP választmányi elnöke volt, mára azonban mind a pártban, mind a kormányban pozíciókat vesztett. Többen hibáztatták a kevéssé mozgósító EU-kampány miatt is. Kikerül a MeH-ből Teleki László romaügyi államtitkár is, felügyelete ezentúl Lévai Katalin dolga lesz. Ellenzéki pozícióban Keller László erős politikusnak számított, közpénzügyi államtitkárként azonban a baloldalról is számos kritika érte. Felmerült, hogy az igazságügyi vagy a pénzügyi tárcához kerül át, ám végül maradt a kancellária felügyelete alatt. Az egykor aktívan kommunikáló Keller László pozíciói jelentősen meggyengültek az utóbbi időben.

A kormányfő pozíciója

Medgyessy Péter Gyurcsány Ferenc kinevezésével legfőbb bizalmi emberének juttatott kormányzati pozíciót. A főtanácsadó az MSZP-ben csak az országos választmányi tagságig jutott. A pártpozíció helyett most a kabinetben kíván aktív szerepet vállalni. Gyurcsány számára akár süllyesztő? is lehet a GyISM, ha nem tudja megjeleníteni elképzeléseit. A tárca nem tartozik a leghangsúlyosabb minisztériumok közé. Az új miniszter azonban a rendszerváltás óta talán az első tárcavezető, aki hosszú távú stratégia megvalósításának igényével közelít területéhez, kommunikációját pedig a kabinet imázsteremtésének szolgálatába állítja. Ez utóbbi nem csupán sikeres politizálását alapozhatja meg, informálisan megmaradhat Medgyessy Péter főtanácsadójának is.

Gyurcsány Ferenc kormányba kerülése a pártban is módosíthat pozícióján. Bár a főtanácsadó formálisan nem tölt be komoly szerepet az MSZP-ben, kongresszusi beszédét nagy figyelem kísérte. Jó miniszteri teljesítménnyel a szocialista pártban is erős politikussá válhat.

Lévai Katalin az MSZP és az SZDSZ közös minisztere, az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszteri poszt ötlete azonban minden bizonnyal a kormányfőé. Kiss Péter kancelláriaminiszteri kinevezése után újabb kormánytag került ki a munkaügyi tárcától.
Medgyessy Péter személyes sikereként kezelheti Juhász Endre kormányba hívását is. Az integrációs ügyek minisztere mindenki által elfogadott szakember. Tevékenységével szűkülhetnek Kovács László MSZP elnök külügyminiszteri hatáskörei is, aki eddig kizárólagos kompetenciával rendelkezett külügyekben. Juhász kinevezését az SZDSZ elfogadta, ám az egyeztetés a párt és a kormányfő között elmaradt.

Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Juhász Endre és Lévai Katalin egyaránt alkalmasak lehetnek hosszú távú, átfogó kormányzati stratégiák megjelenítésére: a gyermekek középpontba állítása, a jóléti rendszerváltás programja és az európai integráció egyaránt a Medgyessy-kabinet prioritásai.

MSZP: újabb pártpolitikus a miniszterek között

Hiller István kulturális miniszterré történő kinevezésével tovább emelkedik politikai pályája. Az MSZP-ben oktatási kabinetvezetőből a párt hosszú távú stratégiai programjának kialakításáért felelős alelnökké avanzsált rövid idő alatt, a kormányban pedig oktatási államtitkárból lett a nemzeti kulturális örökség minisztere. Hiller kinevezése az MSZP sikere: a szociáldemokráciát egyik leginkább hangsúlyozó politikusa került még magasabb pozícióba. Medgyessy Péter és a pártelnök Kovács László egy olyan tárca "rendbetételét" várhatja tőle, amelynek tevékenységét az elmúlt egy évben botrányok kísérték. A Görgey-Hiller csere révén szakember helyett újabb politikus lett tagja a kormánynak.

A szocialista párt számára térvesztésként tűnhet Jánosi György leváltása, a politikus az MSZP Országos Választmányának elnöke. Ismert azonban, hogy Kovács László az MSZP kongresszusán inkább Botka Lászlót látta volna szívesen a választmány élén. Jánosi leváltásával így nem csak Medgyessy erősödik, hanem a Kovács László-féle MSZP-szárny is.
Az MSZP-ben egyre több a csalódott politikus (Nagy Sándor, Baja Ferenc, Jánosi György), akik gyengíthetik az MSZP-n belüli összhangot, ami csökkenti a párt 2006-os választási esélyeit.

A mostani kormányátalakítás felveti Medgyessy Péter és Kovács László viszonyát is. A cserékkel mindkét politikus erősödött, ám a kormányzás szempontjából hangsúlyosabb következmény Medgyessy Péter helyzetének stabilizálódása.

SZDSZ: újabb térvesztés

A kormányalakítás óta az SZDSZ-es miniszterek nehezen tudják megjeleníteni pártjuk céljait a kormányzati tevékenységben, a szabaddemokraták többnyire "elvesznek" a kormányzásban. Kóródi Mária leváltása újabb vereség: pártpolitikusnak kellett távoznia a kabinetből. Az utód Persányi Miklós tevékenysége csak úgy jelenhet meg az SZDSZ céljait kifejező elemként, ha nem csupán szakemberként, hanem a párthoz szorosan kötődő tárcavezetőként alakítják ki imázsát. Független szakemberként Persányi politizálása a kormány hitelére lesz befolyással, és nem az SZDSZ-ére.